Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-01 / 8490. szám
14 Rendőri fegyverhasználat Az 1/1990-es belügyminiszteri rendelet meglehetősen részletesen szabályozza, mikor használhat a rendőr lőfegyvert (a figyelmeztető lóvés, állat lelövése nem minősül fegyverhasználatnak). Eszerint emberre lőni általánosságban csak végső esetben szabad, akkor, ha a feladat teljesítése elkerülhetetlenül szükségessé teszi. A rendelet szerint a fegyverhasználatot például az állam elleni súlyos bűncselekmények, fegyveresen vagy légijármű jogellenes külföldre vitelével - repülőgép-eltérítéssel - elkövetett tiltott határátlépés, közveszéhokozás, terrorcselekmény megakadályozása indokolhatja. Ami a vagyon elleni bűncselekményeket illeti, a felsorolásban csak a rablás és a kifosztás szerepel - ezek elkövetésének általában eleme vagy előfeltétele az áldozat személye elleni erőszak vagy fenyegetés is -, valamint a muzeális tárgy vagy műemlék megsemmisítésével járó rongálás. Egyszerű lopás megakadályozására alapvetően a rendőr sem nyúlhat fegyverhez - szükség esetén legfeljebb a rendelet más részeit lehetne a rendőr védelmében „megerőszakolni”. Végső esetben például joggal számíthat egy lövésre az, aki a rendőrt intézkedése végrehajtásában célzatos erőszakkal akadályozza. Ilyen erőszak nemcsak a rendőr személyére, de dologra is irányulhat, s dolog elleni erőszak elvben az is, ha a tolvaj nem hagyja, hogy a rendőr elvegye tőle a jogtalanul megszerzett értéktárgyat. E fejtegetést azonban feltehetően a bíróságok is túlzottan erőltetettnek ítélnék. lalkozói" pisztolyok száma minden bizonnyal egészen addig szaporodni fog, amíg nem terjednek el a készpénzkímélő fizetési módok. Nem mintha a pisztollyal adott esetben nem lenne „egyenértékű" az áram vagv az emberölésre is képes kutya. Két éve például, amikor a Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályiban egy gazda - úgy gondolván, termését a falubeli gyerekek hordják el - figyelmeztető feliratot elhelyezve áramot vezetett egy drótba, s ezzel megölt egv kislányt, a megkérdezett jogászok meglehetősen egvségesen úgy vélekedtek, az emberi élet minőségileg magasabb rendű érték bármiféle tulajdonnál, veszélyeztetése, kioltása vagyoni érdek védelméért alapvetően jogtalan. Az ítélet első fokon kétévi felfüggesztett börtön volt gondatlan emberölésért. Tíz évet kapott viszont az a sajópetri gazda, aki árammal hasonlóan megölt egy kisfiút, de a veszélyre még felirattal sem figyelmeztetett. Az idén május 17-én Szegeden egy diáklány a figyelmeztető feliratok ellenére átmászott az egyetemi sporttelep kerítésén, csak őt nem a „220", hanem három németjuhász fogadta. Noha a lányt alaposan megmarták a kutyák, a rendőrség ezt az esetet balesetnek tekinti, és a városi ügyészség vezetőjének, Szántó Gábornak az előzetes véleménye szerint sem valószínű, hogy hivatalból büntetőeljárást kellene indítani. „Mindenkinek joga van vagyonát védeni, akár kutyával is, ha megfelelően figyelmeztet a veszélyre” - szögezi le alapelvként a vezető ügyész, aki semmiképpen sem szeretné az ország összes házőrzőkutya-tulajdonosát testi sértés potenciális elkövetőjének tekinteni. Az egyik oldal érvei világosak: a védelem - a korábbi betörések miatt - indokolt volt, a figyelmeztetés megtörtént, azt az áldozat elolvashatta volna, így tulajdonképpen magának kereste a bajt. Csakhogy mi lett volna, ha egy írástudatlan csavargó mászik be a sporttelepre? A jelenlegi jogrendszer és az igazságszolgáltatás ugyanis nincs igazán felkészülve a vagyonvédelemmel kapcsolatos árnyalatok értékelésére. Vadállatok tartásához például hatósági engedély kell, és az általunk megkérdezett szakértők véleménye egységes, hogy a szegedihez hasonló esetben mondjuk egy oroszlán- vagy kígyótartó akkor sem mentesülne a felelősség alól, ha még ötször akkora betűkkel írná is ki: „Vigyázat, harapós oroszlán!” Az állatok támadásánál persze minden bizonnyal jóval többeket veszélyeztetnek a tulajdonukat védő vagy egyszerűen csak megbízatásuknak eleget tenni akaró emberek. Szegednek mozgalmas büntetőjogi hónapja volt a május, ugyanis a Mars (korábbi Marx) téri piac felügyeletével megbízott két biztonsági őr addig puhított gumibottal egy rendszeresen ott alvó és számukra nem túl rokonszenves csövest, amíg az meg nem talált halni. A gyilkosság két gyanúsítottja állítólag a vagyonvédelem országosan öt legnagyobb vezető vállalkozása egyikének alkalmazottja volt, amely Szegeden a közterület-fenntartással kötött együttműködési szerződést, s emberei a Mars téri esetig együtt járőröztek a hivatalos közegekkel. . A jelenleg hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) nem közhatalmi funkciót teljesítő személynek kizárólag jogos védelem vagy végszükség esetén engedélyezi erőszak gy akorlását. A jogos védelem kiteljed a tulajdon elleni támadás, fenyegetés elhárítására is, de itt alapvető követelmény az arányosság: a „védelmező”jogszerűen nem okozhat nagyobb kárt, mint amekkorával a támadás fenyeget. A klasszikus példa erre az, hogy akit szájonvágnak, és erre halálos késszúrással vagy lövéssel felel, emberölést követ el. Vagyon elleni támadás esetében még tisztább a képlet: a pénz nem lehet egyenértékű az élettel. Csakhogv akkor miért lehet ott a pisztoly a bankfiókok,
