Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-30 / 8489. szám
Magyar Hírlap, 1993.6.24 03 Scipiades Iván De tárgyalni muszáj A magyar diplomácia a strasbourgi Európa Tanácsban hivatalosan javasolta Szlovákia tagfelvételének lelassítását a magyar kisebbség sorsa miatt, és a javat lattal egyedül maradt. Ebből a helyzetből két irányban lehet logikusan továbblépni: vagy harciaskodni és azzal rosszallást kiváltani, sőt haragosokat szerezni, vagy megszégyenülten visszakozni, lehetetlen helyzetbe hozva egyúttal a szlovákiai magyarokat is. A magyar diplomácia feltehetően abból indult ki. hogy az ex-jugoszláviai válság miatt megrémült Nyugat most végre hajlandó elismerni a közép- és kelet-európai megoldatlan etnikai kérdések jelentőségét. Meg abból, hogy az ET legfeljebb a tagfelvételkor támaszthat feltételeket, de a felvett állammal szemben már tehetetlen. Azt viszont — úgy tűnik - kihagyták a számításból a dön.éshozók, hogy az EK a kapuit ostromló kelet-európai országokat a legfeljebb presztízsjelentőségű E irópa Tanácsban akarja felfogni és semlegesíteni. Nem véletlen, hogy minden EK-tagprszág támogatja Csehország és Szlovákia egyidejű és sürgős ET-felvételét. Magyarország valószínűleg mindent elért, amit a mostani nemzetközi helyzetben el lehetett émi: azt, hogy a szlovák felvételi kérelem vizsgálatakor külön figyeljenek a magyar kisebbség helyzetére is, és ennek megfelelően konkrét ígéretet kérjenek a pozsonyi kormánytól a jövőre nézve. A szlovák felvétel néhány hónapos lelassításához (ami alatt Szlovákiának törvényi garanciákkal kellene alátámasztania az ígéreteket) viszont nem sikerült szövetségeseket találni. Mit érhet el Magyarország ebben a helyzetben? Nem sokat. A parlamenti közgyűlés az állásfoglalásait kétharmados többséggel hozza. Ki van zárva, hogy Magyarország a képviselők egyharmadát meg tudja nyerni a szlovák felvétel lelassításának. A közgyűlés ajánlása alapján hozza meg a tényleges döntést a miniszteri bizottság, amely évente kétszer vagy háromszor ülésezik a külügyminiszterek részvételével; máskor (havonta vagy még gyakrabban) a minisztereket a tagországok nagyköveti rangú képviselői helyettesítik. A miniszteri bizottságot nem kötelezi ugyan a közgyűlés ajánlása, de nem is szokott előfordulni, hogy egy tagfelvételt a közgyűlés támogatása ellenében elvessen a miniszteri bizottság. A nagyköveti szintű miniszteri bizottság a határozatait konszenzusos alapon hozza, vagyis minden tagországnak vétójoga van. Magyarország tehát elvben egyedüli ellenszavazatával meg tudja akadályozni azt. hogy a június 30-ai miniszteri bizottság felvegye Szlovákiát. Ha így tesz. akkor elvben össze lehet hívni egy rendkívüli miniszteri bizottságot a miniszterek részvételével (ez technikaiig nehezen kivihető), vagy a döntés a legközelebbi nem rendkívüli miniszteri szintű bizonság ülésére marad (valószínűleg az októberi ET- csűcs előtt). Elvben még elképzelhető az is. hogy a magyar ellenkezés miatt a jűnius végi nagyköveti szintű miniszteri bizottság a következő, szeptemberi, ugyancsak nagyköveti szintű miniszteri bizottsági ülésre halasztja el a döntést. Mindezek fényében eléggé kérdéses. hogy okos dolog volt-e előhozakodni a június 30-ai rendkívüli miniszteri bizottság össze nem hívásával. mert ennek a lépésnek a logikus folytatása csak a vétó lenne, ám harciaskodással csak kivívnánk az EK rosszallását, és még jobban magunkra haragítanánk a jelenlegi szlovák kormányt. Ellenkező irányba meg csak olyan lépés lehetséges, ami blamázs. meg lehetetlen helyzetbe hozná a szlovákiai magyar politikai vezetőket. A szlovák tagfelvétel lelassítása senki másnak nem érdeke. Még olyan hagyományos barátra sem számíthatunk, mint a lengyelek, akik egyfelől örülnek annak, hogy ha langyos is, de problémában a viszonyuk a szlovákokkal, másrészt még ha keleti határaikon túl ugyanúgy van támogatásra szoruló több száz ezernyi honfitársuk, mint nekünk, de a saját német kisebbségük kérdésében őkel is meg lehet szorongatni. De mit is lehetne tenni, ha például az európai vezető szerepre igényt tartó franciák hallani sem akarnak saját kisebbségeik elismeréséről. A csehek mindeddig sztoikusán szemlélték az eseményeket, abból kiindulva, hogy Szlovákiát úgyis felveszik. Most viszont a magyar lépés hatására több jel szennt is nngbe szállnak (nehogy a szlovákokéval együtt az ó felvételük is csússzon), csakhogy nem Budapest oldalán. A szlovák felvétel lassításának ötlete mögött olyan meggondolás is meghúzódhat, hogy a minimális és bizonytalan parlamenti többségű Meciar-kormány esetleg nem éri meg az őszt, men a gazdasági helyzet romiá„A szlovák felvétel lassításának ötlete mögött olyan meggondolás is meghúzódhat, hogy a minimális és bizonytalan parlamenti többségű Meciar-kormány esetleg nem éri meg az őszt, mert a gazdasági helyzet romlása már próbára teszi a lakosság tűrőképességét. Csakhogy jöhet-e a magyar kisebbség szempontjából lényegesen jobb kormány Meciar után? Aligha. A kisebbségeknek nem kedvező nemzetállamiságban bizony teljes egyetértés van a szlovák politikai erők között. Akkor viszont nem marad más hátra, mint apró, türelmes lépésekkel próbálni valahogy civilizáltabbá tenni a szlovákiai nacionalizmust, márcsak azért is, mert már így is túl sok szomszédunkkal vagyunk rosszban. ”
