Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-12 / 8495. szám
Egyenlőtlen fejlődési Brzezinski nyilatkozata a Népszabadi Brzezinskinek tetszik a hősi erőmű Zbigniew Brzezinski véleményére ma jobban odafigyel a világ, mint bánnikor azóta, hogy Carter amerikai elnökkel együtt a nemzetbiztonsági tanácsadónak is távoznia kellett a washingtoni Fehér Házból. Nem véletlen, hogy a Bécsben megjelenő, Lendvai Pál nevével fémjelzett nagy tekintélyű negyedévi folyóirat, az Europäische Rundschau jubileumi rendezvényén (20 éves a nevezett orgánum) az Ausztriában fogalomnak számító magyar származású főszerkesztő Brzezinskit kérte fel a jelenlegi kelet-európai helyzet átfogó értékelésére. A 62 esztendős politológussztár ugyanis 13 évvel ezelőtt történt menesztése óta munkásságát a kelet-európai régió kutatására összpontosítja - mivel a kommunista rendszer közeli összeomlására vonatozó jövendölései beigazolódtak, természetszerű, hogy befolyása is vél-i hetően növekedőben van az új-1 ra demokrata kézen lévő Fehér Házban. A Bécsben általa elmondottak üzenete: „Ne tessék összemosni a volt' szocialista tömb tagjait, még csak a kicsiny keleUközép-európai térség országait sem!” A Népszabadságnak nyilatkozva kifejtette: Be kell látni, hogy a piacgazdaságba, a demokráciába való átmenet sehol sem történik olyan ütemben, ahogy azt az érintettek és a nyugatiak, akárcsak két évvel ezelőtt elképzelték. (Brzezinski... folytatás a 3. oldalon) Bécsből a hét végén a szlovák fővárosba látogatott Zbigniew Brzezinski. Carter elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója kétnapos szlovákiai látogatása során helikopterről megtekintette a bösi vízlépcsőt, és igen elégedetten nyilatkozott a látottakról. A lengyel származású neves politológus szombaton szlovák parlamenti képviselőkkel találkozott. Előttük elmondott beszédében fejlettség szerint három csoportra osztotta a volt szocialista országokat, ám Szlovákiát - Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben - csak a második kategóriába sorolta, ami a pozsonyi honatyák neheztelését váltotta ki. Lehet, hogy ezt is kompenzálni akarta Brzezinski, midőn vasárnapi bösi helikopterutazását követően hangsúlyozott megelégedéssel szólt a látottakról. A szlovák vezetés nem először és minden bizonnyal nem is utoljára él azzal a lehetőséggel, hogy Bécs prominens látogatóit a hért végére „átcsábítja” vendégségbe. Brzezinskinek azonban a meghívást még washingtoni utazása idején adta át Vladimír Meéiar miniszterelnök, aki a vendéget vasárnap a bősi helikopterkirándulásra is elkísérte. A kivételesen udvarias gesztus, valamint Július Binder beruházási igazgató és Dominik Kocinger kormánybiztos részletes tájékoztatója nem maradt hatás nélkül. Brzezinski egyebek között megállapította: „A bősi erőműről külföldön elterjedt hírek és a saját szemmel tapasztalt valóság között nagyok az eltérések. Ez egy grandiózus építmény, és megvallom, nem értem, hogy Magyarország miért ellenzi ezt a müvet.” A helikopterutazást követően a vendég - a szlovák hírügynökség szerint - azt közölte Meéiarral, hogy hétfőn, tehát ma Budapestre utazik, és magyarázatot kér a bősi erőmüvei kapcsolatos negatív magyar álláspontról. Brzezinski vasárnap Michal Kováé államfővel és Jozef Moravéík külügyminiszterrel is tárgyalt. A bösi légi terepszemle után a szlovák miniszterelnök is nyilatkozott á hírügynökségnek, s a látogatás tapasztalatai alapján is szükségesnek érezte rámutatni: külpolitikai szempontból igen fontos megszabadítani a bősi erőművet az olyan indokolatlan beállításoktól, hogy ez egy konfliktusgóc betonszörny. Meéiar sürgette az erőműnek a korábbinál jobb külföldi propagandáját. Farkas József György Az újkapitalizmus egyenlőtlen fejlődése ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Tehát nem folyamatos fejlődésről, hanem zaklatott, részekre osztható trendről van szó. Ezek az egységek időbelileg is eltérően következnek a volt kommunista államokban. Természetesnek kell tekinteni, hogy néhol a gazdaság liberalizálódása gyorsabb és eredményesebb a politikai szisztémánál, lásd Kínát. Néhol ez fordítva van, lásd Oroszországot. Megint másutt, mondjuk Romániában, sem az egyikben, sem a másikban sincs igazi előrelépés, ugyanakkor Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban mindkét szempontból komoly fejlődés figyelhető meg. , Brzezinski visszautasítja azt a felvetésemet, hogy elfogult lenne szülőhazája, Lengyelország iránt, ami a különböző keletközép-európai országok fejlődési távlatait illeti. „Csupán azt állítom, hogy egyedül Lengyelországban ötvöződtek optimálisan azok az objektiv és szubjektív feltételek, amelyek lehetővé teszik a leghatékonyabb, a sokkterápiát is magában foglaló, gyors rendszerváltozást. Hazánkkal kapcsolatban úgy véli, Magyarországon hiányzik ugya-SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE néz a talaj a drámai változások lehető legszélesebb körű elfogadtatásához, vagyis természetszerűleg lassabban fog végbe menni a változás, mint Lengyelországban. - Pedig önök sokkal több nyugati tőkeinjekciót adtak és kapnak, mint a lengyelek, de a jelek szerint a külföldi beruházások nagysága önmagában véve nem meghatározó jelentőségű tényező. Ettől függetlenül Magyarországot Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovéniával együtt abban az országcsoportban látom, amely szinte bizonyosan sikerrel alakul át demokráciává. A többi volt kommunista ország esetében vagy nagynak ítélem meg a sikertelenség kockázatát, például Oroszországban, Horvátországban, Szlovákiában, vagy éppenséggel a kudarc bekövetkeztét tartom igazán valószínűnek, például Szerbiában vagy Moldáviában.” Megerősítette, hogy a NATO- ba való belépésre egyelőre csak Lengyelországnak van esélye, mert az észak-atlanti szövetségnek ehhez geopolitikai érdeke fűződik: nem akarja, hogy keleti határai Németországnál húzódjanak. „Szerintem 1996- ban Lengyelország már NATO- tag lesz, Magyarország viszont még nem, mert déli, keleti és északi határai mentén túl sok az etnikai feszültség, amely a NATO számára nem vállalható kockázatokat rejt magában.” Brzezinski pesszimista a délszláv válságot illetően. „Ma már hitelét vesztett, sikertelenségre ítélt kísérlet lenne a külföldi katonai beavatkozás. Tavaly azonban, ha befolyásom lett volna, azt tanácsoltam volna az amerikai elnöknek, hogy bombázzuk Szerbiát...” - mondta Brzezinski. Zentai Péter 05 / Népszabadság, 1993.7.5
