Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-02 / 8474. szám

Pesti Hírlap 1993.máj.28. 12 szemeiyisegi Jogokat »érteni, de azért jó, ha emlékezetünkbe idéz­zük azt a »ok szerencsétlen bunkót, aki a politikusi \él paródiájaként let­­szelgett a Lázár-, órán- és Németh - kormányokban, a korabeli Politikai Bizottságokról nem is beszélve. Csak éppen akkor nem mertek raj­tuk pénzért nevetgélni lábszagú hó­­após humomyikok. Há( nem nevetséges, hogy szak­értelemről mernek beszélni azok, akik 22 milliárd dollár állam­adósságot és egy tökéletesen szétzi­lált . gazdaságot hagytak maguk után? Az Antall-kormány ezzel együtt sem választhatott más utat, mint amit egy demokratikusan választott kormánynak járnia kell: az egész nemzetért elkötelezett, szólamoktól, üres frázisoktól mentes, a reálpoliti­kai folyamatokat és erőviszonyokat messzemenően tekintetbe vevő cél­orientált politizálást annak érdeké­ben, hogy az ország biztonságban és békében gyarapoahassék, mert a nemzetközi tárgyalóasztaloknál nem azt nézik, ki mekkorákat mond, ha­nem azt, hop mennyi a pénze és a fegyvert, valamint hop Iák a szövet­ségesei. • A Csurka-féle búmagyar funda­mentalizmus, amely tehát egy helyzet totális félreértéséből, illetve a balkáni modell iránti nehezen tit­»ENCSIK ANDRÁS * • kolhaló nosztalgiából fakadt (lásd: Ezeréves Magyarország), innentől fogva vált regresszlwé, hiszen visz­­szafordilotta az embereket egy megszépí­teni vágyott múlt felé (egy olyan múlt felé, anol elég volt jó nagyokat mondani, s már hullott is az ellen, ét Napóleon búsan ballagou a ma­gyar huszárok fogságában, miként azt jó Háry bátya mondá... A játékos mítosz román vagy szerb variánsa azonban a szó szoros értelmében halálos játék). A magyar fundamen­talisták előbb csak óvatosan, majd egyre nyíltabban fordulóik a saját magukból kiválasztott, áruló — mert a modernizációt részesítette előny­ben — kormány ellen. Az MDF iga­zából a kormányra kerülés napján szakadt memheteüenül ketté, de máig kellett várni, hogy ez minden­ki számára nyilvánvalóvá váljék. • Most már kész a leltár. A Ma­gyar Demokrata Fórumban két egymással végletesen ellentétes poli­tikai szándék vív harcot. Mindkettő a népi, nemzeti elkötelezettségből építkezve és arra hivatkozva önma­gát kizárólagosnak tekinti. Mivel mindkettő egy tóról fakad, ez igaz is mindkettőre nézve. Az egyik a megoldást a moderni­zációban, azaz a fejleu Európához való csatlakozásban látja, s ebből fa­kadó kérdésnek tekinti a nemzeti önérzet regenerálását. Marxista ter­minológiával élve, itt a lét határozza meg a tudatot: ha szabadok vagyunk. ha biztonságban élünk, ha gazdagok vagyunk és ha minden rendben, ak­kor éppen olyan jó lesz magyarnak lenni, mint például angolnak vagy németnek. A másik a nemzeti érzés föltá­masztásában látja a megoldást, s csak ennek alárendelve engedi a moder­nizációt. Itt a tudat határozza meg a lé­tet: .magyarnak magyar legyen az el­lenzéke is!" Ez a fajta fundamenta­lizmus a Magyar Út — Magyar Igaz­ság — Magyar Élet logikai sort vé­gigjátszva elvezet bennünket nem­csak az Ébredő Magyarokhoz, de az olyan pompás csatakiállásokhoz is, mint: „Bomeó is Celebesz, magyar volt és magyar lesi!" Ha tőlünk délre nem dühöngene éppen egy véres fundamentalista háború, s tőlünk keletre nem ez lán­golna fel több helyütt is hol na­gyobb, hol kisebb lánggal, tulajdon­képpen még ékelődni is lehetne azon, hogy Csurka István milyen csalhatatlan következetességgel ve­zeti vissza népét Csaba királyfi csil­lagösvényére... a Ahol már háború van és bármi­­TM kor még nagyobb háború lehet. És a szomszédaiban máig tartó gya­nakvást elviselni kénytelen Magyar­­ország a békét és biztonságot adó Nagy Szovjet Megszállás védóburá­­jából kiszakadva nem kockáztathatja meg egy pillanatra sem, hogy feléb­ressze a bennünket immár kétszer is kizsebeló antantállamok éhségéi és gyűlöletét. A balkáni fundamentalizmus tóm­­holdsa idején a ma par fundamenta­lizmusnál semmi sem lehet veszélye­sebb, mert pusztulásba kergetheti a mapar nemzetei üres szólamaival, ér­telmetlen hóiöngéseivel. a kalandozó kor erkölcseit idézd portyafilosdfiájá­­vaL Szent István király nem csak a ke­resztény hitet adu a magyarságnak, de a túlélés akkor egyetlen lehetősé­gét is. Most újra egy nasonló helyzet ejőtt állunk. Európa nem akar és nem is fog beavatkozni a Balkán-há­borúba, legföljebb csak akkor, ami­kor már ezt veszély nélkül teheti. Teljesen fölösleges az európai in­tegráció előnyeit s a háborúba keve­redés hátrányait ecsetelgetni. Aki­nek egy cseppnyi ép esze van, pilla­natok alatt felsorolhatja őket. Nem fölösleges viszont a modernség esz­méjét Illetéktelenül kisajátító balol­dal örömtáncának pillanataiban ki­jelenteni, hogy ha a nemzeti elkötele­zettségüket soha el nem ve szító középjobb pártok, élükön a Magyar Demokrata Fó­rummal képesek végigvinni a modernizá­ció korántsem könnyű feladatát, akkor Magyarország a közel ezeréves példához hasonlóan megmenekül és naggyá lesz. S jó tudni, hogy aki ezzel a prog­rammal lép ki az ország elé, az meg­nyeri a választásokat, függetlenül at­tól, hogy kormányon volt-e avagy el­lenzékben, s hogy hány csalódott és megtévesztett szomorú magyar bal­lag lú a párttagok köréből. • Szent István kíméletlenül leszá­molt a régi eszmékhez ragasz­kodó Koppánnyal, a kor törvényei szerint. A modern állameszményt szolgálni hivatott politikának kell ma ugyanilyen következetességgel leszámolnia a koppányi örökséget valló fundamentalizmussal. Ma más korban élünk. Nem sze­mélyek, hanem politikai programok ütköznek. Antall József nem Vajk, és Csurka István nem Koppány. Nem Antall és Csurka közöli kell választa­ni, ugyanis két személy között nem is lehet. Hanem kétfejta politikai mód­szer között. így egyrészt könnyebb, másrészt nehezebb a választás. Az MDF tagsá­ga mára ugyanis sajátságosán meg­változott. Az elmúlt évek harsány fundamentalizmusa messzire riasz­totta a párt hívei köréből a korábban mérsékelt politikára szavazó értelmi­­séget Odacsalta, illetve ott tartotta vi­szont azt a viszonylag felkészületlen tö­meget, akik többnyire csak tőmon­datokban szeretnek és tudnak gon­dolkodni, még akkor is, ha napjaink politikájában olyan bonyolult kör­mondatokban lehet csak a valóságot leírni, mint egy differenciálegyenlet. Akiknek a .Magyarnak magyar legyen az ellenzéke is! Magyar rádiót és magyar televíziót akarunkl” felki­áltások a szívükben dobognak, azok­nak nehéz a reálpolitikai folyama­tokról beszélni. Akik szerint kemény és tiszta kéz kell, és minden rendben lesz a politikában, azoknak nehéz bi­zonygatni, hogy még egy autóveze­tői jogosítvány megszerzéséért is ke­ményen tanulni és még keményeb­ben vizsgázni kell. Miért gondolják tehát, hogy egy ország vezetése könnyebb feladat? Akik szerint Honkisst és Gombán rendőrrel kellett volna elvitetni, mint azt Csurka Pista mondta, azok­nak nehéz megmagyarázni, hogy a KRESZ szerint még a belügyminisz­tert is kötelezi a jobbkéz-szabály. A polgári törvényekről nem is beszél­ve.• Tulajdonképpen nem is kell velük vitatkozni. Véleményem szerint, egyáltalán nem baj, ha Ma­gyar Út, Magyar Igazság, Magyar Elet vagy Csaba Királyfi ösvénye néven olyan politikai mozgalom, Eárt(ok) létesül(nek), amelyek a bal­­áni fundamentalizmus nemes esz­méjét szolgálják. Addig legalábbis nem baj, amíg hatalomra nem ke­rülnek. Akkor viszont baj len. Amikor a Magyar Fundamenta­listák Világszövetsége meghirdeti Nagy Magyarország visszavételét or­szágcímerrel és angyalszárnyakkal, akkor a budapesti Keleti pályaud­varnál szolgálatot teljesítő arab pénzváltók és élvezetidkk-kereske­­dók elkezdhetik a román hadsereg

Next

/
Thumbnails
Contents