Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-21 / 8501. szám
Új Magyarország, 1993.7.15 G3 Antall József miniszterelnök ma fogadja a német Bundestag tegnap óta hazánkban tartózkodó küldöttségét. A Keresztényszociális Unió (CSU) bajor tartományi csoportjának és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti frakciójának képviselőiből álló, több mint ötven tagú küldöttség tagjai tegnap tárgyalásokat folytattak az Országgyűlés külügyi, önkormányzati és szociális bizottságainak képviselőivel, a délelőtt folyamán pedig találkoztak Kónya Imrével, zr MDF frakcióvezetőjével és Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi,Hivatal elnökével. A magyarországi látogatást a CSU tartomá íyi csoportja kezdeményezte, amely évente más-más országba szervez tanulmányutat. A delegáció tagja több szövetségi miniszter, így Theo Waigel, a pénzügyek irányítója, Hans Klein, a német Bundestag alelnöke, valamint Michael Glos, a törvényhozás CSU tartományi csoportjának vezetője. Német parlamenti küldöttség Budapesten Megértik biztonsági igényeinket Kónya Imre biztosította vendégeit, hogy az Országgyűlés minden nehézsége dacára teljesíti vállalt kötelezettségét A frakcióvezető szerint a világ vezető országainak saját jó! felfogott érdekükben figyelniük kell a kelet-közép-európai térségre. Az MDF- frakrióvezetó méltányolta, hogy. Németországban átérzik hazánk l és a környező térség gondjait, ám nagyobb megértést kért a tekintetben, hogy a magyar termékeket ne sújtsák embargóval, és a Nyugat segítse hazánk közeledését, csatlakozását Európához A magyarországi német kisebbséggel kapcsolatos magyar I magatartás példamutató lehet I más nemzetek számára - jelen- I tette ki Michael Glos, Kónya Imre ' előadását követően. A politikus egyben tolmácsolta a németek köszönetét a magyar népnek a német újraegyesítésben és a vasfüggöny lebontásában játszott szerepéért. Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke német nyelven nagy érdeklődéssel kísért Ráadást tartott a kisebbségek helyzetéről, valamint az Országgyűlés által a napokban elfogadott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényről. A küldöttség képviselői tán, gyaltak a parlament külügyi bizottságának tagjaival is. Kovács László, a bizottság elnöke a megbeszélés után elmondta, hogy a vendégek négy fő téma iránt érdeklődtek; a visegrádi együttműködéssel kapcsolatos magvar elképzelések mellett feltették a kérdést, lesz-e közös külpolitika a Visegrádi Négyek körében, érdeklődtek az EK-csatlakozás folyamatáról vallott magyar elképzelésekről, a magyar biztonságpolitikáról - és hogy mi lehet a NATO és a Nyugat-európai Unió szerepe ebben a negyedik kérdéskör pedig Magyaron szág és szomszédai viszonya volL A magyar fél ismertette a leülés biztonságpolitika alapkérdéseiben meglévő hatpárti konszenzust, illetve a kormánypárti és ellenzéki megközelítésekben meglévő árnyalatnyi különbségekrtMánémet küldöttség pozitív példaként említette a magyar-ukrán szerződést, a külügyi bizottság elnöke pedig kifejezte meggyőződését: hazánknak érdeke, hogy minden szomszédjával rendezett viszonyt alakítson ki, de ez nem csak Magyarországon múlik A további alapszerződések tehát mindenképpen jó hatást tennének Ezekben az alapszerződésekben azonban nem lehet megkerülni sem a határok kérdését, sem a kisebbségek jogait, hiszen ezek helytelen kezelése a térségben súlyos feszültségekhez vezethet, helyes kezelése viszont harmóniát teremthet Kovács László a NATO-tagságnál közelebbi realitásnak látja az EK-hoz való csatlakozást, és ami ezzel együtt jár: a tagságot a Nyugat-európai Unióban. Ez Magyarország biztonsági igényeit kielégítené, feltéve, ha a NATO a jelenleginél eredményesebb szerepet tud játszani a térség egészének stabilizálásában, a megjévő válságok kezelésében. A német küldöttség szerint ez a vélemény teljesen egybeesik a CSU vélekedésével. Összességében nagy megértést tapasztaltunk a magyar törekvések iránt Magyarország és szomszédai viszonyát illetD- en, a kisebbségi kérdés kezdésében. A Szlovákia ET-felvétriével kapcsolatos magyar magatartásról a német küldöttség megállapította, hogy helyeselhető, megértik a magyar aggályokat és úgy gondolják, hogy az a mód, ahogy Magyarország ezeket az aggályokat megfogalmazta, ugyanakkor nem akadályozta meg Szlovákia felvételét, rivflizált és európai megoldás volt /! •' - J.LB.