Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-09 / 8494. szám

Népszabadság, 1993.7.3

27

Rendkívüli várakozás előzi meg az előttünk levő parlamenti választásokat. Érthető tehát, hogy a politizáló közvélemény a jelen viszonyokból azt szeretné kiolvasni, mire számíthatunk. Nem véletlen, hogy a pártok vezetőinek . minden lehető alkalommal felteszik a kérdést: milyen eredményt várnak önmaguktól és másoktól, kivel kötnének szövetséget? Az sem véletlen persze, hogy a politikusok válaszai sokértelműek, dodonaiságuk a választási eredmények kiszámíthatatlanságáról tanúskodik. S tálán még nagyobb mértékben, mint a rendszerváltás idején. Bihari Mihálytól, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárától azt kérdeztük, mégis, mi az, ami tudható a szavazó magyar állampolgárról. Mi határozza meg alapvetően választói magatartását?

Társadalmilag és politikailag akár kívánatosnak is nevezhetnénk, hogy a most következő egymásfél évtizedben ez az ország két-liároin komoly politikai váltást megtapasztaljon.

lemben választótonalat jelentenek a koalíció es az ellenzek kozott.- Nagyon figyelemre méltó megosztottságról van szó, amely negyedikként sorolható az eddig szoba kerültekhez. A nepi-urbanus ellentét a két világháború között, de főként a második világháború ideien rendkívül mély törésvonala volt a magyar társadalomnak. 1945 után sem sikerült megszüntetni, csak így vagy úgy elfedni. A rendszerváltással aztán teljes erővel bukkant felszínre és öltött testet a pártok tagságában, illetve a párttagoltságban. így alakulhattak ki azok a szélsőséges és torz eló- Az utóbbi fél évszázadban kényszerpályán haladtunk. Csupán néhány éve, hogy erőteljesen kitágult politikai mozgásterünk. A hetvenesnyolcvanas évek szűkös lehetőségeit igyekezett kihasználni a magyar politika és ennek eredményeképp alakult ki az úgynevezett magyar modell, amely nagymértékben különbözött a kelet-európai szocializmusoktól. A rendszerváltás idejére véget ért a kényszerpálya, így ma sem nemzetközi-katonai, sem belpolitikai-diktatórikus törekvések nem korlátozzák mozgásunkat. Némi túlzással tehát azt mondhatnánk, hogy a magyar társadalom a belpolitikai építkezés terén bármilyen utat választhat. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy kormányváltással, a politikai pártok helycseréjével olyan időszakba lépjünk, amely a megújulási folyamat következő periódusa lehet. A demokráciában a hatalomváltás normális körülmények között nem okozhat megrendülést, ellenben alkalmat adhat a politika erőteljes kiigazítására. Magyarország most egy’ ilyen korrekciós lehetőség előtt áll.- Vajon hogyan látja a társadalom ezt a lehetőséget?- A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy arra a kérdésre, ..Melyik pártot nem választaná semmiképp?", igen nagy arányban, 28 százalékban az MDF-et, illetve 18 százalékban a Kisgazdapártot nevezik meg az emberek, míg a többi pártot elenyészően kevesen utasítják el ilyen kategorikusan. Megállapíthatjuk tehát, hogy óriási az elégedetlenség a koalíció két vezető pártjával szemben, és ez arra utal. hogy nagy a korrekciós törekvés a társadalomban.- Szinte minden politikus arra int, hogy óvatosan kezeljük a közvéleménykutatások adatait. Hogy joggal-e vagy nem, azt most ne firtassuk. Inkább arra j kérem önt, hogy próbáljon képet adni i azokról a tényezőkről, amelyek a szavazó-1 fülkébe lépő állampolgár magatartását meghatározzák. Hiszen azt, hogy végül is kire adja a szavazatát, korántsem csak a pártok es politikusok iránti rokon-, illetve ellenszenvei befolyásolják.- Valóban, itt már a politikai beállítottságról van szó, ami igen sok tényező együttes hatásának eredményeképpen áll össze. Ezek közül az általam jelenleg legfontosabbakat igyekszem kiemelni. Nagy szerepet játszik ma a politikában az embereknek a múltunkhoz való viszonya. Közelmúltunkkal - az államszocializmus negyven-negyvenöt esztendejével kapcsolatban - sokan emlegetnek mostanában nosztalgiát. Es tényleg tapasztalhatjuk, hogy az átlagpolgár úgy vélekedik, hogy diktatúra ide vagy oda. létbiztonságban éltünk, lassú, de kiszámítható gyarapodásban. Nagy tévedés volna azonban ebből arra a következtetésre jutni, hogy a konszolidált viszonyok iránti vonzalom azonos a régi rendszer akarásával. Minden tudományos vizsgálat arra utal, hogy a mögöttünk levő évtizedekben nagyra tartott biztonságot és a v szonylagos egyenlőséget elfogadják az emberek, a vele társuló politikai-hatalmi szerkezetet azonban elutasítja a társadalom. Az a politikai erő tehát, amely erre a nosztalgiára építené a terveit, bizonyosan nagyot csalódna Ez a veszély leselkedik a Munkáspártra, amely a többpártrendszert elfogadva egy javított, késő Kádár-kori szocializmust körvonalaz a programjában.- Vajon nem követnek el hasonló hiba! azok. akik az utóbbi négy es fél évtizedet az elejétől a vegéig egynemű korszaknak kívánják beállítani.- De igen, hiszen az 1949-1953 j közötti despotizmus és mondjuk a j

S hetvenes évtized között óriási a küí lönbség. A lényeg azonban az, hogy a két véglet - a közelmúltat idealizáló.

! illetve teljes egészében elutasító ál! láspont - között nagy társadalmi | csoportok véleményei helyezkednek el, amelyek mögött választási von| zalmak és idegenkedések vannak, i Hasonló a helyzet a ké' világháború : közötti történelmünk: öz való vi- i szonnyal is. Itt is megtalálhatjuk a totális elutasítást éppúgy, mint az i egész korszak pozitív megítélését, és természetesen a köztes véleményeket is, amelyek szintén a választói magatartást befolyásoló tényezők.

A múltunk megítéléséhez legszorosabban kapcsolódó társadalomtagoló mozzanat a nemzethez való viszony. Itt is láthatjuk a végleteket: a nem- I zeti értékek alá- és túlbecsülését j egyaránt. És persze a köztük elhe- j lyezkedö nagyszámú árnyalatot. Épp j kényszerpályás történelmi múltunk j figyelmeztet azonban, hogy- a nemze| ti kérdés fontos szerepet játszhat a ! ií választások eredményében. j|

Arról is megbízható vizsgálati eredmények tanúskodnak, hogy a szavazói magatartást erősen befolyásolja a valláshoz való viszony. Helytelen lenne azonban ebből arra a következtetésre jutni, hogy a vallásos érzelmű embereket csupán a vallásos ideológiájú pártok tudják megnyerni Tény. hogy az MDF-re. a KDNP- re és a Kisgazdapártra több vallásos ember szavaz, mint az MSZP-re vagy az SZDSZ-re, de ez utóbbiaknak is vannak vallásos híveik, hiszen nem ateista pártok, továbbá, mint az eddigiekből kiderült, a vallás csak egy. a választást befolyásoló tényezők közül.- Mull. nemzet, villás. Mini emlitette. ezek szorosan egymáshoz kapcsolódó értékek Tálán eppen ezer! van. hogy körülöttük gomolyognak az úgynevezett nepi-urbanus ellentetek, amelyek bizonyos érte-MIRE FOGUNK SZAVAZNI?

A választások tét jéről beszél Bihari Mihály politológus