Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-01 / 8473. szám
Magyar Nemzet 1993.máj.26. KSH-jelentés a gazdaság ez évi teljesítményéről Másfélszeresére nőttek a szociális kiadások A gazdasági helyzetet két ellentétes folyamat jellemezte az év első hónapjaiban: egyrészt, úgy látszik, hogy termelés csökkenése megállt, mint az iparban, vagy a csökkenés egyre lassúbb ütemű, mint például a szállítás terén. Másrészt kedvezőtlenül alakult az export, és visszaestek a beruházások. A kivitel az elmúlt években megszokott erőteljes növekedése tavaly év vége felé elakadt és mára már átcsapott csökkenésbe. Értéke 154 milliárd forint volt, amely az elmúlt év első három hónapjához viszonyítva 22 százalékos visszaesést jelent. Összehasonlítva az import 215 milliárd forintos értékével, látható, hogy a külkereskedelmi mérleg nagyjából 60 milliárd forintos deficitet mutatott. Az export visszaesése az agrártermékek terén volt a legjelentősebb, a hazai termelés zuhanása miatt. Mivel a „baj nem jár egyedül”, a mezőgazdasági termékek importja számottevően növekedett. A külkereskedelmi mérlegen kívül a statisztikusok elkészítik a folyó fizetési mérleget, amelybe beletartoznak például az idegenforgalom adatai is. A magyar határt az év első három hónapjában több mint hatmillió külföldi lépte át, amely egymillióval több, mint tavaly. Ez, az első látásra nagyon szépnek tűnik, de változik a kép, ha hozzátesszük, hogy ez főleg az átutazók számának növekedésének a következménye. Eközben valamelyest kevesebb magyar állampolgár utazott külföldre, és a hagyományosan aktívummal záró idegenforgalmi mérleg kedvezőbb a tavalyinál. Az ipari termelés úgy tűnik, elérte a mélypontját, és talán nem süllyed tovább. Ennek okai közül az egyik leglényegesebb a belföldi piac szűkülésének megállása és az export szerény bővülése. A termelésüket leginkább a ruházkodással összefüggő ágazatok növelték. Érdekes, hogy élénkült a nyomdaipari és kiadói tevékenység. Néhány fémkohászati iparág is növelte a kibocsátását, ami nem volt túl nehéz, hiszen elég alacsony bázisról indultak. Ez, vagyis a nagymértékű kapacitásfelesleg, az egész kohászatot továbbra is jellemzi. A gépipar is, elsősorban az irodaipar és a közútigépjármű-gyártás jóvoltából számottevően növelte a kibocsátását. Ezen szektorban bekövetkezett élénkülés az export megugrásának tudtható be - például valamivel több Ikarust sikerült értékesíteni a szovjet utódállamok piacain. A Központi Statisztikai Hivatal tájkoztatója szerint: a fogyasztói árak a januári kiugró növekedés után, kisebb mértékben emelkedtek, mint egy évvel korábban. Eb- | ben a hónapban az áremekedésért az odáig 0 százalékos kulccsal terhelt árucikkek legtöbbje hat százalékra változott. A következő hónapokban az árakat már nem terhelték központi intézkedések, és így áprilisi árszínvonal a márciusit csak 0,8 százalékkal haladta meg, míg éves szinten 22,8 százalékos volt. A múlt hónapban a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése meghaldta az átlagost, és például a személygépkocsik árai 2,5-3 százalékkal emelkedtek. A szociális kifizetések több mint 50 százalékkal nőttek a tavalyi évhez képest, míg a lakosság pénzbevételei átlagosan 19 százalékkal gyarapodtak. A munkaviszonyból származó lakossági pénzbevételek csupán 12,5 százalékkal emelkedtek, amely a foglalkoztatottság, a negyedév során bekövetkezett csökkenésére és a keresetek mérsékelt emelkedésére vezethető vissza. A magánvállalkozói bevételek az átlagos növekedéssel nagyjából megegyezően, 18 százalékkal növe- i kedtek. A takarékbetét állomány az idén március végére elérte 708 milliárd forintot, amely azt mutatja, hogy a lakosság nem vesztette el megtakarítókedvét. (varga) Nem lesz számháború | Az Industria ’93 megnyitója utáni sajtótájékoztatón tegnapelőtt Lator■ cai János ipari és kereskedelmi miniszter elmondta, hogy az irányítása alá • tartozó minisztérium 76 vállalatnál végzett vizsgálatai szerint a termelés további visszaesése nem tapasztalható, ellentétben a Központi Statisztikai Hivatal adataival. E kijelentéssel kapcsolatban munkatársunk érdeklődött a KSH-ban, ahol Jasperné Danas Mária sajtófőnök a hivatal márciusi tájékoztatójára hivatkozott, amely szó szerint a következőképpen kezdődik: „Az ipari termelés színvonala hosszabb ideje - gyakorlatilag 1991-1992 fordulója (december-január) óta - lényegében változatlan, azaz már nem csökken tovább, de még nem emelkedik. A szezonális hatások kiküszöbölésével számított termelési szint 33-39 százalékkal alacsonyab az 198S. évinél. Az 1993.1. negyedévi termelés az egy évvel azelőttinél, a január-februári csökkenés és a márciusi emelkedés eredményeként, 1 százalékkal kevesebb. Az építőipari termelés 13 százalékkal maradt el a tavalyi l. negyedévitől." A »ajtófőnök elmondta még, hogy a hivatal dolgozói meglepődtek a nyilatkozaton, és úgy érzik: az általuk megadott számok jók, de az ipari miniszter kijelentésével kapcsolatban nem fognak „számháborúzni”. (■L t)
