Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Magyarországon egymás között üzletelnek A valós számok meg sem közelítik a híreszteléseket Magyar Nemzet, 1993.7.14 37 Magyarországon is rendszeresen szárnyra kelnek kósza hírek, hogy „harminc-negyvenezer kínai özönlötte már el az országot", megjelent és kiterjesztette csápjait a távol-keleti maffia, a kínaiak kiszorítják a magyarokat a kereskedelemből. Mindezekből a mendemondákból mi igaz és mi nem, ennek megválaszolására dr. Nagy Károly, a BRFK igazgatásrendészeti főosztályának -vezetője vállalkozott, akinek az irodája előszobájában stílszerűen egy impozáns kínai falinaptár fogadja a belépőt.- Mekkora a jelentősége Magyarországon a kínai bevándorlásnak, milyen számban érkeztek eddig az országba?- Az egyéb bevándorlókhoz és itt tartózkodó népcsoportokhoz képest elenyésző a számuk. Mindenekelőtt tisztázandó, hogy bevándorolt az, aki beilleszkedik a magyar társadalomba, és huzamosabb itteni létre rendezkedik be. Közel a magyar állampolgárokkal azonos jogállásba kerül, értem ezalatt például a társadalombiztosítási szabályozást vagy a munkavállalási feltételeket. így országosan mintegy 220 kínai nevezhető bevándoroltnak, ebből Budapesten él 180. Az úgynevezett egy éven túl tartózkodó személyek száma 1991-ben 1420 volt, ez 1992-ben 681-re csökkent. Számon tartjuk az egy éven belüli itt tartózkodókat is, ők tavalyelőtt 2363-an voltak, míg tavaly már csupán 205-en.- Ezek egészen kis számok.- Ezek a hatóságok által ismén adatok. A valóságtól azonban végtelenül elrugaszkodott megállapítások azok, amelyek szerint „több tízezer kínai flangál az országban". A tényleges adatokat illetően találgatásokba bocsátkozni nem lenne énelme, bár a számok ennél nyilvánvalóan nagyobbak. Nekünk azonban konkrét statisztikai adataink azokról vannak, akik az előírások szerint megjelentek a magyar hatóságoknál, bejelentkeztek, tanózkodási engedélyt kének, azt esetleg meghosszabbíttatták.- Az, hogy a számok 1991 után csökkentek, a ví- i zummentesség megszüntetésének tudható be?- Elsősorban igen. A turisták számára '92 márciusában felfüggesztettük a vízummentességet, azóta a vízumkötelezettség csak a szolgálati útra és a diplomáciai szolgálatra érkezőkre nem vonatkozik. A beutazó kínaiak nagy számban gazdasági tevékenységgel kezdtek foglalkozni, hamarosan érzékelhetővé vált az, hogy az idelátogatások többségét nem a turizmus motiválta, hanem gazdasági társaságok alapítása, kereskedőházak létrehozása. Mindezek - és más nemkívánatos tendenciák - arra ösztönözték a magyar hatóságokat, hogy függesszék fel a vízummentességet, s ebben a kínai hatóságok teljes egyetértésével találkoztunk. A jogszabályokba ütköző kereskedelmi és'egyéb tevékenység nem csupán a magyar hatóságok, hanem a kínai fél számára sem volt elfogadható. ‘ f '- Magyarországot a kínaiak célországnak tekintik, vagy inkább közbülső állomásnak, ahonnan tovább szándékoznak menni?- Kínai részről igen nagy a: érdeklődés hazánk iránt. Nemegyszer előfordult, hogy például Ausztriából vagy Belgiumból jöttek ide éttermet alapítani, itt láttak több fantáziát az üzletben. De hivatalos szinten is hasonló a megítélés, nem véletlenül hozta létre Peking mintegy egy évvel ezelőtt a budapesti kereskedelmi központot. Talán még azt is lehet mondani, hogy a nálunk megjelent üzletemberek esetleg innen seremének nyitni a többi szocialista ország felé. Habár Prágában például egészen nagy számban élnek már kínaiak, ott nem tettek semmit ez ellen, míg mi idejében léptünk. Magyarországon elsősorban azok a kínaiak telepednek le, akik valamiféle hasznot is hajthatnak az országnak, még ha alá is húznám, hogy jellegzetes módon ők elsősorban nem a termelésben, hanem sokkal inkább a kereskedelmi, közvetítői szférában érdekeltek.- Jellemző az, hogy kínaiak illegálisan tartózkodnak Magyarországon?- Számokat ugyan nem tudok mondani, de a tanózkodási engedélyek lejánával általában nem szívesen hagyják el az országot. Előfordul, hogy be sem jönnek a meghosszabbításén, esetleg mi nem adjuk azt meg. A „zöld határon" való közlekedés viszont nem jellemző a kínaiakra, ők igyekeznek a legalitáshoz ragaszkodni, esetleg a különböző dokumentumok hamisításával próbálkoznak. A komolyabb esetekben a kiutasítás eszközéhez tudunk folyamodni, ami nem mindig olcsó mulatság, hiszen nemegyszer a magyar állam költségére kellett beiktatnunk Budapest-Peking repülőjáratokat. amelyek a kiutasítottakat vitték haza.- Mintegy másfél-két éve komolyan foglalkozott a magyar sajtó azzal a témával, hogy a hongkongi üzlet-
