Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
Népszava, 1993.7.7 28 A fővárosi expoiroda 19 milliárd forintos tervezett költséggel nemrégiben a közgyűlés elé tárta azt a programot, melynek megvalósulása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Budapest turisztikailag fogadóképessé váljon az 1996-os világkiállításra. A közgyűlés a program célkitűzéseit - parkok felújítása, parkolók létesítése, közlekedési feltételek javítása, turista információs központok létesítése — elfogadta ugyan, de a 19 milliárd forintos költség előteremtését, forráshiányra hivatkozva, nem tudta egyértelműen garantálni. így o terv megvalósulása egyelőre igencsak kétséges. l'Ut oraaáyból fdtlifj -4 jvlvziv rvsacvlvlvt Milyen világkiállítás lesz Budapesten? Kristóf László, a főváros expobiztosa szerint, mint kérdésünkre elmondta, irreális lett volna a közgyűléstől azt kérni, hogy a mai helyzetet ismerve adja beleegyezését a 19 milliárd forintra, de fel kellett végre tárni, mi szükséges ahhoz, hogy Budapest fogadni tudja 1996-ban a látogatókat. Eredendően tavaly még a főváros arra számított, hogy a világkiállítási alapból kap a kormányzattól valamennyit ezekre a célokra, ám most már világosan látni lehet, hogy nem számíthat támogatásra. Az expobiztos mégis optimista — szerinte ugyanis valamikor a kormánynak és a parlamentnek is szembesülnie kell a ténnyel, hogy a világkiállítás sikeréhez muszáj megfelelő feltételeket biztosítani Budapesten, és az egész országnak érdeke, hogy a főváros fogadókész legyen az expóra. Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna, ha a kormány mégis lemondaná az expót, Kristóf László azt válaszolta, hogy amikor a BIE (Világkiállítások Nemzetközi Irodája) bejegyezte a budapesti expót, a kormánynak bizonyos garanciákat kellett vállalnia. Ezzel biztosítja ugyanis a BIE, hogy a részt vevő országok pénze, ha a rendezvény meghiúsul, ne ússzon el. Ám — mint megtudtuk — eddig még nem volt példa arra, hogy bármely országnak kártérítést kellett volna fizetnie azért, mert lemondta a rendezvényt. Az expo fővárosi biztosa azonban nem szívesen gondolkodik a következményeken, mert mint mondta, az ország nemzetközi megítélésén sokat rontana egy ilyen lépés, és mindig vannak alternatívák a megoldáshoz. Szavai szerint azonban néhány hónap múlva, de legkésőbb a jövő év elején, ha a helyzet nem változik, már a konkrét válasz igényével lehet feltenni a kérdést: mit kezd Budapest az expóval? — A főváros mai helyzetét szemlélve véleménye szerint ’96-ra fogadóképessé tehetö-e Budapest az expo látogatói számára? — kérdeztük Halász Csabát, a Világkiállítási Programiroda főigazgatóját. — Az eddigi világkiállítások tapasztalatai azt mutatják, hogy a turisták (köztük az expo látogatói is) nemcsak a kiállításnak helyt adó várost látogatják meg. hanem egy körülbelül 100 km-es körzetben keresnek szállást, összekapcsolva olyan attraktív programmal, mely több napig ott tartja őket. Sevillában is mintegy 100— 120 km-es körzetben kerestek szállást a turisták. A felkészülés néhány további szempontját vizsgálva azt lehet mondani, hogy a város a mai helyzetét tekintve is alkalmas nagy rendezvények befogadására. Így például a BNV napi 100—105 ezer látogatót fogad, mely csak minimális többletet jelent a budapesti tömegközlekedésnek. Ha időnként a Népstadion megtelik, az 50—80 ezer nézőt a BKV különösebb nehézség nélkül elszállítja. Az expo átlagos napi 110 ezer látogatója egy 10—12 órás intervallumban oszlik el. Ez nem jelent olyan csúcsterhelést, amely közlekedési krízishelyzetet teremtene. Mindezt tovább csökkentik azok a beruházások, melyek a világkiállításhoz kapcsolódnak (Lágymányosi Duna-híd, 19-es villamos meghoszszabbitása, csepeli HÉV rekonstrukciója, 2-es villamos belvárosi szakaszának rekonstrukciója, BKV- buszok cseréje, a budapesti villamospark felújítása stb.) Egy másik példa szerint a napi 100 ezer látogatóból — a nemzetközi statisztikák szerint — csak 8-9 látogatót kell egészségügyi ellátás céljából fővárosi kórházakba beszállítani. Ebből átlagosan 3 beteg marad bent tartósabb gyógykezelésre. Mindez azt bizonyítja, hogy túlzottak azok az aggodalmak, melyek szerint elviselhetetlen helyzet teremtődne az expo nyitva tartása alatt. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően , a fővárosiak ebben az időszakban veszik ki szabadságukat, utaznak a Balatonra, illetve külföldre. — Hány olyan befektető jelentkezett már, akiknek egy esetleges lemondás esetén kártérítést kellene fizetni? — Mindenekelőtt bizonyos fogalmakat kell tisztázni. Az 1996-os világkiállítás (illetve a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések) legnagyobb befektetői: a magyar állam, a kormány és az önkormányzatok. További — legjelentősebb — befektetők maguk a kiállító országok,' illetve azok kormányai. Megemlítve itt, hogy ez ideig 148 országnak küldtük meg az 1996-os expón való részvételre szóló meg_. hívólevelet. Terveink szerint mintegy 40—50 állam részvételére számítunk. Négy qrszág már konkrét pozitív választ adott, hatból kaptunk olyan információt, miszerint a pozitív döntés a közeli napokban megszületik. Továbbá 10—12 multinacionális céggel folynak sikeres előkészítő tárgyalások. Ezek a cégük önállóan, vagy egy-egy témakörben közösen (például kommunikáció) kívánnak kiállítóként megjelenni az expón. A kiállítókkal, „befektetőkkel” való kapcsolat egyes kérdéseit — így a garanciális kérdéseket is — az 1928. november 22-én aláírt, a nemzetközi kiállításokra vonatkozó egyezmény tartalmazza, mely egyezménynek Magyarország is részese. Ennek alapján került kidolgozásra az 1992. február 27-én Párizsban bejegyzett Budapesti Expo ’96 alapokmánya, mely e kérdés részleteit tartalmazza. Más kategória az úgynevezett üzleti szféra, az itt jelentkező befektetők szerepe. Az expo előkészítésének jelenlegi szakaszában a kerítésen kívüli területek ingatlanfejlesztéséhez kerestük a befektetőket, beruházókat. A pesti Dunaparton megvalósuló városrész (szállodák, irodák, bevásárlóközpontok stb.) nem kapcsolódnak szorosan az expo működtetéséhez. Azok megvalósítása a klasszikus üzleti vállalkozás körébe tartozik, ideértve az üzleti vállalkozások kockázatát is. A befektetőknek kell mérlegelniük vállalkozásuk valamennyi feltételét, eredményességét, kockázatait. Az expóhoz közvetlenül kapcsolódó befektetések pályázatait (távközlés, informatika, kereskedelmi koncessziók stb.) várhatóan az év végén, a jövő év közepén tesszük közzé. Ezért az eredeti kérdésre egyértelműen nemmel kell válaszolni. Demény Dóra
