Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8502. szám
Magyar Nemzet, 1993.7.19 ÍO Az Európa Tanács a kisebbségi jogok hatékonyabb betartatásán munkálkodik Catherine Lalumiere főtitkár interjúja lapunknak- Főtitkár asszony, milyen benyomásokkal távozik a Közép-európai Kezdeményezés budapesti csúcstalálkozójáról, s milyennek (téli meg a szervezet jövőjét? Szükségesnek tart-e, Európában efféle együttműködéseket?- A Közép-európai Kezdeményezés jó ötlet, mégpedig azért, mert valós szükségletnek felel meg. Az Európa Tanács általában bátorítja a térségeken belüli együttműködéseket, amelyekben a szomszédos országok fejlesztik kapcsolataikat, s kölcsönös érdekük a párbeszéd, a közös tervek megvalósítása. Ami a közép-európai államok együttműködését illeti, nyilvánvaló, hogy ezeknek az országoknak szükségük van a dialógusra, a kapcsolatokra. Az 1989 utáni időszakban, amikor az Európa Tanács kapcsolatokat kezdett kiépíteni a volt kommunista országokkal, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ezen államoknak nincs kialakult viszonyuk egymással, s nem is ismerik jól a másikat Az önkényuralmi rendszer eltűnése után így igazán szükséges, hogy újjáépítsék kapcsolataikat, állandó legyen a párbeszédük.- Hogy milyen lesz a szervezet jövője, azt nem könnyű megjósolni. Az igaz, hogy minél jobban kitágítják az intézmény földrajzi kereteit, annál kevésbé lesz „egynemű” a szervezet. Ezt mi nagyon jól tudjuk az Európa Tanács példájából. Ez azonban nem áthidalhatatlan probléma, bár működési gondokat eredményezhet, s a különböző érdekek összeegyeztetése időnként keserves feladat. Azt a kérdést is fel kell tenni továbbá, hogy ez a kezdeményezés mit adhat a földrész többi részének. E téren nincs különösebb aggodalmam, mert amit a budapesti találkozó két napján hallottam, tükrözi, hogy a résztvevők fejleszteni kívánják viszonyukat a Nyugattal, különös tekintettel az európai közösségekre s az Európa Tanácsra is.- Hogyan tud az Európa Tanács hozzájárulni olyan, néha igen súlyos viták elsimításához, amelyek például jelenleg is tapasztalhatók a KeK-tagállamok között, megkérdőjelezve az együttműködési lehetőségeket?- Az Európai Tanácsnak vannak eszközei erre, de csak bizonyos területeken. Nincs módunk beleszólni katonai kérdésekbe, s gazdasági problémákba is csak igen korlátozottan. Ezzel szemben komoly felhatalmazásunk van a politikai intézményrendszerek. a jogalkotás és -alkalmazás, valamint az emberi kisebbségi jogok tiszteletben tartásának területén, s úgy hiszem, ezekben a témákban igen hasznosak vagyunk. Néhány konkrét példát is említenék: sikerült hozzájárulnunk ahhoz, ■hogy a bulgáriai török kisebbség gondjaira mindkét felet kielégítő megoldás szülessen. Manapság nagyon súlyos problémát jelent a Baltikumban élő orosz kisebbség helyzete, de remélem, hogy az Európa Tanács az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel karöltve megnyugtató rendezést talál. Bízom benne, hogy ugyanez lesz a helyzet a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbségek ügyében is. Ez egy rendkívül kényes, nagy bölcsességet igénylő probléma. Az Európa Tanács nem tartja mindentudónak s csalhatatlannak magát, de úgy érzem, hogy a szük• séges óvatossággal, amely elengedhetetlen a probléma kezelésénél, segíthetjük a feleket kielégítő megoldás meglelésében.- Hogyan valósulna meg a kisebbségi jogok betartatásának ellenőrzése, amelynek bevezetését az Európa Tanács Szlovákia esetében fontolgatja?- Úgynevezett bizalomerősítő módszerek léteznek, melyek szabályozzák az adott állam és kisebbségek viszonyát, például az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat terén. Ezek nem tekinthetők önmagukban kötelező érvényűeknek, de ha a felek megállapodtak róluk, akkor miért ne lehetne például egy ombudsman vagy valamilyen hatóság, amely az egyezségek betartatását ellenőrizné. Jószolgálati tevékenységként ezt akár az Európa Tanács is magára vállalhatja, s ezt tervezzük is, mintegy kiegészítve az EBEÉ kisebbségi biztosának tevékenységét. Ennek feltétele a kölcsönösség a felek részéről, hiszen kényszerítő jogosítványok továbbra sem lennének, az állam és a kisebbség elfogadva az ellenőrzést, mintegy jó szándékát, megegyezési készségét is kifejezné. Ezen túlmenően arra törekszünk, hogy az államok kötelezettségvállalásának teljesítése számon kérhető legyen. Sőt, tovább megyünk: olyan kö- \ telező érvényű jogi norniarend- I szert szeretnénk létrehozni, amelyet bírósági úton lehetne betartatni. Ez lenne a nemzeti kisebbségek védelmének legfelsőbb foka, amellyel kiegészít- * hetnénk az emberi jogok konvencióját. Tehát egy kisebbséghez tartozó személy bírósághoz fordulhatna, ha úgy érzi, jogait csorbították. Persze, ezt érthetően nehéz elfogadtatni az államokkal, de ezen dolgozunk.- Mi a véleménye Jeszenszky külügyminiszter javaslatáról, hogy a földrészen az Európa Tanács vállalja magára a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartásának általános felügyeletét?- A kisebbségi jogok hatékony ellenőrzése felé tartunk. Valóban nincs más választási lehetőség erre, mint az Európa Tanács, amely nemcsak földrészünkön, hanem a világon is egyedülálló módon nemzetek feletti bíráskodással rendelkezik, ha megsértik az emberi jogokat. A kérdés az, hogy az emberi jogok üszteletben tartása ellenőrzésének rendszeréhez hozzá tudjuk-e kapcsolni a kisebbségi jogokat is. Ez nagy haladás lenne, de - ismétlem - az elvet egyáltalán nem könnyű elfogadtatni bizonyos államokkal.- Milyen volt a visszhangja az Európa Tanácsban annak, hogy Magyarország tartózkodott Szlovákia felvételekor a szavazásnál?- Megértettük azt, hogy Magyarországon aggódnak a szlovákiai magyar kisebbség sorsa miatt. Az álláspont, amelyre a magyar kormány a felvételi szavazásnál helyezkedett, az kizárólag a budapesti kabinet felelőssége, s nem feladatom azt kommentálni.- Hogyan áll Románia felvételi folyamata, Bukarest mikor válhat Európa Tanács-taggá?- Ez sok mindentől függ. főként attól, hogy mit tesz s mit fog a jövőben tenni Románia. Aztán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének és a tagállamok kormányainak döntésétől függ majd a felvétel megítélése.-Mia véleménye ó hazánkban rokonszenvvel fogadott Balladur-tenről, amely összeurópai konferencián és kétoldalú szerződésekkel kívánná Kelet-Európa biztonsági problémáit rendezni?- A francia kormányfő által adott diagnózist teljesen helytállónak tartom. Komoly kockázata van annak, hogy bizonytalanság telepszik Európára, s rendkívül fontos mielőbb megtalálni azokat a garanciákat, melyekkel a béke megőrizhető, sőt amelyek révén újra megteremthető a Balkánon. Tehát ésszerű az összeurópai rendezés ötlete, de azt is látni kell, hogy az 1989 után keletkezett problémákat azért nem sikerült megoldani, mert az ellenállásba ütközött. Kívánom, hogy Balladur miniszterelnöknek sikerüljön ezen felülkerekedni. Pósa Tibor
