Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-21 / 8501. szám

Új Magyarország, 1993.7.15 G3 Antall József miniszterelnök ma fogadja a német Bundestag teg­nap óta hazánkban tartózkodó küldöttségét. A Keresztényszo­ciális Unió (CSU) bajor tartomá­nyi csoportjának és a Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) par­lamenti frakciójának képviselői­ből álló, több mint ötven tagú küldöttség tagjai tegnap tárgya­lásokat folytattak az Országgyű­lés külügyi, önkormányzati és szociális bizottságainak képvise­lőivel, a délelőtt folyamán pedig találkoztak Kónya Imrével, zr MDF frakcióvezetőjével és Wol­­fart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi,Hivatal elnökével. A magyarországi látogatást a CSU tartomá íyi csoportja kezdemé­nyezte, amely évente más-más országba szervez tanulmány­utat. A delegáció tagja több szö­vetségi miniszter, így Theo Wai­gel, a pénzügyek irányítója, Hans Klein, a német Bundestag alelnö­­ke, valamint Michael Glos, a tör­vényhozás CSU tartományi cso­portjának vezetője. Német parlamenti küldöttség Budapesten Megértik biztonsági igényeinket Kónya Imre biztosította vendége­it, hogy az Országgyűlés minden nehézsége dacára teljesíti vállalt kötelezettségét A frakcióvezető szerint a világ vezető országai­nak saját jó! felfogott érdekük­ben figyelniük kell a kelet-kö­­zép-európai térségre. Az MDF- frakrióvezetó méltányolta, hogy. Németországban átérzik hazánk l és a környező térség gondjait, ám nagyobb megértést kért a tekin­tetben, hogy a magyar terméke­ket ne sújtsák embargóval, és a Nyugat segítse hazánk közele­dését, csatlakozását Európához A magyarországi német ki­sebbséggel kapcsolatos magyar I magatartás példamutató lehet I más nemzetek számára - jelen- I tette ki Michael Glos, Kónya Imre ' előadását követően. A politikus egyben tolmácsolta a németek köszönetét a magyar népnek a német újraegyesítésben és a vas­függöny lebontásában játszott szerepéért. Wolfart János, a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivatal elnöke német nyelven nagy érdeklő­déssel kísért Ráadást tartott a ki­sebbségek helyzetéről, valamint az Országgyűlés által a napok­ban elfogadott, a nemzeti és et­nikai kisebbségek jogairól szóló törvényről. A küldöttség képviselői tán, gyaltak a parlament külügyi bi­zottságának tagjaival is. Kovács László, a bizottság elnöke a meg­beszélés után elmondta, hogy a vendégek négy fő téma iránt ér­deklődtek; a visegrádi együtt­működéssel kapcsolatos magvar elképzelések mellett feltették a kérdést, lesz-e közös külpolitika a Visegrádi Négyek körében, ér­deklődtek az EK-csatlakozás fo­lyamatáról vallott magyar elkép­zelésekről, a magyar biztonság­­politikáról - és hogy mi lehet a NATO és a Nyugat-európai Unió szerepe ebben a negye­dik kérdéskör pedig Magyaron szág és szomszédai viszonya volL A magyar fél ismertette a leül­és biztonságpolitika alapkérdé­seiben meglévő hatpárti kon­szenzust, illetve a kormánypárti és ellenzéki megközelítésekben meglévő árnyalatnyi különbsé­­gekrtMánémet küldöttség pozi­tív példaként említette a ma­gyar-ukrán szerződést, a kül­ügyi bizottság elnöke pedig kife­jezte meggyőződését: hazánk­nak érdeke, hogy minden szom­szédjával rendezett viszonyt ala­kítson ki, de ez nem csak Ma­gyarországon múlik A további alapszerződések tehát minden­képpen jó hatást tennének Ezekben az alapszerződésekben azonban nem lehet megkerülni sem a határok kérdését, sem a kisebbségek jogait, hiszen ezek helytelen kezelése a térségben súlyos feszültségekhez vezethet, helyes kezelése viszont harmó­niát teremthet Kovács László a NATO-tagságnál közelebbi rea­litásnak látja az EK-hoz való csatlakozást, és ami ezzel együtt jár: a tagságot a Nyugat-európai Unióban. Ez Magyarország biz­tonsági igényeit kielégítené, fel­téve, ha a NATO a jelenleginél eredményesebb szerepet tud ját­szani a térség egészének stabili­zálásában, a megjévő válságok kezelésében. A német küldött­ség szerint ez a vélemény telje­sen egybeesik a CSU vélekedé­sével. Összességében nagy meg­értést tapasztaltunk a magyar törekvések iránt Magyarország és szomszédai viszonyát illetD- en, a kisebbségi kérdés kezdésé­ben. A Szlovákia ET-felvétriével kapcsolatos magyar magatartás­ról a német küldöttség megálla­pította, hogy helyeselhető, meg­értik a magyar aggályokat és úgy gondolják, hogy az a mód, ahogy Magyarország ezeket az aggályokat megfogalmazta, ugyanakkor nem akadályozta meg Szlovákia felvételét, rivfli­­zált és európai megoldás volt /! •' - J.LB.

Next

/
Thumbnails
Contents