Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-13 / 8496. szám
Frakciós kuszaságok Magyar Ilemzet, 1993.7.6 05 A házszabály mindent megenged A parlamenti frakciók körül meglehetősen nagy a bizonytalanság Magyarországon. Legutóbb az MDF-ből kizárt-kivált képviselők frakcióalapítási bejelentése hívta fel ismét a figyelmet arra, hogy mielőbb egyértelmű szabályokat kellene alkotni, anól, hogy a parlamenti munka e fontos szervezeti formái miként is működhetnek. Kukorelli István alkotmányjogászt az ellentmondásos helyzet jogi problémáiról kérdeztük.- Ha összehasonlítjuk, hogy a különböző államok miként szabályozták ezt az intézményt, elég siralmas összképet kapunk. Nehéz jogi regulákkal ezt a lényegében politikai és hatalmi szerkezetet szabályozni. Nem dőlt még el, hogy a frakció a politikai pán része vagy alkotmányjogi intézmény, annyira direkten kötődik a hatalmi szférához. Egy ponton túl a közjog a politikai normákra hagyja a problémák tisztázását.- Milyen normák szabályozzák a frakciókat? |- Az alkotmány, a parlamenti házszabály, a frakciók önszabályozása és i a pártok alapszabályai. Inkább az i utóbbi két szint a meghatározó, Európában csak egy-két újabb alkotmány szól a frakciókról. Ez is annak hallgatólagos elismerését jelzi, hogy nem igazán alkotmányos intézmény a frakció. Szerintem a jövő az, hogy az alkotmányoknak kell erről is szólniuk. A parlament idegrendszere- Mit mond minderről a magyar alkotmány, a házszabály, illetve a pártok belső törvényei?- Az alkotmányban egy árva szó nincs magáról a frakcióról, a frakcióvezetőkről van csak itt-ott említés, hogy például a Honvédelmi Tanácsban a paritás elve alapján vesznek részt. A magyar házszabály nagyon tág, a ffak- ', ciók önszabályozása pedig teljesen 1 esetleges. A pártok alapszabályai is vegyes képet mutatnak, van olyan, amelyik egy értelműen pártszervként deklarálja a frakciót. Ez sért bizonyos alapelveket. A parlamentarizmus kezdete óta változatlan el v a szabad mandátum elve. Ebből következően a frakciót nem a pándöntések hozzák létre, hanem a szabad mandátumuk alapján társulnak a képviselők. Hosszabb távon is fontosnak tartom ennek az alapelvnek fennmaradását, mert ez véd meg a pártokráciával szemben.- Listás választások esetén is megőrzendő ez az elv?- Akkor különösen. Egyébként közjogi fikcióvá válna az egész parlament: megszületnének a pándöntések, s utána csak a gombnyomogatás következne.- A frakcióról úgy beszélünk, mintha abszolút evidens volna, hogy mi is valójában...- Közjogilag nehéz definiálni. Az biztos, hogy frakciók nélkül a modem többpártrendszerű képviselet elképzelhetetlen. Egy magyar közjogász, Pikier Koméi mondta néhány évtizedddel ezelőn, hogy a frakciók alkotják a parlament idegrendszerét. Ha a dolgok rendben mennek, a frakciók az éppen létező politikai tagoltságot tükrözik vissza a tisztelt házban. A frakciók rendkívül komoly részesei a parlamenti döntéshozatalnak, rájuk épül a parlament működése. Ezt nem a jog szabályozza, hanem a politikai megállapodások. Vannak olyan konszenzussal működő szervek, nálunk a házbizottság, ahol szétosztják a szerepeket, a jogokat. A bizottságokban a frakciók a választási eredmény szerinti arányban vesznek részt, a házbizottságban vagy a vizsgálóbizottságokban viszont a paritás elve a meghatározó. Az elmúlt három év jegyzőkönyvei azt mutatják, hogy túlságosan frakcióközpontú a mi parlamentünk. A bizottsági rendszer háttérbe szorult, a frakciók viszont annál aktívabbak.- A frakciót a mai politikai világban arra valónak tekintik, hogy a választásokon győztes párt akaratát, elképzeléseit valósítsa meg, a frakciófegyelmet is ezért várják el. Sokak szerint a szavazógépvád nem állja meg a helyét, mert ilyen a modem parlamentek természetes működése. .. , - Mégis az jellemző, hogy ezeket a kötelezettségeket nem építik be a parlamenti jogba. A .közjog szerint nincs frakciós kényszer, a képviselő szabadon kiléphet a frakcióból. Az más kérdés, hogy a választások előtt a jelöltekkel aláíratnak egy kötelezvényt arra, hogy ha megválasztják, a frakció döntésének megfelelően szavaznak. A frakcióba lépés és távozás szabályait a pártok maguk határozzák meg, a közjog erről hallgat Szavazógép és fegyelem- Magyarországon többen vitatták-vitatják a szigorú frakciófegyelem jogosultságát- Pedig egy modem parlament így működik. Bizonyos fegyelmet be kell tartani. De ezt nem tenném közjogi normává. Talán azért nem szabályozzák agyon más házszabályok sem ezt a kérdést, mert meg kell gondolni, mit okozunk azzal, ha túl sok mindent rögzítünk közjogi normákban.- Mit venne bele mégis a parlamenti jogba?- Mindenképpen illik szabályozni azt a bizonyos csengőszámot, vagyis hogy hány képviselő alkothat frakciót. Ezt a világon minden házszabály tartalmazza. Akkor jó, ha összhangban van ez a szám a választási rendszer szűrőszabályaival. A magyar négyszázalékos bekerülési határnak a frakcióalakításnál nyolctíz fő felel meg, ennél följebb nem kellene emelni a lécet. A leglényegesebb követelmények, hogy egy pártnak csak egy frakciója lehet, egy képviselő csak egy frakcióban ülhet, s csak azok a pártok alakíthatnak frakciót, akik a választáson megmérettettek. Magyarországon ez a feltétel most nagy vitát váltott ki. Pedig magától értetődő, hogy új pártok ne jelenjenek meg a parlamentben a választók akarata nélkül.- A frakciók alapításának vágy a mögött nagy on is konkrét és nyomós érdekeket találunk.- Hogyne. Minden frakciónak jár egy komoly apparátus, irodahelyiségek, elkülönített költségkeret.- Hogyan szól a magyar házszabály a frakcióról?- Mindent megenged. A parlamentekben általában csak a politikai tagoltság szerint lehet társulni. Ehhez képest Magyarországon lényegében bármilyen elv, korporativ szempontok vagy helyi érdekek szerint lehet társulni. A Mikó Imre Körtől kezdve a Szabolcs megyeiek és az állatorvos képviselők csoportján ót a Józan Élet képviselőcsoportjáig számtalan létezik a parlamentben. A francia házszabályokat szoktuk emlegetni, amelyek határozottan megtiltják, hogy a képviselők korporativ, helyi vagy személyes érdekek, lobbyk mentén csoportokat hozzanak létre a házban. Máshol a parlament engedélyét kérve van erre mód. Magát a frakcióálapítást általában nem kötik engedélyhez, csak be kell jelenteni a megalakulását a házelnök-
