Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.8 31 A Teleki alapítvány kétéves (elő)élete A kormány a nemzetközi kapcsolatok tudományos megalapozása céljából 1991 júniusában négy addig minisztériumi felügyelet alá tartozó intézetből, a Külügyi, a Magyarságkutató, a Dunatáj és a Honvédségi Védelmi Kutatóintézetből létrehozta a Teleki László Alapítványt. Az azóta eltelt időszak az önmegvalósítás jegyében telt el. Ennek eredményességéről kérdeztük az ügyvezető igazgatót, a kuratóriumi tagokat, Kiss Gy. Csabát, a Közép-Európa Intézet vezetőjét és Entz Gézát, a kuratórium társelnökét. Pontosabban, Entz Géza úrnak elfoglaltsága volt. Emiatt csak most, cikkünk végén tesszük fel a kérdéseket. A választ azonban nyilván későbben, egy másik írásban adhatja meg. A cél nemes. Egy negyven éve elhanyagolt kutatási terület „felkarolása'', a teljesség igényével. Az alapkérdés: helyünk a világban. A hely: Közép-Európa : térsége. Ezek Diószegi László- i nak. az alapítvány igazgatójának szavai. Az út rögös. A két éve alakult szervezet pillanatnyilag inkább a saját helyét keresi. S ha földrajzilag már megtalálta is a Szilágyi Erzsébet fasorban, szellemi és szervezeti értelemben még korántsem. Tevékenysége iránt a hivatalosság alig mutat érdeklődést. elfogadott szervezeti és működési szabályzata többszöri nekifutás után sincs, pénzügyi helyzete pedig állandó bizonytalanságban tartja az intézeti vezetőket. Kiss Gy. Csaba, a Magyarságkutatóból len Közép-Európa Intézet vezetője kérdésekre kérdésekkel felel. — Tekintve, hogy az alapítvány működését az éves költségvetésből finanszírozzák, nem látok garanciát arra, hogy a szükséges összeget mindig meg is kapjuk — mondja. — Szerencsésebb lett volna egy olyan törzstőkét biztosítani, amelynek hozadékából fedezni lehet a költségeket. Más szempontból ugyanezt állítja Teliér Gyula szociológus, kuratóriumi tag. amikor a kormányfüggő helyzetről kérdezzük: — Objektíve adón a befolyásolás lehetősége — mondja. Diószegi László sem vitatja ezt a helyzetet, de hozzáteszi, hogy az alapítvány fennállása óta nem tapasztalt ilyen jellegű törekvést. Az intézetek teljesen önállóak, kutatási tervüket maguk készítik, a pénzt a független kuratórium osztja el. Egyébként pedig az MTA is költségvetésből kapja a támogatást. Ami a pénzügyeket illeti, az eredeti tervek szerint adományok, (megrendelések és különböző alapítványi vállalkozások gyarapíthatnák a szűkös kereteket. De ilyenekre a mai napig nem volt példa. Az alapítványi iroda vezetője optimista. Tervezett (a pótköltségvetésből megvásárolható) épületrészek átalakításából, nemzetközi kutatóbázissá alakításából eredendően kiszolgálófeladatokra létrejön iroda és az intézetek között mutatkozik. Nem a személyek. hanem a szociológiai alaptörvények okán. Mint ezt egy rológus (Szíria-kutató) intézeti munkatervét a kuratórium ugyan harmadik helyre sorolta (Tabajdi Csaba és Kiss László tervezete után), a megbízatást Entz Géza helyszíni érvelése nyomán mégis ő kapta meg. Fél év után a kuratórium ugyan leváltja Maróthot, de átmenetileg Entz ismét őt bízza meg. Majd Zala Tamás "következik, akit pár hónap leteltével — feltehetőleg Jeszenszky Géza nyomására — Fülöp Mihály, az intézet igazgatóhelyettese követ, meghatározatlan időre szóló megbízatással és korlátozott mandátummal. Pillanatnyilag az ő munkatervére vár Glatz Ferenc vezetésével az alapítvány tudományos munkájának minősítésére hivatott tudományos tanács, amely eddig többször is kifejezésre juttatta elégedetlenségét az intézetekben folyó munka kapcsán. Ami a Védelmi Kutatóintézetet illeti, az rövid idő után de az iroda beleszólását sokallja. Ez az intézet törekszik leginkább felmutatni eredményt ebben a bizonytalan helyzetben. Igaz, az intézet profiljából fakadóan pillanatnyilag nem annyira azt kutatják, mi a magyarság helye a világban, mint inkább azt, hogy Közép-Európában, s ezen belül is a Kárpát-medencében mi a helyünk. Ez a cél jellemezheti a hetvenfős (ebből ötven kutató), évi 100 milliós költségvetéssel dolgozó Teleki László Alapítvány tevékenységét Ismereteink szerint, ez utóbbi némileg leszűkített kérdéskör sem hozza lázba a hivatalosan érintetteket. A külügyminisztérium állítólag saját csapatta] dolgozik, az illetékes parlamenti bizottságok már kétszer is tervezték, hogy meghallgatják egy-egy kérdésben az alapítványi intézeteket, ez mindkét alkalommal elmaradt. Ami pedig az alapkérdé-A TLA és a pótköltségvetés Május 27-ei számunkban már megírtuk, hogy a Teleki László Alapítvány a százmilliós költségvetési támogatáson kívül az idén a pótköltségvetésből is kért egy jelentős összeget. Diószegi László, a TLA ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy amennyiben alapítványuk megkapja a pótköltségvetési támogatást, az összeget maradéktalanul ingatlanvásárlásra fordítják majd. Jelenlegi impozáns épületük egy nagyobb, nyolcezer négyzetméteren fekvő ingatlan része, amely a honvédségé volt és ahol még két, meglehetősen rossz állagú épület található, jelenleg a lakók társtulajdonában. Már több megoldással is próbálkoztak az épületek megvásárlása érdekében, de végül mégis kormánytámogatást kértek. Ha sikerül nyélbe ütni az adásvételi szerződést, a háromépületes nagy telek ideális helyet biztosíthatna egy olyan kutatási centrumnak, amely az alapítvány célkitűzéseit maradéktalanul megvalósíthatná. Májusi beszélgetésünkkor Diószegi László arra kérte lapunkat, hogy a pótköltségvetési támogatás összegét kezeljük üzleti titokként és ne hozzuk nyilvánosságra — így is tettünk. A ,.hírzárlatot” nem mi szegtük meg: a Kurír július hatodikai számában ez áll: a Teleki László Alapítvány számára az eredeti előirányzat 121 millió forint volt, a módosítás 150 millió forint, összesen 271 millió forint — új épületrész és az alapítvány támogatása céljából. Diószegi László májusban megmagyarázta, hogy a százmillió forintos évi költségvetési támogatást a TLA havi elosztásban kapja és így nagyobb befektetéseket nem is tud megvalósítani ebből az összegből. Az ügyvezető igazgató azonban elismerte, hogy alapítványuk költségvetési támogatása jobbnak mondható a kutatóintézetek számára biztosított átlagos támogatásnál. •N. 0.
