Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-04 / 8461. szám
Magyar Nemzet, 1993 így lehetséges az a külföldön nem megszokott helyzet, hogy egy párt akár teljes egészében az állami költségvetésből tartja fenn magát. A német modellt követve a támogatás huszonöt százalékát a parlamenti pártok között egyenlő arányban osztják fel, hetvenöt százalékból pedig a választások első fordulójában elért eredmények alapján arányosan részesülnek a legalább egy százalékot elért pártok. Ez nemzetközi viszonylatban alacsony határnak számít, a magyar párttörvény tehát elég bőkezű a parlamenten kívüli pártokkal szemben.- Hogyan tükröződnek a magyar pártszabályozásban a rendszerváltozás sajátos problémái?- Az MSZMP utódpártja anyagilag olyan előnyös helyzetben volt, amellyel a többiek nem tudtak versenyezni. Az esélyegyenlőség megteremtése miatt engedte meg a törvény "a pártoknak, hogy a költségvetésből fedezzék működésük költségeit. Természetesen nálunk is tapasztalhatók a már említett kedvezőtlen következmények. Elkényelmesednek a pártok, nincs igazában szükségük tagságra, a helyi szervezetekkel szemben a központ és a parlamenti frakció aránytalanul meghatározóvá válik. Új pártok és parlamenti frakciók alapítását ez a szabályozás igen megnehezíti.- Vádként említik gyakran azt is, hogy ez a modell megcsontosítja a kialakult pártrendszert .4.30- Ez értékelhető pozitívan is, mondván, hogy stabilitást biztosít egy nehéz átmenet idején. De érté- | kelhető úgy is, hogy megakadályoz- ! za a pártok egészséges átalakulását, a pártrendszer egészének a kitisztulását. Ebben a vélekedésben sok igazság van, hiszen 1989-ben olyan párt- ! képződmények jöttek létre, amelyek egymással nehezen összeférő irányzatokat tömörítenék, viszont más okok mellett a pártfinanszírozási szisztéma is egy akolban tartja ezeket az áramlatokat- Ennek ellene vethető, hogy mintán összesen kilencszázmillió forintot osztanak szét a pártok között, néhány százmillió nem akkora összeg, hogy ez más forrásból ne volna pótolható.- A nyugati pártoknak adott pénzekkel összevetve valóban nem nagy összegekről van szó, de a költségvetési támogatást a pártok minden erőbedobás nélkül megkapják. Más forrásokat találni, saját vállalkozást fenntartani vagy más adományozókat felkutatni a mai gazdasági helyzetben nem egyszerű. A pártok egyelőre igyekeznek a kétes finanszírozókat távol tartani maguktól.- A polgárok általában mindenütt sokallják a pártoknak adott pénzeket, különösen, ha nem is túlságosan elégedettek velük. Drága-e az országnak a pártok létezése?- A közvélemény nagy része szerint nyilván sokba kerülnek a pártok. De ez az összeg szükséges a ; plurális demokrácia fenntartásához. Egyelőre az is indokolt, hogy ilyen magas költségvetési támogatásban részesüljenek a pártok. A mai pártrendszer még mindig kevesebbe kerül, mint amennyibe az egy párt. Az egypártrendszert és a többpárti demokráciát egyébként sem lehet azon az alapon összemérni, hogy melyik olcsóbb. Az utóbbi akkor is jóval kívánatosabb forma volna, ha a töbszörösébe kerülne a_ pártok _ fönntartása.- Várható-e, hogy a helyzet változásával a finanszírozás módja is változik?- A magyar pártok számára is fontosnak tartanám azt az üzenetet, amelyet a nyugati pártfinanszírozási rendszerek változása közvetít: ne éljenek abban a hitben, hogy a pártok finanszírozása örökké így kell maradjon.- Milyen irányban módosulhat a maavar finanszírozási rendszer? ...- Hosszabb távon el kell jutni oda, hogy a költségvetésen kívül más források is fedezzék a pártok kiadásait. Nálunk egyébként nagyobb a külföldi támogatások mértéke ax európai államokban szokásosnál. A legtöbb államban ezt tiltják. A magyar törvény csak a külföldi állami támogatást nem engedi, más szervezetek adományai elé nem gördít akadályt.- Mekkora az alapítványok szerepe a pártok pénzügyi feltételeinek megteremtésében, s valóban gyanakvással kell-« kezelni a tevékenységüket?- A szerepük kétségkívül nő. Kezdetben gyanúval kezelték a megjelenésüket Nyugaton is, mert általuk próbálták meg a pártfinanszírozás szigorúbb szabályait kijátszani. Az évtizedek során az alapítványok bevett, alkotmányosan megengedett formáivá váltak bizonyos párttevékenységek finanszírozásának. Magyarországon is egyik út lehet az alapítványi támogatás a pártoknak arra, hogy fokozatosan elszakadjanak az állami támogatástól. Annak ellenére, hogy egyes alapítványok esetében kétes szándékokra vagy pénzekre bukkanhatunk.- Sokan féltik a magyar pártrendszert attól, hogy a magántőke is fontos szerephez jusson a pártok fenntartásában.- Ez valóban megnöveli a visszaélések, a korrupció veszélyét, mert pusztán szimpátiából, politikai meggyőződésből elég ritkán adnak milliókat a pártoknak. Láthatók jelei annak, hogy az egyes pártok megpróbálnak bizonyos gazdálkodó szervezetekkel szorosabb kapcsolatba kerülni. De inkább azt lehet megfigyelni, hogy vállalatok, bankok igyekeznek nem egy párt mellen elköteleződni, hanem több politikai irányzatot is támogatnak. Persze nem kell minden országnak az olaszok sorsára jutnia, csupán egyre nyíltabbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni az ilyen adományok mozgását és korlátozni kell az összegek nagyságát.- Az Európában is tapasztalható pártellenes hangulat milyen hatással lehet a finanszírozási rendszerre és egyáltalán a pártok jövőbeli sze■ttpére?- ■' -•> —* - - — (- A társadalmi mozgalmak - a nyolcvanás években hozzájuk fűzött remények ellenére - nem tudták megrendíteni ■ ezt a pártrendszert, sőt, párttá alakulva próbálnak ők is bejutni a parlamentbe. Olaszországban az eddigi pártrendszert a mély válság valószínűleg átalakítja, de a pártok meghatározó szerepe a modem demokráciákban aligha szűnik meg. Javomiczky István
