Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Új Magyarország 1993.máj.26 4 Helyünk a világban Nemcsak a volt szocialista-kom­munista országok között, de a NATO-n kívüli államok között is elsőként adhat otthont hazánk június 3-6-a között a X. nemzet­közi munkaműhely - közismer­tebben Workshop '93 rendezvé­nyének. Eg>- évvel ezelőtt Athén­ban vetődött fel a gondolat, me­lyet végül is a szervezők elfogad­­tak, így június elején Magyaror­szág fogadhatja e kiemelten fon­tos nemzetközi tanácskozótestü­let résztvevőit. Mint ]oó Rudolf, a honvédelmi tárca államtitkára elmondta, a NATO Workshop, melynek ma­gyar fordításaként a munkamű­hely kifejezést alkották, olyan ta­nácskozás, ahol az Észak-Atlanti Szövetség tagországainak több fontos döntéshozatalra jogosult személyisége - védelmi minisz­terektől kezdve a külügyi tárcák irányítóiig, ismert politikai sze­mélyiségek - vesz részt, döntés­­hozatali kötelezettség nélkül Tehát nem konferencia, szimpó­zium, ám a kötetlen megbeszé­lésnél több, ezért az iménti elne­vezés. Az előzetes program alapján - a tanácskozás tematikájától füg­getlenül - annyi a szerénytelen­séget kerülendő, már most le­szögezhető, hogy hazánk szere­pe ezáltal a nemzetközi politikai életben nagyobb súlyt, vagy leg­alábbis pozitívabb megítélést ka­pott. Hazánk talán soha ennyi vé­delmi minisztert nem látott együtt történelme során, mint ahányan várhatóan részt vesz­nek a NATO X. nemzetközi munkaműhelyén. Kerülve min­den protokollt, csupán néhány ismertebb személyiség nevét említve, elmondhatjuk, hogy többek között az Országgyűlés Felsőházi Termében köszönthet­jük a munkaműhely tiszteletbeli elnökét, Roger Weissinger-Bay­­lóul, ]. B. Davis tábornokot (USA), Sir Davis Evans légimarsallt, Amadeo de Franchis nagykövetet, a NATO főtitkárhelyettesét. Természetesen zárt ajtók mö­gött folynak a megbeszélések, de a különböző vitatémákról a sajtót is tájékoztatják. Mint meg­tudtuk, elsőként a hidegháborús időszakot követő Kelet-Közép- Európa lesz az egyik fő témakör, amelyet ezúttal teljes részletes­séggel elemeznek, értékelnek. Óhatatlan, hogy a volt Jugoszlá­via szintén benne lesz valame­lyik témakörben. Természetesen a szervezők arra mindenkor ügyelnek, hogy egyik vitaanyag se kapjon nagyobb hangsúlyt, így az is érthető, hogy ezúttal a jugoszláviai válság megoldásá­nak problémaköre csupán egy része lesz a katonai szakembe­rek megbeszélésének. Kétségte­len, hogy fontos témája lesz, de most nem csak ezért és elsősor­ban nem ezért találkoznak. Az a tény mindenesetre Magyaror­szág számára megnyugtató, hogy ezúttal Budapest meghívá­sát elfogadták, ám a hazai kato­napolitikai szakemberek attól óva intenek mindenkit, hogy az eseménnyel kapcsolatosan túl­zott következtetéseket vonjanak le. Természetesen jó tudni: nem­zetközi fórumokon is megerősí­tette a NATO, hogy hazánk biz­tonságpolitikai érdekeit szem előtt tartják, hogy egy esetleges szerbiai incidens alkalmával minden lehetséges segítséget megadnak, ez a kinyilatkoztatás azonban egyfajta politikai gesz­tus csupán, s nem több. Az sem titkolt célja ma már a magyar diplomáciának, hogy a jövőt a NATO-orientáltságban látják, bár ez a kelet-közép-európai tér­ségben magányos farkasként nehezebben képzelhető el, mint a geopolitikai adottságok figye­lembevételével más államok - elsősorban a visegrádi csoport -egységes csatlakozásával. Mint mondják, Brüsszelbe a négyek hamarabb beérnek, mint egyen­ként, s ezzel a tényezővel a „vi­segrádi" tagállamok is számol­nak. Valószínű, a munkaműhely napirendjében sort kerítenek a „társult tagságként" felvetett ja­vaslat realizálásának feltételeire is. Ez politikusi körben az igen és a nem közötti olyan köztes álla­pot volna, amely ugyan nem ad ígéretet a tagfelvételre, de az el­utasításnál már lényegesen töb­bet jelent. Mindenesetre jó tudni, hogy egy változó nemzetközi bizton­sági környezetben Magyaror­szág házigazdaszerepet tölthet be az Észak-atlanti Szövetség életében. A többit majd meglát­juk. Rozgics

Next

/
Thumbnails
Contents