Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-18 / 8483. szám
Népszabadság, 1993.6.14 95 A jogsértés nem lehet belügy Jeszenszky Géza külügy miniszter nyilatkozik lapunknak- Vajon mennyire lesz képes előmozdítani az emberi jogok helyzetét a bécsi ENSZ-világkonferencia - kérdezte a Népszabadság az osztrák fővárosba tartó magyar küldöttség vezetőjét, Jeszenszky Géza külügyminisztert.- A világban zajló történelmi átalakulás egyik hajtóerejét éppen az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a kisebbségi jogok jelentik. Az ENSZ- re, mint a legátfogóbb multilaterális szervezetre komoly felelősség hárul e jogok érvényesítésében és nemzetközi védelmének biztositásában. A világkonferencia elsősorban vitafórumnak Ígérkezik, hiszen az emberi jogok tekintetében a döntéshozatal az ENSZ más szerveiben történik. Ezzel kapcsolatban arra számítok, hogv a konferencián erősödni y fog az a felismerés, miszerint az emberi jogok védelme nemcsak a nemzetközi közösség joga, de kötelessége is. Az emberi jogok és a kisebbségi jogok megsértései továbbra is súlyos aggodalmat keltenek bennünk. Magyarország, illetve a magyarság mindig azt vallotta, hogy a jogsértések nem képezhetik egy adott állam belügyét. Ez a magva’- álláspontunk teljesen összhangban áll a nyugati demokráciák felfogásával. Sajnálatos, hogy még mindig akadnak olyan államok, amelyek szerint az emberi jogok vagy a kisebbségi jogok kérdése érinthetetlen belügy. Arra a kérdésünkre, hogy a magyar diplomácia a szélesen értelmezhető emberi jogok mely részeire kíván kiemelt figyelmet fordítani a bécsi tanácskozáson. Jeszenszky azt felelte: a magyar kormány hivatalba lépésének első pillanatától külpolitikai prioritásként kezeli az emberi jogok nemzetközi védelmét, beleértve a kisebbségek jogainak biztosítását. A konferencián részt vevő küldöttségünk számára kiemelkedő jelentőséggel bír a kisebbségvédelem megfelelő formáinak kérdésköre. Elégedetten állapíthatom meg. a világ államainak nagy többségé ráébredt arra. hogy a kisebbségek helyzetének rendezetlensége komoly veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, kivált Európa stabilitására. Most már arra lenne szükség, hogy az államok közössége a történelmi tapasztalatok birtokában előrelépjen a kisebbségvédelmi garanciák es az átfogo nemzetközi, jogi normaalkotás terén.
