Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.8. w * / A NAP INTERJÚJA Simsa Péterrel, az egészségbiztosítási önkormányzat alelnökével Pénz hiányában megbénulhat a tb A parlament tegnapi ülésén megszavazták annak a 300 millió forintnak a „felszabadítását”, melyet korábban az önkormányzati választásokra való tekintettel zároltak a társadalombiztosítási alap költségvetéséből. A milliók további felhasználásáról kérdeztük Simsa Pétert, az egészségbiztosítási önkormányzat alelnökét. — Mire költik a 300 millió forintot? — Erre csak az önkormányzati döntés után tudok majd pontosan válaszolni. Egy biztos, a felhasználás mikéntjéről külön költségvetési terv készül, melyet megvitatnak az önkormányzatok. A 300 millió egyébként megoszlik a két biztosító között, mindenki magamaga dönt a ráeső rész további sorsáról. — Másról sem hallani, mint a társadalombiztosítási alap deficitjéről, fjem hiányzott ez a néhány száz millió? — Az ellátási kiadásoknál semmiképp. A társadalombiztosítás költségvetése ugyanis három külön részből áll össze. Külön készül a nyugdíj-biztosítási és ugyancsak külön az egészségbiztosítási alap költségvetése, s egy ugyanilyen dokumentum a működés kiadásairól. — Mennyit költhet a tb ez utóbbira? — A befolyó járulékok 1,5 százalékát. Ez a tervek szerint 1993-ban 9 milliárd forint, amihez idén — a tb-alapokból egyszeri hozzájárulásként — további 4,1 milliárd forint járul. Ez utóbbi összeget többek között az új székház építésére, illetve az informatikai rendszerre fordítjuk. A végösszeg tehát 13,1 milliárd. Ebből kell fedeznünk — leszámítva az említett 4,1 milliárdot — a közel nyolcezer dolgozó bérét, a különféle fejlesztéseket és beruházásokat. — Mi történik akkor, ha a tervezettnél kevesebb járulék folyik be a kasszába? — Az ellátásokra — tehát az egészségügyi rendszer működtetésére és a nyugdíjak folyósítására — létezik egyfajta állami garancia. Ez azt jelenti, hogy viszonylag könnyen forgóeszköz-hitelhez juthatunk. Más kérdés magának a társadalombiztosítási rendszernek a működtetése. Mivel ennek fedezete szorosan kapcsolódik a járulékokhoz, amennyiben ez utóbbiakból a tervezettnél lényegesen kevesebb érkezik be, megbénulhat a tb működése. — Ez reális veszély? — Az említett esetben igen. Nem véletlenül már korábban is felmerült, hogy lazítani kellene e szoros kapcsolaton, de hát ez egyelőre a jövő zenéje. — Visszatérve a 300 millióra: milyen indokkal zárolta annak idején a parlament? ■ —. Tulajdonképpen ennél többre, 366 millió forinra mondtak ki kiadási stopot, 66 milliót azonban — ez a felügyelőbizottságok tartaléka volt — már januárban megkaptunk. A 300 millió zárolása azt a célt szolgálta, hogy az önkormányzatok megalakulása után, az óhatatlanul jelentkező többletkiadásokat legyen miből finanszírozni. Annál is inkább, mivel a szokásos, normális ügymenet mellett, a két biztosítási ágazat igazgatási szétválasztása többletköltséggel jár. — Mi történt volna ezzel a pénzzel, ha nem alakulnak meg az önkormányzatok? — Esetleg önkormányzatok nélkül is feloldotta volna az Országgyűlés a zárlatot. Ha pedig nem, ezek a milliók többletként átkerültek volna a tb jövő évi költségvetésébe. • Horváth Judit
