Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-12 / 8495. szám
Magyar Nemzet, 1993.7.5 a NATO-tagság Szlovákia számára a területi egység és a határok biztonsága szempontjából? Bizonyos válasz erre a kérdésre David Nelson amerikai professzor kijelentése 1993 februárjában Bukarestben, aki azt mondta, hogy ‘a NATO nem garantálhatja a volt szocialista országoknak mostani határait, tekintet nélkül ezen országok jelentőségére Európa biztonságának szempontjából’. És ezeknek az országoknak azt ajánlotta, hogy maguk találjanak megoldást a saját védelmük fenntartására.” Az amerikai professzor kijelentése igazából nincsen ínyére Repkának. Minden bizoímyal azért, mert a NATO „nem garantálhatja” a volt szocialista országok határait. S Repka aggodalmainak igazi gyökere itt van, pedig Budapest már számtalanszor kijelentette: elismeri az 1947-es párizsi békében rögzített mai határokat és a helsinki egyezményt is. Úgy tűnik, hogy minél inkább hangoztatjuk a jelenlegi határok elismerését, szomszédaink annál kevésbé hisznek benne. Repka cikke végén immár a NATO helyetti megoldást is megtalálja: „Szlovákia szempontjából a megoldásért valóban nem kell messzire mennünk. A biztonság fenntartásának egyik leghatékonyabb módja a Kárpátok térségében e század első felében bevált, igazolt: a Magyarországgal szomszédos államok kollektív biztonságának szisztémája, amely kisantant néven vált ismertté, mint egy államcsoportosulás. A középeurópai stabilitás és biztonság biztosítása nagy valószínűséggel attól is függ majd, hogy a budapesti dezintegrációs politika által szisztematikusan fenyegetett országok elindulnak-e a kipróbált, igazolt biztonsági szisztéma útján, vagy megadják magukat ’az arany-kalitkának’, jóllehet akár az észak-atlanti köntösben"----------T4s---------Repka nem az európai realitásokból, a NATO garanciális, biztonsági lehetőségeiből indul ki, hanem a rossz emlékezetű, magyarellenes, két világháború közötti kisantant feltámasztását szorgalmazza. Pedig közismert, hogy a hajdani csehszlovák-román-jugoszláv politikai és katonai gyűrű elszigetelési törekvéseivel mennyit ártott a Kárpát-medencében élő népeknek. Fölszaggatta az egyes régiók között évszázadok alatt kialakult gazdasági és egyéb kapcsolatokat, korlátozta az emberek és eszmék szabad áramlását a térségben. S Repka most Magyarországot megint közös ellenségnek kiáltja ki, mert az fellép a kisebbségi sorsban élő magyarok emberi jogaiért, életlehetőségeiért, megmaradásáért. Mindezt „dezintegrációs politikának” állítja be, pedig az adott országokban élő nemzeti kisebbségek - ha az államhatalmi többség valódi garanciákat adna megmaradásukhoz - a határok átjárhatóságát, lebontását segítenék elő, és nem a megváltoztatást. Bollik József