Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-12 / 8495. szám

Magyar Nemzet, 1993.7.5 a NATO-tagság Szlovákia számára a területi egység és a határok bizton­sága szempontjából? Bizonyos vá­lasz erre a kérdésre David Nelson amerikai professzor kijelentése 1993 februárjában Bukarestben, aki azt mondta, hogy ‘a NATO nem garan­tálhatja a volt szocialista orszá­goknak mostani határait, tekintet nélkül ezen országok jelentőségére Európa biztonságának szempontjá­ból’. És ezeknek az országoknak azt ajánlotta, hogy maguk találjanak megoldást a saját védelmük fenntar­tására.” Az amerikai professzor kijelenté­se igazából nincsen ínyére Repká­­nak. Minden bizoímyal azért, mert a NATO „nem garantálhatja” a volt szocialista országok határait. S Rep­­ka aggodalmainak igazi gyökere itt van, pedig Budapest már számtalan­szor kijelentette: elismeri az 1947-es párizsi békében rögzített mai határo­kat és a helsinki egyezményt is. Úgy tűnik, hogy minél inkább hangoztat­juk a jelenlegi határok elismerését, szomszédaink annál kevésbé hisznek benne. Repka cikke végén immár a NA­TO helyetti megoldást is megtalálja: „Szlovákia szempontjából a megol­dásért valóban nem kell messzire mennünk. A biztonság fenntartásá­nak egyik leghatékonyabb módja a Kárpátok térségében e század első felében bevált, igazolt: a Magyaror­szággal szomszédos államok kollek­tív biztonságának szisztémája, amely kisantant néven vált ismertté, mint egy államcsoportosulás. A közép­­európai stabilitás és biztonság bizto­sítása nagy valószínűséggel attól is függ majd, hogy a budapesti dezin­­tegrációs politika által szisztemati­kusan fenyegetett országok elindul­nak-e a kipróbált, igazolt biztonsági szisztéma útján, vagy megadják ma­gukat ’az arany-kalitkának’, jóllehet akár az észak-atlanti köntösben"----------T4s---------­Repka nem az európai realitá­sokból, a NATO garanciális, bizton­sági lehetőségeiből indul ki, hanem a rossz emlékezetű, magyarellenes, két világháború közötti kisantant feltámasztását szorgalmazza. Pedig közismert, hogy a hajdani csehszlo­­vák-román-jugoszláv politikai és katonai gyűrű elszigetelési törekvé­seivel mennyit ártott a Kárpát-me­dencében élő népeknek. Fölszaggat­ta az egyes régiók között évszáza­dok alatt kialakult gazdasági és egyéb kapcsolatokat, korlátozta az emberek és eszmék szabad áramlá­sát a térségben. S Repka most Ma­gyarországot megint közös ellen­ségnek kiáltja ki, mert az fellép a kisebbségi sorsban élő magyarok emberi jogaiért, életlehetőségeiért, megmaradásáért. Mindezt „dezin­­tegrációs politikának” állítja be, pe­dig az adott országokban élő nemze­ti kisebbségek - ha az államhatalmi többség valódi garanciákat adna megmaradásukhoz - a határok átjár­hatóságát, lebontását segítenék elő, és nem a megváltoztatást. Bollik József

Next

/
Thumbnails
Contents