Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-14 / 8497. szám
Új Magyarország, 1993.7.9 7 A parlamenti pártok és a függetlenek mezőgazdasággal foglalkozó minisztériumi szakértők bevonásával július 6-án és 7-én több mint 8 órás egyeztető megbeszélést folytattak, hogy a mindenki által fontosnak tartott szövetkezetitörvény-módosítás alapelveiben megegyezzenek. Szerdán délután (a Fidesz távollétében) már látszottak a megállapodás körvonalai. A többször átdolgozott szöveget 7-én éjféltájban írta alá az SZDSZ, az KTOF, az FKgP és a KDNP képviselője. Az MSZP belső viták után viszszavonta aláírását, mivel az eredetileg tett záradékot is - miszerint az MSZP csak az összes tag 50 százalékának beleegyezésével hozott közgyűlési döntést tartja elfogadhatónak - kevésnek tartotta. Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő lapunknak elmondta, hogy az aláírással szentesített feljegyzést rendkívül fontosnak tartja, mivel világossá teszi mindenídnek, hogy a pártoknak milyen elképzeléseik vannak a szövetkezetekkel kapcsolatosan. Egyben elejét veszi a félinformációkon ‘alapuló kampányolásnak, és lehetetlenné teszi a valótlan fenyegetéseket és félrevezetéseket. Az energiát arra kell fordítani, hogy a mezőgazdasági szférában a nyugalom megmaradjon, ugyanakkor az érvényes törvényeket betartsák. Ennek alapján az átalakulási törvény előírásaival ellentétben szabálytalanul átalakult szövetkezeteknél az átalakulást i újra el kell végezni, s a maradékj nak is át kell alakulnia. A földkiadó bizottságoknak a termőföldet birtokba kell adniuk. Mellékelve közöljük a szövetkezeti törvény módosításának alapelveiről szóló hitelesített feljegyzést. Bozsik József Feljegyzés arról, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát alkotó pártok és a függetlenek képviselőiből alakult ad hoc bizottság 1993. július 7-én megtárgyalta, milyen elvek alapján tudják kölcsönösen elfogadni a szövetkezeti törvény megváltoztatását. Nem volt érdemi nézeteltérés az alábbiakban: ■ 1. Az üzletrész-tulajdonos az első üzletrész értékesítése esetén csak névérték feletti bevétel után köteles forrásadót fizetni. 2. A vevőt befektetési kedvezmény illeti meg, külön törvényben meghatározott mértékig, ha saját szövetkezetének üzletrészét vásárolja meg. A kívülálló üzletrész-tulajdonost, amennyiben a szövetkezet, illetve a tagjai elővásárlási joggal nem kívánnak élni, a tagokkal azonos mértékű befektetési kedvezmény illesse meg, ha az üzletrész megvásárlása az általa folytatott és az adóhatóságnál bejelentett vállalkozást szolgálja. 3. Célszerűnek tartanánk, ha a szövetkezet üzletrész-vagyona tartalékba helyezése esetén adókedvezményt élvezne. 4. Leválás helyett a szétválás megkönnyítését tartják célszerűnek. Nem volt teljes az egyetértés a következőkben: 5. A szövetkezetek szétválásához elegendőnek tartják az egyszerű többség támogatását. Vita volt arról, hogy a közgyűlésen jelen levők több sége elég-e. 6. Az MDF, az FKgP, a KDNP jelenlévő képviselői kívánatosnak ' tartják, hogy a kívülálló üzletrész- _ tulajdonosok is beleszólhassanak vagyonuk sorsába, és fontosnak torta- \ rták, hogy valamilyen módon szavazati jogot kapjanak. ' Az SZDSZ és az Agrárszövetség képviselői az egyszerű szótöbbséget csak abban az esetben tudják elfogadni a szétválás eldöntéséhez, ha a kívülálló üzletrész-tulajdonosok szavazati joghoz nem jutnak. Ezzel szemben elfogadják az SZDSZ azon javaslatát, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok közgyűlése vagyorutrányos szavazás alapján a döntéssel szemben vétójogot kapjon. A felek ebben a kjérdésben további konzultációt tartanak szükségesnek 7. A résztvevők egyetértenek továbbá abban, hogy a szétválás két közgyűléssel legyen lehetséges, ahol az első közgyűlésen szétválásról elvi döntés, a másodikon a vagyonmegosztásról történik döntés. «.» • Tegnap, a parlamenti munkanap bezárása előtt Zsíros Géza (36-ok) a mezőgazdasági bizottság elnökeként kérte, hogy a törvényhozás egyelőre vegye le napirendjéről a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó előterjesztést Zsíros Géza mindezt azzal indokolta, hogy bár jó néhány alapelvben sikerül megegyezniük a pártoknak, néhány •kérdésben továbbra sincs konszenzus a mezőgazdasági bizottságban. Ha megggondoljuk, hogy a mezőgazdaság egészen más ciklus szerint működik, mint a parlament törvényei sokkal szigorúbbak és kérlelhetetlenek, akkor bizony szomorkodhatnak az ügyben érdekeltek. Ha ugyanis őszre, mire újra szántani-vetni kell, nem lesz meg a módosítás, újra azok fognak vetni, akik törvénytelen eszközökkel hajtották végre a szövetkezeti átalakulásokat. Szomorú, de ők fognak aratni is.. Pártoskodás a szövetkezeti törvény körül
