Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-08 / 8477. szám
Magyar Hírlap, 1993.6.3. & Még megvan a koalíciós többség...n ÖSSZES KÉPVISELŐ: 386 KOALÍCIÓ 150- "p/í- • 'fi-' ~ ELLENZÉK 85 u. Q S • a* :-;; ’ :~Hc • MH-osszeállitás__________ Az elmúlt napok politikai történéseinek tükrében a fontos kérdések közé került: képes-e a koalíció megtartani többségét, amely induláskor, leszámítva a kis számú független képviselőt, éppen 80 mandátumnyi volt. A jelenlegi matematikai helyzetet figyelembe véve a koalíció—ellenzék arány 210: 149, ami tehát még mindig 61 fős többséget jelent. A függetlenek csoportja — egyelőre ideértve az MDF-frakcióból tegnap kizárt képviselőket — 27 főt számlál. Nagy kérdés persze, hogy ez az arány tartható-e. Az Országgyűlésben az abszolút többséghez 50 százalék plusz egy szavazathoz 194 fő szilárd szavazat szükséges. Természetesen elképzelhető az, hogy ennek hiányában is sikerül átvinni egyegy törvényjavaslatot a kormánynak, ha a szavazásokon sikerül jobban mozgósítani képviselőiket a szemben ülőknél. Az egyelőre jelentékenynek tűnő 61 fős többséget árnyalja, hogy a függetlenek között is akadhat rendszeresen jócskán ellenszavazó vagy tartózkodó, akiknek a száma akár a 20-at is elérheti. Elegendő például az MDF-ből átült Beke Kata, Király Zoltán, Palotás János, Körösi Imre, Kupa Mihály, Ilkei Csaba vagy az Agrárszövetség két képviselőjének, illetve az SZDSZ-ből kivált Barcza Imrének, Mózes Mihálynak a nevét említeni. Ám az eredetileg is független képviselők többsége sem potenciális koalíciós szavazó. Nagy a valószínűsége annak is, hogy a fórum frakciójából most kizárt Csurka és hívei sem számíthatók a stabil ,jgen”-szavazók táborába. Mint látható, a többséghez mindent összevetve elméletileg 16-tal van több mandátuma a koalíciónak. Ez azonban könynyen elolvadhat... Már az is gondot okozhat, ha Csurka Istvánt legalább tíz ember követi az MDF képviselőcsoportjából. Nem beszélve arról, ha a 29 tagú Magyar Igazság platform teljes egészében kiválik. Az utóbbi hetek tendenciáit figyelve — a magyar—ukrán alapszerződés szavazásánál csak a koalíciós frakciók oszlottak meg — pedig még az is előfordulhat, hogy egy-egy szavazásnál dezertőrökre kell számítani. Úgy tűnik, hogy a vezető kormánypártban tapasztalható és a hírek szerint nem befejezett mozgásokat mindenképpen meg kell várni. És komoly szakítópróbának ígérkezik a pótköltségvetés szavazása. Ezt követően derülhet ki: mit ér a jelenlegi matematikai többség. •F. A.
