Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-13 / 8496. szám
Új Magyarország, 1993.7.6 11 Szabó Jván pénzügyminiszter előadása Kölnben, a magyar fórum megnyitóján A kelet-kozíp-«urópai térségben az 1980-as évek vége óta poliükai és gazdaslgi rendszerváltozás zajlik. Mind Európa, mind a világ más regió. szempontjából alapvető fontosságú ez a kérdés. A rendszerváltozás lényegi nagy problémája: hogyan lehet a negyven- la volt Szovjetunió nagy része esetében hetven-) évi politikai és gazdasági zsákutcának bizonyult társadalmi fejlődési útról az emberség működőképesnek bizonyult fő fejlődési vonalára visszavezetni az adott térség országait. A centralizált tervgazdasági rendszerből a szociálispiacgazdaságba történő átmenet kettős problémát jelent. Egyidejűleg kell megteremteni a magántulajdonon alapuló a-piacgszdaság kél fő elemét-» tókétia.*iőkésekít-AJvprábbi,4Z9Ciilista világ lényegében Jemaradt a világgazdasági fejlődés legnagyobb kihívásában: a termelékenység,'a hatékonyság kérdésében. '■ - -t ''’? ■“«.***. >•'»*'• - r----------------------------------------■— - - ________Közel teljes a A rendszerváltozás gazdasági vetiilete szükségszerűen tártál- I mázzá mind a bomlás, mind az építés elemeit. Az új struktúrák létrehozása különféle mértékű: más-más megjelenési formákban zajlik mind társadalmi, mind politikai, mind pedig szociális téren. Ilyen körülmények ; között legnagyobb eredményünknek azt tekintjük, hogy Magyarországon sikerült a törte. nelmi átalakulást szélsőségektől mentes keretek között tartani és a gazdaság működőképességét - a külső és belső föltételek drámái ' gyorsaságú és jelentős változása mellett-Fenntartani. A magyar kormány nehéz tehertétellel indult el az 1990-es szabad választások után. A késői Kádár-korszak minden erővel törekedett a rendszer túlélését ■ támogató, a belső társadalmi béj két szolgáló életszínvonal-politi- I ka fenntartására, amit sokáig a külföldön felvett hitelekből finanszíroztak. Ennek eredméj nveképpen a rendszerváltozás 1 időszakára az ország külső adósságállománya mintegy huszonegymilliárd dollárra növekedett, és a rendszerváltozás gyakorlatilag annak következtében jöhetett létre, hogy a rendszer további működtetéséhez a külső for- 1 rások elapadtak. Ez az adósságállomány olyan mértékű, hogy ma is rátelepszik a gazdaságra, és az államháztartásnak a törlesztéssel kapcsolatos kiadásai meghaladják az éves deficit mértékét. Az eredetileg föltételezettnél nagyobb nehézségek ellenére - melyeket a kormány hivatalba lépésekor még előre nem látható külpolitikai és külgazdasági események - mint például a Szovjetunió teljes felbomlása, a jugoszláv polgárháború, Csehország és Szlovákia szétválása - okoztak, mind a piacgazdasági rendszer kiépítését, mind a gazdaság ' stabilizálását tekintve sikerült jelentős eredményeket elérni. 1993-ra azonban bizonyossá vált, hogy a gazdaság átalakítása, sok tekintetben szanálása, több időt vesz igénybe, mint azt eredetileg reméltük. A piaci rendszer kiépítése Az úgynevezett szocialista világrendszer összeomlásának ideológiai, morális, társadalmi és Eolitikai okai mellett egyik megatározója volt a gazdaságnak a kollektív tulajdonra épített téves. víziója. Bizonyossá vált, hogy minden belső ellentmondása ellenére a magántulajdonon alapuló piacgazdaság a hatékonyabb és a működőképes rendszer. Ezért az új gazdasági rendszer kiépítésének homlokterében a tulajdonváltási problémák és azok rendszerbe foglalása áll. A szabad választások időszakában Magyarországon a termelő vagyon 93 százaléka állami tulajdonban volt, melyhez a mezőgazdaságban a Kollektivizált földtulajdon speciális rendszere járult. Ez hivatalosan szövetkezeti tulajdon volt, irányítását és .működését tekintve azonban ténylegesen állami tulajdonként működött. A tulajdonváltozással kapcso. latban abban nem kizárólag arról van szó, hogy a nemzetgazdaság érdekében magánkézbe adjuk a korábbi állami vagyont, hanem - legalábbis részleges - kárpótlás keretében az eredeti föld-, illetőleg tőketulajdonosok részére visszaadjuk államosított tulajdonukat. A kárpótlási törvény értelmében mintegy 800 ezer magyar állampolgár nyújtott be igényt a törvény adta keretek között hajdanvolt tulajdonuk részleges visszaszerzésére. ’ Ez a kárpótlási folyamat beleillett a kormányzat azon filozófiájába, hogy a magántulajdonhoz magántulajdonosokat is teremtsen. Az állam vállalkozói vagyonának ez ideig 20-30 százalékát privatizálták. A korábbi néhány ezer állami vállalattal és-úgynevezett szocialista szövetkezettel szemben ma több mint J80 ezer gazdasági szervezet és mintegy 600 ezer egyéni vállalkozó működik. 1992-ben a GDP 45 százalékát már a magánszektor adta. Az elmúlt három év folyamán létrejöttek a szociális piacgazdaság alapvető jogi és intézményi keretei. Több mint hetven új gazdasáf;i törvény született, hozzávetőeg ugyanannyit módosítottak, többek között a tulajdoni rendszer átalakítására, az európai színvonalú bank- és pénzintézeti szektor létrehozására, a számvitel, az adózás, a csődeljárás szabályainak nyugati normák szerinti korszerűsítésére, a foglalkoztatás problémáinak piacgazdasági kezelésére, az államháztartás működési kereteire vonatkozóan. liberalizálás az árak, a bérek és a külkereskedelem területén. A forint a vállalkozók számára már lényegében konvertibilis, hiszen a kivitelről, illetve behozatalról - beleértve azok devizális hátterét - lényegében maguk döntenek. A külföldiek által befektetett tőke profitja repatriálható. Más.kérdés, hogy a magyarországi lehetőségeket tekintve mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak a magyar, de a külföldi fél is akkor jár jól, ha profitját továbbra is Magyarországon forgatja vissza a vállalkozásba. Devizális megkötések a tőkekivitelben (engedélyezési eljárás) és a lakosság utazási célú valutaváltását tekintve vannak, ezeket is tovább akarjuk enyhíteni. Működik a Gazdasági Versenyhivatal, a Tőzsde. Kiépültek az állami vagyon privatizálását, az újonnan létesülő, illetőleg a már működő vállalkozások tevékenységét segítő, valamint a megmaradt, még mindig számottevő állami vagyon hatékonyabb kihasználását célzó intézmények, mint például az Állami Vagyonkezelő Rt., az Állami Vagyonügynökség, a Magyar Befektetési Rt., az Exportgarancia Rt. Stabilizációs törekvéseink Szerves kapcsolatra léptünk a világgal, s belső gazdasági normarendszerünkbe is széleskörűen beépültek a fejlett piacgazdaságokban honos szabályok. Külső kapcsolatrendszerünk gyökeresen átalakult. A volt KGST együttműködési rendszere megszűnt, hazánk e térségben elsősorban a Visegrádi Négyek, illetve a Közép-európai Kezdeményezés keretében törekszik ésszerű kapcsolatok kialakítására. Létrejött a társulási megállapodásunk az Európai Közösséggel (EK), és együttműködési megállapodásunk az EFTA-val is. A magyar külgazdaság szempontjából különösen nagy jelentőségű a sikeres átcsoportosítás az EK-piacokra. A piaci váltás mára gyakorlatilag oly mértékben következett be, nogy Magyarország exportjának közel 70 százaléka az EK, illetve az EFTA országaiba irányul. A piacgazdaság kiépítésében igen jelentős szerepet )átszanak azok a külföldi országok és vállalkozások, amelyek revén eddig Felfilkai teizcsiytÄsagiroz is vezethet a gazdasági vasfüggöny , .. • ><n -... .... . ... . • . '
