Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-09 / 8494. szám

Hideg zuhany Rákosinak

Legyen Nagy Imre a miniszterelnök!”

Magyar Nemzet. 1993.7.3

C'

Negyven esztendeje annak, hogy július 4-én Nagy Imre, az ország új miniszterelnöke székfoglaló beszédében meghirdette a Parlamentben kormányprogramját, amit a rádió is közvetített. Az emberek meg felkapták a fejüket, nem akartak hinni a fülüknek. De ennek előzményeit, gyökereit, az ide vezető utakat kevesen ismerik. Június közepén ugyanis nagy titkolódzás közepette legfelső szintű tárgyalóküldöttség utazott Moszkvába, ahol nem utoljára, eldőlt Nagy Imre sorsa. A delegációnak egy etlen még élő tagja van, aki történetesen saját kezével vezetett jegyzőkönyvet a zárt, párnázott ajtók mögötti ülésteremben elhangzottakról. Feljegyzéseit félreáílítása, majd börtönévei alatt is megőrizték hozzátartozói. A szöveg máig nem került nyilvánosságra. A 73. életévét töltő Földvári Rudolf most elérkezettnek látta az időt, hogy felidézze emlékeit, s a kézírásos jegyzőkönyvet a Magyar Nemzet rendelkezésére bocsássa.- Milyen tisztséget töltött be ’53-ban a politikai éleiben?- A budapesti pátbizottság első titkára voltam, s ez belépőt jelenten a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége soraiba és a Politikai Bizottságba is - mondja az éppen csak őszülő, alacsony, pirospozsgás „veterán”, aki mostanában emlékei számbavételével van leginkább elfoglalva. - Úgyhogy 1953. június 11-én Rákosi Mátyás parlamenti szobájában azt mondta: „Kérem, vegye tudomásul, hogy 13-án Moszkvába megyünk párttalálkozóra, készüljön, mert indulunk" . Ennyi volt az egész.- Kik voltak a Moszkvába kirendelt delegáció tagjai?- Rákosi Mátyás, Cerő Ernő, Nagy Imre, Hidas István, Szalai Béla, jómagam és a pártonkívüli Dobi István.- Ezek szerint ketten is hiányoztak a raporton az országot „félrevezető” négyes fogatból! Hogy lehetett így a lovak közé csapni?- Farkas Mihály és Révai

József ugyan akkor még valóban a Politikai Bizottság tagjaj voltak, de őkét nem Hívták meg Moszkvába. . _.- Ez az az időszak volt» amikor Sztálin március elején befejezte földi pályafutását, „jóvátehetetlen űrt” hagyva maga mögött Tehát alig néhány hónap telt el, ez az ocsúdás időszaka, és még túlságosan messze a XX. kongresszus, Hruscsov nem áll a helyzet magaslatán. Hogy érzékelték ezt az átmeneti állapotot?- Malenkov vitte a szót, hiszen 6 volt az akkor éppen ügyeletes legfontosabb szovjet vezető, aki a pártot és az államot, tehát a konnányrudat tartotta a kezében. Hruscsov akkor még a moszkvai párttitkárság környékén tanyázhatott, bár rendkívüli hevességgel és sok konkrét dologgal bírálta elsősorban Rákosit.- Moszkvába akkoriban is sűrűn jártak delegációk. Mi adta ezen tárgyalássorozat különleges voltát?- Ezt csak később tudtuk meg: perdöntő változásról van szó a magyar belpolitikában, a külpolitikában, de főleg a törvényesség és a gazdaság terén.- Mi volt a menetrend?- A tököli repülőtérről, katonai géppel, június 13-án érkeztünk Moszkvába, aznap volt az első plenáris ülés, akkor kaptuk az első hideg zuhanyt, és nem túlzás, sokkhatásként ért bennünket, amint a sárga földig leteremtettek. Aztán két nap pauza következett, a szállásunkon dolgoztunk egy határozati javaslatfélén, s 16-án került sor a záró plenáris ülésre, ahol végeredményben azt mondták: elvtársak, menjenek haza, és végezzék a dolgukat, aszerint, amiben itt megállapodtunk.- A tárgyalóasztalnál négy fő téma került napirendre. Az első a törvénytelenség és az ad-1mínisztratív ügyek, ezen belül a törvényesség visszaállítása és a rehabilitációk szerepeltek. Berija mondta: három és egynegyed év leforgása alatt 1 millió 200 ezer ember ellen indult bírósági eljárás Magyarországon, s ezen kívül még 1 millió 150 ezer személy ellen folyt adminisztratív eljárás, mert nem teljesítette a begyűjtést, nem volt tiszta az udvara... Hozzátette még ehhez: Rákosi beleavatkozott az Államvédelmi Hatóság belső dolgaiba, utasításokat adott arra, kiket tartóztassanak le, hogyan hallgassák ki, miként verjék meg. Amit neki nagyon keresetlen keménységgel címeztek: ki kell mondani, mit csinált Rákosi személy szerint, mert a legfontosabb az igazság kiderítése és az igazság kimondása.- Tehát az ülésen az a Berija volt az egyik hangadó, akit alig egy hónappal később már perbe fogtak, s állítólag december 23-án kivégeztek.- Akkor láttuk utoljára élve.- Mi volt a ma odik pont?- A gazdasági ügyek problematikája - folytatja apró cédulákra írt jegyzeteit böngészve Földvári Rudolf. - Sommázata az volt: súlyos bajok vannak az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben s ezt kösetően az áruellátásban is. Ennek fő oka - s ez kemény, de igaz megfogalmazása volt Mikojannak

a kalandor típusú túltervezés. Molotov vélte úgy: a lakosság életszínvonala nem emelkedett, a munkásoké kimondottan csökkent. Érdekes, mit válaszolt Hruscsov: a nép nem tart velünk, ha ilyen hibák vannak és ilyen nehéz a helyzet, de különösen akkor nem, ha hibáinkon idejében nem javítunk. Mintha megsejtette volna: valami még fog történni Magyarországon...- Mikor derült ki, hogy mi a tárgy alás igazi célja?- A harmadik téma a vezérkedés, a személyi kultusz és a kollektív vezetés hiánya volt. Bennünket, legalábbis jómagámat úgy ért ez az egész, mint derült égből a villámcsapás. Teljesen tájékozatlan voltam, hiszen jóformán semmibe sem avattak be. Nagyüzemből kikerült fiatal káderként (korábban géplakatosként dolgoztam a Kispesti Traktorgyárban) „díszpinty” voltam a PB-ben.- Mit szólt az összeállított bűnlajstromhoz, amelyet a magyar vezetés szemére vetettek?- Mire panaszkodtak az emberek? A dolgozók általában arra: egyre nehezebben lehet megélni. A pártban arra panaszkodtak: a fejünk ßlött döntenek. Bár ők is elmondták, nehezen élnek. Tehát tapasztalható volt a fokozódó elégedetlenség. Az emberek visszahúzódtak a szókimondástól, ódzkodtak, hogy bárhol is őszintén beszéljenek. Na és ott döbbentem rá: íme, itt a bajok forrása. Az első tárgyalási nap után ezt jegyeztem fel: „A szovjet elvtársak élesen vetik fel a hibákat, és el-