Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-04 / 8461. szám

Népszava, 1993.4.30 16 Ma egy kicsit másról is szól a történet, hiszen a munkavállalók és a szakszer­vezetek számára egyaránt fontos választások — a tár- j sadalombiztosítási választá­sok — előtt állunk. Ezért sok programunk most erről fog szólni. Ügy hiszem, hogy eb- Pan a megbolydult, cikcak­kokban imbolygó világban, ahol minden bizonytalannak , tűnik, az emberekben meg- j nő a biztonság utáni vágy ' s a társadalombiztosítás éppen erről szót [ NAGY SÁNDOR (MSZOSZ): Ez a nap megemlékezés azok­ról, akik először ismerték fel, hogy a munkavállalók számára erőt, érdekeik érvé­nyesítésére, csak a társaik- , kai való összefogás adhat, önfeledt, vidám, bizakodó ünnep is ez a nap, amikor a dolgozók százezrei, együtt j családjukkal, . a gondokkal terhes hétköznapok után a tavasszal együtt a reményt is köszöntik. S végül, de nem utolsósorban ennek az ünnepnek az igazi tartalmát < az adja meg, hogy május 1- jén a dolgozók, a nyugdíja­sok százezrei adnak hangot közösen legégetőbb gondja­iknak, és fogalmazzák meg legfontosabb követeléseiket. Így lesz ez az idén is a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által szervezett valamennyi, ma­jálison Miskolctól Szombat­helyig, Debrecentől Pápáig, s természetesen Budapesten, a Városligetben is. Az idei má­jus 1. legfontosabb üzenete, hogy a magyar munkaválla­lók társaikkal összefogva ké­szek és képesek is mindent elkövetni a munkanélküliség mérséklése, a szegénység enyhítése érdekében. A munkásszolidaritás ünnepén a budapesti Városligetben a miskolci munkanélküliekért, a miskolci majálison a sza­bolcsi ellátatlanná vált idős parasztemberért is szót emel­nek majd. Az idén május elsejének azonban mindezen túl még egy nagyon fontos mondani­valója van. Májusban a dol­gozók, a munkavállalók, a nyugdíjasok milliói kapnak esélyt arra, hogy két na­gyon fontos választáson döntsenek saját sorsuk ala­kításáról. Hiszen a május 21-i társadalombiztosítási válasz­tás nem másról szól, mint, hogy akarnak-e az emberek beleszólni az általuk befize­tett hatalmas pénzek felhasz­nálásába, akiarnak-e igazi gazdái lenni a családjuk szo­ciális biztonságát alapvetően meghatározó nyugdíjbiztosí­tási és egészségbiztosítási ala­poknak. A május 21—28. kö­zötti üzemi-közalkalmazotti tanácsi választásokon pedig a munkavállalók érdemi jo­gosítványokat, beleszólási le­hetőséget kaphatnak a meg­élhetésüket, munkabérüket, munkaalkalmukat biztosító munkahelyi döntésekbe. Ezért’az MSZOSZ vala­mennyi május elsejei ren­dezvényén is mindent meg kíván tenni azért, hogy az emberek megértsék e választások valódi tétjét menjenek el a választásokra, és szavazzanak azokra, akik­ben mindennapi tapasztala­taik alapján leginkább bíz* nak. Az idei május 1., re­méljük, előrevetíti a sikeres május 21-ét, amikor is a munkavállalók, a nyugdíja­sok milliói választani fog­nak, hogy végre dönthesse­nek! PALKOVICS IMRE (Mun. kústanácsok): Furcsa finto­ra a történelemnek, hogy 1531-ben Itáliában május el­sején, a Munkás Szent József ünnepnapján a selyemmun­kások tüntettek először szer­vezetten — s aztán rá alig négy évszázaddal a mi hivatalossá silányított május elsejénkén „Sződd a selymet, elvtárs'' kezdetű álmozgalmi dalokkal próbálta a magát munkás-paraszt hatalomnak nevező vezetés elvenni az I ünnepet azoktól,- akiket iga­­| zából az megillet. Az államo­sításokkal szinte egy időben megtörtént tehát az ünnep államosítása is. Gyermekkorom falujába ez a kisajátított, államosított ünneplés valahogy nem szi­várgott be. Volt, ha éppen volt majális, igazi tavaszün­­nep. Később, amikor szak­munkástanuló lettem, magam is résztvevője voltam a túl harsogóra sikeredő nagy gyű - léses ünnepléseknek, ahol ta­lán éppen azok beszéltek a legtöbbet a munkáról, akik a legkevesebbet dolgoztak. S hogy minek örült a dolgozó, akinek kezéből-agyából ép­pen az ő nevében a saját ma­gáról való döntést akarták mindjobban kicsikarni? Az ingyen sörnek—ingyen virs­linek — miint a véradáskor. Most újra más történelmi május elseje, május elsejék elé nézünk. Most már nem í engedhetjük ki a kezünkből j a közös döntést közös sor-1 sunkról. jövőnkről. Az álla- j mosításit el lehetett végezni j néhány tollvanással napok, hetek alatt. A privatizáció — amelynek részese kell legyen a munkás is — hosszabb időt vesz igénybe, de a beleszólás, a döntésben való részvétel joga adott. Hogy ne csak pa­pírra írott malaszt tegyen, ahhoz kell az új-régi szolida­ritás, amelyet a közös ünnep is kifejez. Régi népi hagyományok patriarchális értékeit is fel­idéző, vidám közös majálist tervez a Munkástanácsok Szövetsége a Népligetben, a LIGÁ-val közösen. A szóra­koztató és érdekvédelmi, po­litikai rendezvények együtte­se mind ugyanarról szól. A munkavállalók megbecsülé. séről a mai, gondokkal te­li világban. Akkor, amikor több százezrünknek a mun­kavállalása is vágyálom. A közös majális országszerte ugyan nem a húsz nap múl­va következő választás része, de érződik a politikai vibrái­­lás. Ám ez nem baj. A lényeg az ünnep maga. Amely min­den kisajátítási kísérletet túlélt. Ugyanúgy, mint pél­dául a vörös lobogó is, me­lyet egy elnyomó birodalmi eszme nevében használtak fel és el. Ha valaki ilyent lát, inkább gondoljon a francia forradalmárokra, Rákóczi vérvörös „Pro Libertate"-s, s Petőfi piros zászlaira. SZABÓ ENDRE (SZÉP): Megújuló korunkban május 1. sajátos ünnep: hagyomány és aktualitás, azonosság és különbözőség olyan termé­szetesen,. olyan szervesen szövődik benne össze, mint talán egvetlen más ünnepen sem. Emlékezetes, hogy a rendszerváltást követő első­­második május elsején so­kakban milyen aggodalmat keltettek ezek a hangosan is kimondott különbözőségek. Ám az élet igazolta: a más­ság megőrzésével is csele­kedhetünk egységesen, vív­hatunk — május 1. jó ha­gyományainak szellemében — közös harcot a dolgozó ember jogainak érvényesí­téséért, a szociális biztonsá­gért. Május elseje mai legfőbb aktualitását a társadalom­­biztosítási önkormányzatok közelgő választása, az erre készülődésünk adja. Május 1. szelleme a választásokkal kapcsolatban is arra kötelez mindannyiunkat, hogy tar­tozzunk bármilyen szerveze­ti tömörüléshez, a választá­sokat összefogva, együtt és nem egymás ellen kell meg­nyernünk. összefogást igény­lő közös érdekünk, hogy ér­vényes legyen a választás. A Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZÉF) megkülönböztetett módon is érdekelt a választások sike­rében, a két társadalombiz’­­tosítási önkormányzat létre­jöttében és hivatása szerinti •működésében, mert ehhez a szakszervezeti tömörüléshez tartoznak — a pedagógusok, a művészek, a közhivatali dolgozók, a könyvtárak, mú­zeumok, levéltárak alkalma­zottai, a közrend és a köz­­biztonság dolgozói mellett — az Egészségügyben Dolgozók' Demokratikus Szakszerve­zetének 'tagjai is, akik nem­csak biztosítottként, hanem szolgáltatóként is részesei az egészségbiztosításnak. Ezért a választópolgárok képvise­lőiként a SZÉF jelöltjei, ha bekerülnek az önkormány­zatokba, már csak a saját érdekükben is mindent el­követnek majd, hogy a befi­zetők forintjait arra hasz­nálják, amire kell, s a biz­tosításban ne a bürokrácia, hanem a szolgáltatás tere­bélyesedjen. A SZÉF szempontjából vannak május elsejének más fontos és aktuális üzenetei is. A közszolgálatot szerte a világon kihívások érik. Sok országot nyomaszt jelentős költségvetési hiány, s nem egy helyen elsőként a köz­­szolgálathoz szükséges pén­zek megcsapolásával enyhí­tik azt. Magyarországon is nehéz idők várnak a köz­szolgálatra. A SZÉF határo­zott álláspontja, hogy a pénz­hiány és a valóban szükséges reformod következtében elő­álló változások nem lehetnek hátrányosak sem az állam­polgárok. sem a közszolgá­latot ellátó dolgozók számá­ra. Az adriait összeállítóttá; Igiódi Csab

Next

/
Thumbnails
Contents