Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-26 / 8471. szám

Népszabadság 1993.máj. 18 PARLAMENT Adóemelést ígér a pénzügyminiszter A kormány júniusig gazdasá­gi csomagtervet terjeszt a tör­vényhozás elé - jelentette be Szabó Iván pénzügyminiszter4 az Országgyűlés hétfői ülés­napján napirend előtti felszóla­lásában. A cél a gazdálkodói1 kör terheinek enyhítése annak érdekében, hogy mielőbb meg­induljon a gazdasági növeke­dés. Ennek az az ára, hogy nö­vekszenek a lakosság - minde­nekelőtt a gazdagok és a gaz­dagodó rétegek - adóterhei. Az áfa hatszázalékos kulcsát tíz százalékra emelik. Az árnöve­kedést a havi 10 ezer forintos vagy annál kisebb jövedelmű­eknek teljesen, 20 ezer forintig részlegesen ellentételezik, a többieknek nem. Az évi 500 ezer forint feletti jövedelműek 12 ezer forint híján minden fo- ! rint után adóznak majd. Meg­szűnik vizont a kötelező mű­szaki fejlesztési-befizetés és 38 százalékra csökkentik a vállal­kozások nyereségadóját. A szo­ciális jutttatások nem állam­­polgári jogon, hanem a rászo­rultság elve alapján lesznek elérhetők. A közalkalmazotti törvény hatálybalépése egy évet csúszik. A pénzügyminiszter számot adott az elmúlt időszakban tett londoni és washingtoni útja so­rán szerzett tapasztalatairól. „Jó. volt magyarnak lenni” - mon­dotta a miniszter tárgyalásairól. Az IMF vezetői - akik nem szabnak korlátokat az ország­nak, viszont véleményükkel objektív értékítéletet alkotnak valós helyzetünkről nem annyira deficitünk mértékét, mint inkább összetételét kifo­gásolták. Hazánk ugyanis az egyetlen ország a régióban, ahol a szociális kiadások rész­aránya reálértéken mérve is emelkedett. A deficit további felduzzadása veszélyeztetné a gazdasági növekedést - mivel már sem külső, sem belső for­rások nem vonhatók be finan­szírozásába. Márpedig ma már nem az egyensúly, nem is az infláció leküzdése élvez elsőbb­séget - mondotta a miniszter hanem a növekedés feltételei­nek a megteremtése. Ez csak úgy érhető el, ha a kiadások lefaragása terén hatá­rozott intézkedéseket teszünk, ha az állam bevételei növeksze­nek és a gazdaság növekedése kap zöld utat - hangsúlyozta. E feladatok végrehajtása ér­dekében a kormány júniusig csomagtervet kíván a T. Ház elé beterjeszteni, amely egysé­ges egész, nem bontható ele­meire. A csomagterv vezérfo­nala az lesz, hogy a gazdálko­dók nagyobb mozgásteret kap­janak, s ezáltal megindulhas­son a növekedés. Ez vitathatat­lanul terhekkel jár majd a tár­sadalom egésze számára - hangsúlyozta a miniszter, de kiemelte: nem a társadalom pe­rifériájára szorultak vállára és nem a középrétegekre kívánják ezeket áthárítani. „Nemcsak a kényszer, de az önkéntesség alapján igenis számítunk a gazdag és gazdagodó rétegek megértésére * - mondotta. A törvénycsomagnak része lesz a pótköltségvetés. Erre azért van szükség, mert a költ­ségvetés idei hiánya a tervezett 185 milliárd forint helyett 215 milliárd lesz - jelentette be a miniszter. Ennek okát abban jelölte meg, hogy a tavalyi ÉT- megállapodás „fedezetlen csekkjeként beírt privatizációs bevételek nem teljesíthetők”. Kiemelte: Washingtonban meg­­védték az ÉT-megállapodást, így nem a kötelezettségvállalá­sok teljesítésétől kell elállni, hanem a költségvetésben kell rögzíteni a valós helyzetet. A csomag másik része az 1994-es költségvetés tervezete lesz, ahol a hiány mértéke - 3 százalékos reálnövekedéssel számolva is - eléri a GDP 5,6 százalékát. Ez annál is inkább kemény követelmény - mon­dotta Szabó -, mert jövőre az államadósság törlesztése 55 milliárd, „a nagymarosi szörnyszülött” helyreállítása 6 milliárd forint többletkiadással jár. Emellett pedig további 21 milliárd forintot kell költeni a vállalatok feljavítására, a me­zőgazdaság támogatására, a beruházások állami garanciá­jára, illetve lakásépítésre. Ehhez forrásokat kell találni - hangsúlyozta. Az első fájdal­mas intézkedésként a kormány el kívánja halasztani a közal-j kalmazotti törvény jövő január ri hatálybalépését, ez ugyanis 45 milliárd forint kiadással jár j- jelentette be a pénzügymi­niszter. Azoknak az önkor­mányzatoknak azonban, ame­lyek magukra vállalják a bér­­növekmény terheit, a kormány törvényben garantálná, hogy öt éven belül visszafizeti az elma­radt támogatást. A kormány szándékában áll az általános forgalmi adó ked-, vezményes, 6 százalékos kul­csának felemelése 10 százalék­ra. Annál is inkáb - indokolta a miniszter -, mivel a kedvezmé­nyes körben valójában 9,6 szá­zalékos áremelkedés történt. A többletet a kereskedők tették zsebre, ahelyett, hogy az álla­mé lett volna, s az visszajuttat­ta volna a rászorulóknak. Tekintettel arra, hogy a társa­dalom különböző rétegeinek el­térő a teherbírásuk az áremel­kedések ellentételeszése is igen differenciált lesz. A havi leg­feljebb 10 ezer forint jövedel­műeknek teljes kompenzálást ígéri a kormány, míg a 10 és 20 ezer forint közötti jövedelműek­nek csak fokozatos kompenzá­cióra tesz ígéretet. A 20 ezer fo­rint felettiek egyáltalán nem számíthatnak ellentételezésre. A szociális gondokodás terén az állampolgári jog helyett a rá­szorultsági elv fog érvényesülni, s ezt az szja-n keresztül érvé­nyesítik. így kerül sor majd a családi pótlék megadóztatására, s csak az évi 120 ezer forintig terjedő jövedelem lesz adómen­tes. Az évi 500 ezer forintos jö­vedelműek esetében mindössze 12 ezer forint válik adómentessé - vázolta fel az elképzeléseket a miniszter. Azért, hogy a gazdálkodó szféra terhei ne növekedjenek, a kormány 1994 január elsejétől fel kívánja számolni a központi! műszaki fejlesztésbe fizetendő kötelező járadékot. Ugyancsak januártól a vállalkozási nyere­ségadót 38 százalékra tervezi csökkenteni a kormány. j Az elnöklő Szabad György házelnök nagy jelentőségűnek nevezte a pénzügyminiszter be­szédét, s felkérte: mielőbb ter­jessze a Ház elé a javaslatokat. A szabaddemokraták frakció­­vezetője, Kuncze Gábor felhív­ta a figyelmet, hogy a kormány eddig sem tudta megvalósítani vállalt kötelezettségeit - nem is annyira az IMF, mint inkább a magyar társadalom felé. ,;Nem tudta megállítani a gazdaság hanyatlását; 1992 nem volt a fordulat éve - ahogy ígérték és 1993-ben sem következik be a fellendülés” - rótta fel Kunc­ze. A frakcióvezető ennek okát abban jelölte meg, hogy a kor­mánynak soha nem volt olyan átfogó koncepciója, amely alá­támasztotta volna ígéreteit. Ráadásul folyamatosan rontott a helyzeten: mindenekelőtt a kárpótlással, a világkiállítási elígérkezéssel, melynek finan­szírozása továbbra is megol­datlan, valamint az elhibázott privatizációs törvénykezéssel és gyakorlattal. Az ellenzék minden egyes költségvetési vi­tában elmondta ellenvetéseit, de a kormány soha nem muta­tott ezek iránt érdeklődést, sem együttműködési szándékot - hangsúlyozta a frakcióvezető. Ezzel szemben számos intézke­dést elmulasztott, illetve halo­gatja a döntéseket. A kemény intézkedéscsomag tehát nem szolgál mást - vonta le a követ­keztetést Kuncze -, mint a kor­mány által teremtett nehéz helyzet felszámolását. Nem vi­tatva az intézkedések szüksé­gességét, a szabaddemokrata politikus amellett érvelt, hogy ha a program valóban a mi­niszter által megjelölt célok megvalósítása irányába mutat, akkor azt pártja tárgyalási alapnak fogja tekinteni. „Egye­lőre azonban csak azt látjuk, hogy a kormány saját elodázott intézkedései után nyújtja be a számlát” - mondtotta, hozzáté­ve, hogy biankócsekket nem kí­vánnak aláírni. Szabó Iván viszontválaszá­ban Kuncze beszédét annak mesteri példájaként értékelte, hogy miként lehet „óvatos igent mondani úgy, hogy az hangos nemnek tűnjön”, s re­ményét fejezte ki, hogy a konk­rét előterjesztések kapcsán ki­alakul majd az együttműködés. A szocialista párt frakcióve­zetője, Gál Zoltán azt hangsú­lyozta, hogy 1978 óta már számtalanszor hangzottak el a parlamentben olyan beszédek, amelyekből kiderült: a nemzet­közi szervezetek dicsérik a ma­gyar gazdaságpolitikát, a ma­gyar kormány pedig egyetért a nemzetközi szervezetek javas­lataival. Reményét fejezte ki, hogy az Antall-kormány na­gyobb sikerrel zárja majd tevé­kenységét, mint elődei. A pénzügyminiszter beszédé­ből úgy tűnik, hogy hangsúly­­váltás megy végbe a magyar gazdaságpolitikában - mondta munkatársunknak Békési László'. Ä kl'pvísfelő szerint' a kormány számára immár nem az egyensúly és az antnnfláció, hanem a növekedés feltételei­nek megteremtése vált a leg­fontosabbá. Remélem, hogy ez nem így lesz - folytatta a kép­viselő és Szabó Iván későbbi szavaira hívta fel a figyelmet. Az általa bejelentett konkrét intézkedések ugyanis ellent­mondanak e gazdaságpolitikai irányváltásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents