Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-21 / 8484. szám
Gyarmati István, a Külüsyminisztérium biztonságpolitikai és európai együttműködési főosztályának vezetője Magyar Narancs, 1993.6.17 11 Magyar Narancs: Az utóbbi időben a biztonságpolitika nagyon előtérbe került a külpolitikán belül. Kezdjük onnan, hogy a közeljövőben lesz egy NATO-hadgyakorlat, amin a lengyelek és a balti államok hadseregei részt vesznek. A magyar politikában nem kelt irigységet, hogy egy NATO-hadgyakorlaton volt VSZ-beÚ csapatok részt vehetnek? Gyarmati István: Nem hiszem. Már túl vagyunk ezen az első időszakban valóban tapasztalható.versengésen, hogy ki van a legközelebb a NATO-hoz. Annak, hogy mi most nem veszünk részt a NATO-hadgyakorlaton, egyszerű oka van: nincsenek közős határaink. 1 MN: Csak a NATO-tagság jelenthet biztonsági garanciát? GY1: A NATO-tagság szükséges, de nem elégséges feltétele a magvar biztonság garantálásának. De a NATO-tagság helyett egyelőre a NATO-val való lényegi együttműködés kifejezését használom. Hogy ez aztán tagsági formát ölt-e, és mikor, ez egy kővetkező kérdés. Tehát a NATO-val való lényegi együttműködés nagyon fontos része a magyar biztonságpolitikának. Nem azért, mintha a NATO alapfunkcióját látnánk szükségesnek Magyarországra most kiterjeszteni - magyarul nem az a fő félelmünk, hogy valaki egy előre megtervezett, nagyarányú támadást indít Magyarország ellen hanem azért, mert a NATO-nak van egy másik, stainütáúiUrjtszlő funkciója is. A katonai, poliükai helyzet stabilitását erősíti az, ha Magyarország tagja a NATO- nak vagy egészen szorosan együttműködik vele. A NATO-tagságnak lenne egy további hatása is, amit én nagyon fontosnak tartok. Ez az, hogy előbbre viszi Magyarország integrációját Nyugnt-Európába, ami poliükai és pszichológiai szempontból is nagyon fontos. Sajnos annak a magyar politikában egyre erősödő érzésnek, hogy a veretem egyoldalú a Nyugat iránt, biztonságpolitikai következményei is vannak. A biztonságpolitikában a percepció nem kevésbé fontos, mint a tények, és ha a magyar politika nem érzi magát biztonságban, ha úgy érzi, hogy a NATO ignorálja, ez olyan véleményeket, reakciókat szül, amelyek végül valóban gyengítik a biztonságot Ezért a biztonság percepciójának erősítése is rendkívül fontos a NATO-tagság egyik mellékhatásaként A harmadik hatás: hogy a magyar haderőreform viszonylag gyors és fájdalommentes végrehajtása csak úgy lehetséges, ha a magyar haderő integrálódik a NATO- ba. A térség és Magyarország sajátosságai miatt a haderőreform problémái nehezen menedzselhelők NATO-tagság nélkül. De ha belátható időn belül nem leszünk NATO-tagok, nyilván akkor is kell valahogy biztosítani a biztonságunkat Sokan mondják nekünk, hogy nem akarnak még egy görög-török viszályt importálni a NATO-ba, amiben az ő szempontjukból sok igazság van. Én inkább azt mondom, hogv a térség országai nyilvánvalóan nagyobb kévtclcst éreznének és több segítséget kapnának a Nyugattól a saját kétoldalú problémáik megoldására, ha ez egy kemény katonai, politikai integráción belül történne, mint most, amikor kénytelenek nemzeti megoldásokat keresni viszályaikra. A NATO-tagság nem jelentené minden biztonsági problémánk megoldását - ez, ahogy mondtam, szükséges, de nem elégséges feltétel a NATO-tagságra való törekvésnek illeszkednie kell egy általánosabb, európai integrációs törekvésbe. Más szervezetek, mint az Európa Tanács vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBF.É) pedig a válságmenedzselésben, illetve az emberi és kisebbségi jogok területén nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek az ezzel kapcsolatos magyar problémákat is orvosolhatnák. MN: Brüsszel részéről milyen a fogadtatása az ilyen jellegű javaslatoknak? GYI: A NATO-politikát nem Brüsszelben csinálják, hanem a 16 fővárosban. A NATO-partnerek reagálása általában az, hogy ma már nem az a kérdés, hogy NATO-tagok lesznek-e a közép-európai országok, hanem az, hogy mikor és milyen körülmények között. Emögött persze van két nagy kérdés. Egyrészt hogy milyen NATO-nak leszünk a tagjai, hiszen a NATO egv nagy változás közepén van. A másik nagy kérdés, hogy a NATO nem tud és valószínűleg sokáig nem is fog tudni mit kezdeni Oroszországgal. Nyilvánvaló, hogy Oroszország NATO-tagsága addig, amíg a NATO egy katonai-védelmi szervezet, nem lehetséges. Azt a megoldást kell megtalálni, amelyben a közép-európai országok integrációja nem fenyegetettsége növekedéseként csapódik le Oroszországban. Magyarország NATO-tagsága persze nem fogja fenyegetni Oroszországot, de mivel a biztonság érzés is, ezért az integrálódást úgy kell végrehajtani, hogy Oroszország ne is érezze fenyegetésnek. Ennek több módja van, de mindenképpen kezelni kell az orosz problémát a NATO kiterjesztésével kapcsolatban. MN: A korábbi semleges országok számára Láthatóan cél az Európai Közösségek. Finnország 1995-ben szeretne az Európai Közösségek tagjává válni, ugyanakkor a NATO-hoz való csatlakozást nem is fontolgatja. Pedig a finn hadsereg technikai felszereltség tekintetében nyilván sokkal inkább NATO-kompatíbilis volna, mint azoknak a Volt VSZ-tagállamoknak a hadseregei, amelyek most nagyon erősen vonzódnak a NATO-hoz. GYI: Lényeges különbségek vannak Finnország és Magyarország biztonsági problémái között. Magyarország egy olvan térségben fekszik, ahol, mint mondtam, a stabilitás hiánya jellemző. Finnországra ez nem igaz: egyetlen biztonsági problémája van, az orosz fenyegetés, ami a hosszú közös határból adódik. De ez ma nem igazán aktuális probléma: ezt minden valószínűség szerint csak valami drámai fordulat idézhetné elő. Finnországnak egyébként is van olyan hadserege, hogy ellenálljon egy esetleges orosz támadásnak, hiszen er„fl konfliktusokat nem lehet megelőzni"
