Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-01 / 8473. szám
Hányán leszünk ötven év múlva? Magyarország 1993.máj.25. A közelmúltban az ENSZ kezdeményezésére Genfben tartották meg az Európai Népesedési Konferenciát, amelyen 38 európai ország - köztük hazánk - küldöttsége vett részt. A konferencia része az 1994-re tervezett világnépesedési kongresszus előkészítésének. A tanácskozáson számos fontos kérdést tárgyaltak jórészt annak fényében, hogy Földünk népessége a jelenlegi mintegy 5,3 milliárdról 2020-ra több mint 8 milliárdra növekszik. A szakértők szerint a lakosság növekedésének 90 százaléka a fejlődő országokban várható. Európában ezzel szemben a népesség számának csökkenő tendenciája tapasztalható. így van ez a gazdaságilag fejlett nyugati államokban éppúgy, mint a kelet-közép-európai térségben. Halandóság és termékenység Magyarországon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok nem új jelenségek, és az aggasztó tendenciák már mintegy három évtizede jelentkeztek. A termékenység szintje már nagyon régen, a halandóságé pedig a hatvanas évek közepe óta kedvezőtlen. E belső folyamatok azután oda vezettek, hogy 1981-tól minden évben többen haltak meg, mint ahányan születtek, így 1980 és 1992 között a lakosság száma 10 710 000-ról 10 313 000-re, vagyis majd' 400 ezer fővel csökkent, és jelenleg annyian vagyunk, mint 1970- ben. Tavaly például 147 ezren haltak meg, míg 121 ezren születtek, a .természetes fogyás’ tehát 26 ezer volt. A lakosság jelenlegi fogyása alapvetően két tényezővel: a magas halandósággal és az alacsony termékenységgel magyarázható. Főleg a 30 és 60 év közötti korosztályokat - és leginkább a férfiakat - fenyegeti a korai halálozás. Miközben 1980 és 1990 között a férfiak amúgy is magas halandósága alig változott, addig a 30-59 évesek mortalitása 30%-kal emelkedett. A halandósági viszonyok romlását döntő módon befolyásolta az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági folyamatainak az egyed részéről történő ellensúlyozásakor kialakult helytelen életmód (a második gazdaságban végzett intenzív munka, a városokba kényszerült falusiak gyökérvesztése stb.J, az életvitel ezzel összefüggő közismert rizikófaktorai - dohányzás, alkoholfogyasztás és mások -, továbbá az egészségügyi ellátás fogyatékosságai, valamint a környezeti ártalmak jelenleg kelló mértékben nem ismert káros hatásai. Mindennek következtében 1990-ben a férfiak születésekor várható átlagos élettartama 65,1 év, a nőké 73,7 év volt. Ez rendkívül alacsony és számottevően elmarad a fejlett nyugat-európai országokétól. A halandóság magas mértéke mellett a másik - demográfiai szempontból talán még súlyosabb - probléma az alacsony termékenység, vagyis az, hogy a születendő gyermekek száma immár sok év óta nem biztosítja a népesség számának legalább szinten tartását. Emiatt az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékben a gyermekek, illetve a fiatalkorúak, mérsékeltebben a középkorúak száma, illetve aránya esett vissza, míg a 60 éven felülieké növekedett. így tehát a népesség csökkenése együtt járt a íakosság további elöregedésével, ami számos nehezen megoldható társadalmi, gazdasági gondot okoz. Az alacsony termékenység szorosan összefügg a családok egyre inkább tapasztalható instabilitásával, a házasságkötések mérséklődésével, a válások nagy számával, az újraházasodástól való tartózkodással, valamint a terhességmegszakítások rendkívül nagy számával, a társadalom kedvezőtlen morális állapotával. Csupán két példa: az utóbbi években 100 házasságkötésre 40 válás jutott: 1991-ben a művi abortuszok száma 90 ezer volt. így az sem meglepő, hogy csökken a fiatalok termékenysége és a 25 évesnél idősebb nők szülési kedve is csupán mérsékelten javul. Mindez szoros kapcsolatban áll a házasságkötések, illetve az első és második gyermek szülésének elhalasztásával. Ezen az sem változtat, hogy soha nem volt ilyen sok a házasságon kívüli szülés. Mindez öszszességében arra vezet, hogy a mérséklődő gyermekvállalási kedv miatt a családokban átlagosan 1,8 gyermek születik, míg a népesség egyszerű reprodukciójához, a lakosság számának szinten tartásához 22 gyermekre volna szükség. Családi motiváció Az utóbbi évtizedekben érvényesülő demográfiai folyamatok és az ezek nyomán kialakuló helyzet ismerete és Tészletes elemzése alapján több előrejelzés készült a népesség jövőben várható alakulásáról. Ezek a prognózisok további jelentős lakosságcsökkenéssel számolnak, mégpedig azzal, hogy 2040-re a népesség száma további másfél millióval csökkenhet. Természetesen ennek az előrejelzésnek a bekövetkezése meglehetősen bizonytalan, és arra épül, hogy a következő időszakban az eddigi irányzatok sem a halandóság, sem a termékenység tekintetében nem módosulnak alapvetően. Joggal reménykedhetünk abban, hogy ez nem így lesz, azt azonban figyelembe kell venni, hogy a népesedési tendenciák még hatékony, kedvező irányú beavatkozások esetén is csak las_san változnak F.s mindphhpz még hozzá kell tenni: az ország lakoságának számát a jövőben (is) befolyásolhatja a bevándorlások esetleg növekvő, de a kivándorlások mértéke is. Ezzel kapcsolatban azonban jóslásokra most nem lehet vállalkozni Mindebből azonban egyértelműen következik: az államnak, a
