Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-26 / 8471. szám
Népszabadság 1993.máj. 18 PARLAMENT Adóemelést ígér a pénzügyminiszter A kormány júniusig gazdasági csomagtervet terjeszt a törvényhozás elé - jelentette be Szabó Iván pénzügyminiszter4 az Országgyűlés hétfői ülésnapján napirend előtti felszólalásában. A cél a gazdálkodói1 kör terheinek enyhítése annak érdekében, hogy mielőbb meginduljon a gazdasági növekedés. Ennek az az ára, hogy növekszenek a lakosság - mindenekelőtt a gazdagok és a gazdagodó rétegek - adóterhei. Az áfa hatszázalékos kulcsát tíz százalékra emelik. Az árnövekedést a havi 10 ezer forintos vagy annál kisebb jövedelműeknek teljesen, 20 ezer forintig részlegesen ellentételezik, a többieknek nem. Az évi 500 ezer forint feletti jövedelműek 12 ezer forint híján minden fo- ! rint után adóznak majd. Megszűnik vizont a kötelező műszaki fejlesztési-befizetés és 38 százalékra csökkentik a vállalkozások nyereségadóját. A szociális jutttatások nem állampolgári jogon, hanem a rászorultság elve alapján lesznek elérhetők. A közalkalmazotti törvény hatálybalépése egy évet csúszik. A pénzügyminiszter számot adott az elmúlt időszakban tett londoni és washingtoni útja során szerzett tapasztalatairól. „Jó. volt magyarnak lenni” - mondotta a miniszter tárgyalásairól. Az IMF vezetői - akik nem szabnak korlátokat az országnak, viszont véleményükkel objektív értékítéletet alkotnak valós helyzetünkről nem annyira deficitünk mértékét, mint inkább összetételét kifogásolták. Hazánk ugyanis az egyetlen ország a régióban, ahol a szociális kiadások részaránya reálértéken mérve is emelkedett. A deficit további felduzzadása veszélyeztetné a gazdasági növekedést - mivel már sem külső, sem belső források nem vonhatók be finanszírozásába. Márpedig ma már nem az egyensúly, nem is az infláció leküzdése élvez elsőbbséget - mondotta a miniszter hanem a növekedés feltételeinek a megteremtése. Ez csak úgy érhető el, ha a kiadások lefaragása terén határozott intézkedéseket teszünk, ha az állam bevételei növekszenek és a gazdaság növekedése kap zöld utat - hangsúlyozta. E feladatok végrehajtása érdekében a kormány júniusig csomagtervet kíván a T. Ház elé beterjeszteni, amely egységes egész, nem bontható elemeire. A csomagterv vezérfonala az lesz, hogy a gazdálkodók nagyobb mozgásteret kapjanak, s ezáltal megindulhasson a növekedés. Ez vitathatatlanul terhekkel jár majd a társadalom egésze számára - hangsúlyozta a miniszter, de kiemelte: nem a társadalom perifériájára szorultak vállára és nem a középrétegekre kívánják ezeket áthárítani. „Nemcsak a kényszer, de az önkéntesség alapján igenis számítunk a gazdag és gazdagodó rétegek megértésére * - mondotta. A törvénycsomagnak része lesz a pótköltségvetés. Erre azért van szükség, mert a költségvetés idei hiánya a tervezett 185 milliárd forint helyett 215 milliárd lesz - jelentette be a miniszter. Ennek okát abban jelölte meg, hogy a tavalyi ÉT- megállapodás „fedezetlen csekkjeként beírt privatizációs bevételek nem teljesíthetők”. Kiemelte: Washingtonban megvédték az ÉT-megállapodást, így nem a kötelezettségvállalások teljesítésétől kell elállni, hanem a költségvetésben kell rögzíteni a valós helyzetet. A csomag másik része az 1994-es költségvetés tervezete lesz, ahol a hiány mértéke - 3 százalékos reálnövekedéssel számolva is - eléri a GDP 5,6 százalékát. Ez annál is inkább kemény követelmény - mondotta Szabó -, mert jövőre az államadósság törlesztése 55 milliárd, „a nagymarosi szörnyszülött” helyreállítása 6 milliárd forint többletkiadással jár. Emellett pedig további 21 milliárd forintot kell költeni a vállalatok feljavítására, a mezőgazdaság támogatására, a beruházások állami garanciájára, illetve lakásépítésre. Ehhez forrásokat kell találni - hangsúlyozta. Az első fájdalmas intézkedésként a kormány el kívánja halasztani a közal-j kalmazotti törvény jövő január ri hatálybalépését, ez ugyanis 45 milliárd forint kiadással jár j- jelentette be a pénzügyminiszter. Azoknak az önkormányzatoknak azonban, amelyek magukra vállalják a bérnövekmény terheit, a kormány törvényben garantálná, hogy öt éven belül visszafizeti az elmaradt támogatást. A kormány szándékában áll az általános forgalmi adó ked-, vezményes, 6 százalékos kulcsának felemelése 10 százalékra. Annál is inkáb - indokolta a miniszter -, mivel a kedvezményes körben valójában 9,6 százalékos áremelkedés történt. A többletet a kereskedők tették zsebre, ahelyett, hogy az államé lett volna, s az visszajuttatta volna a rászorulóknak. Tekintettel arra, hogy a társadalom különböző rétegeinek eltérő a teherbírásuk az áremelkedések ellentételeszése is igen differenciált lesz. A havi legfeljebb 10 ezer forint jövedelműeknek teljes kompenzálást ígéri a kormány, míg a 10 és 20 ezer forint közötti jövedelműeknek csak fokozatos kompenzációra tesz ígéretet. A 20 ezer forint felettiek egyáltalán nem számíthatnak ellentételezésre. A szociális gondokodás terén az állampolgári jog helyett a rászorultsági elv fog érvényesülni, s ezt az szja-n keresztül érvényesítik. így kerül sor majd a családi pótlék megadóztatására, s csak az évi 120 ezer forintig terjedő jövedelem lesz adómentes. Az évi 500 ezer forintos jövedelműek esetében mindössze 12 ezer forint válik adómentessé - vázolta fel az elképzeléseket a miniszter. Azért, hogy a gazdálkodó szféra terhei ne növekedjenek, a kormány 1994 január elsejétől fel kívánja számolni a központi! műszaki fejlesztésbe fizetendő kötelező járadékot. Ugyancsak januártól a vállalkozási nyereségadót 38 százalékra tervezi csökkenteni a kormány. j Az elnöklő Szabad György házelnök nagy jelentőségűnek nevezte a pénzügyminiszter beszédét, s felkérte: mielőbb terjessze a Ház elé a javaslatokat. A szabaddemokraták frakcióvezetője, Kuncze Gábor felhívta a figyelmet, hogy a kormány eddig sem tudta megvalósítani vállalt kötelezettségeit - nem is annyira az IMF, mint inkább a magyar társadalom felé. ,;Nem tudta megállítani a gazdaság hanyatlását; 1992 nem volt a fordulat éve - ahogy ígérték és 1993-ben sem következik be a fellendülés” - rótta fel Kuncze. A frakcióvezető ennek okát abban jelölte meg, hogy a kormánynak soha nem volt olyan átfogó koncepciója, amely alátámasztotta volna ígéreteit. Ráadásul folyamatosan rontott a helyzeten: mindenekelőtt a kárpótlással, a világkiállítási elígérkezéssel, melynek finanszírozása továbbra is megoldatlan, valamint az elhibázott privatizációs törvénykezéssel és gyakorlattal. Az ellenzék minden egyes költségvetési vitában elmondta ellenvetéseit, de a kormány soha nem mutatott ezek iránt érdeklődést, sem együttműködési szándékot - hangsúlyozta a frakcióvezető. Ezzel szemben számos intézkedést elmulasztott, illetve halogatja a döntéseket. A kemény intézkedéscsomag tehát nem szolgál mást - vonta le a következtetést Kuncze -, mint a kormány által teremtett nehéz helyzet felszámolását. Nem vitatva az intézkedések szükségességét, a szabaddemokrata politikus amellett érvelt, hogy ha a program valóban a miniszter által megjelölt célok megvalósítása irányába mutat, akkor azt pártja tárgyalási alapnak fogja tekinteni. „Egyelőre azonban csak azt látjuk, hogy a kormány saját elodázott intézkedései után nyújtja be a számlát” - mondtotta, hozzátéve, hogy biankócsekket nem kívánnak aláírni. Szabó Iván viszontválaszában Kuncze beszédét annak mesteri példájaként értékelte, hogy miként lehet „óvatos igent mondani úgy, hogy az hangos nemnek tűnjön”, s reményét fejezte ki, hogy a konkrét előterjesztések kapcsán kialakul majd az együttműködés. A szocialista párt frakcióvezetője, Gál Zoltán azt hangsúlyozta, hogy 1978 óta már számtalanszor hangzottak el a parlamentben olyan beszédek, amelyekből kiderült: a nemzetközi szervezetek dicsérik a magyar gazdaságpolitikát, a magyar kormány pedig egyetért a nemzetközi szervezetek javaslataival. Reményét fejezte ki, hogy az Antall-kormány nagyobb sikerrel zárja majd tevékenységét, mint elődei. A pénzügyminiszter beszédéből úgy tűnik, hogy hangsúlyváltás megy végbe a magyar gazdaságpolitikában - mondta munkatársunknak Békési László'. Ä kl'pvísfelő szerint' a kormány számára immár nem az egyensúly és az antnnfláció, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése vált a legfontosabbá. Remélem, hogy ez nem így lesz - folytatta a képviselő és Szabó Iván későbbi szavaira hívta fel a figyelmet. Az általa bejelentett konkrét intézkedések ugyanis ellentmondanak e gazdaságpolitikai irányváltásnak.
