Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-21 / 8484. szám

168 Óra, 1993.6.15 32 szlávia vagy más példa alapján, keleti semle­gességet. Aczél azt is hozzáfűzte: ha erre sor kerülne, akkor az emberek abbahagynák a sztrájkot és visszamennének az üzemekbe dol­gozni. Ezt az elképzelést például Rónai Sán­dor, az Országgyűlés elnöke is támogatta ezen az ülésen. | ; - Gondolom, Aczél Györgyöt ez később I ; nem nagyon zaiarta, hiszen egyértelműen a ki kádári diktatúra mellé állt.- Valóban a diktatúra mellé állt, de azt ne felejtsük el, hogy tíz éven át „csak" miniszter­­helyettes volt. Fehér Lajos pedig azt vetette föl, hogy vonják ki a szovjet csapatokat, és jugoszláv és lengyel csapatok váltsák fel őket. Természetesen ez irreális kívánság volt azok között a körülmények között, de mindeneset­re azért érdekes motívum, hogy ilyesmi is föl­merülhetett. Mint ahogy az is érdekes, hogy november 2-án, amikor Hruscsov Bukarest­ben volt, a románok és a csehek fölajánlották, hogy csapatokkal vesznek részt az invázió­ban, sőt ugyanezt a bolgárok is fölkínálták, de a szovjetek erre akkor nem tartottak igényt. Egyedül is ellátták ezt a feladatot. 55 Az a javaslat, hogy minden különösebb spekulá­ció nélkül össze kell állítani egy olyan stábot, amely képes arra, hogy a rádiót üzemeltesse, ha ez megvan, le fogunk ülni a rádióban dolgozó emberekkel, megkérdezzük tőlük, hogy hajlan­dók-e a kormány rádióját szolgálni, s ha nem, szépen menjenek haza. Ha itt valami élesebb konfliktusba keverednénk, akkor akaratunk, szándékunk ellenére nagyon radikálisan kellene fellépnünk. ^ ^ Kádár János tálszólalásá u MSZMP lo.igl.nw KAzponb Bizottságának úlásán 1BS6 novámbár 11-án M - Ridcrül-e ezekből a jegyzőkönyvekből, M hogy miért keményedet! a politika a követ- IH kezű betekben?- Ez jól nyomon követhető a jegyzőköny­vek alapján. Magának Kádárnak az állás­pontja is nagyon sokat változott. November első három hetében még felvállalta a tárgyalá­sokat, a kompromisszumokat. Tárgyalt Ko­vács Béla kisgazdaparti kezelővel, a Budapes­ti Központi Munkástanács vezetőivel, több­ször is tárgyalt Nagy Imre ügyében, de ezek a tárgyalásai kudarcot vallottak, nem vezet­tek sikerre. Azt lehel mondani, hogy Kádár elveszítette türelmét. Ehhez hozzájárult a nemzetközi kommunista mozgalomnak a megtorlásokkal, a kémény politikával, a nem­zeti ellenállás erőszakos letörésével kapcsolat­ban rá és a magyar pártra nehezedő nyomása. És Kádár engedett. y- Az MSZMP emberei milyen mélységig dolgoztuk fel a part történetét?- Az MSZMP megalakulásának történe­tét tulajdonképpen alig dolgozták fel. A kádári vezetes tulajdonképpen abban volt érdekelt, hogy születése homályban maradjon, nemzeti amnézia boruljon erre az egész történetre. Kényelmetlen és kelle­metlen volt számára ez az egész história. Kényelmetlen volt, hogy a fejére lehetett volna olvasni: nem tartotta meg a szavát, ígért ugyan különböző dolgokat, de aztán nem teljesítette ezeket, illetve pont az ellen­kezőjét tette.

Next

/
Thumbnails
Contents