Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-21 / 8470. szám
Új Magyarország 1993.máj.15. 48 már kipróbáltattak. Mi hiányzik belőlünk? A szeretet, a tisztelet, a szabadságérzet? A Mester látja, hogy nincs más megoldás. Lenyeli a süteményt és a poharat visszateszi az asztalra.- Az emberi természetben benne foglaltatik az öröm, a kudarc, a dicsőség, a vasakarat. Ugyanígy az érzéseink, alkotásaink és gondolataink sokasága is. Az ember, a nagy genetikai kaland csúcspontja kétségtelenül domináns tényező, mert tud első lenni. Esendösége, az éghajlati körülmények, káros szenvedélyei és még ki tudja, mi minden ellenére. Kérdés, hogy milyen áron tudjaelérni azt, amire szüksége van. Mert hiszen nem csupán az önvédelemre és a fajfenntartásra van beprogramozva. Az önpusztítás esélyét is keresztként hordozza..1 Az ablakon túlra, a napsütötte kékségbe mutat:-Az esti égbolt azzal a tömérdek csillaggal micsoda illúzió! Hiszen a meteoritok minduntalan másutt jelennek meg! Némely társuk örökre eltűnik. A folytonos változások közepette az ember igenis következetesen I igyekszik korrigálni tévedéseit: járja a maga útját!Még valamit: tessék tudomásul venni, hogy a természet fogalma kitágult. Ha úgy tetszik, kiteljesedett, hiszen immár szoros kapcsolatban van a kortárstudományok fejlődésével. Egyszerre jelent kicsit és nagyot: az atomok és a galaxisok világát... A világ más-más pontján irtják egymást. Én azt mondom erre, ez éppen olyan szükségszerűség akár a béke! Az elfogultabbak felháborodhatnak, mégis kimondom: az ellenfelek cselekedetei szervesen kiegészítik egymást. Ön is tapasztalhatta, hogy bizonyos történelmi események mindig attól függően dicséretesek vagy felháborítóak, hogy kik és kiknek tálalják. Feláll, mintha indulni akarna a rajzasztal felé, aztán egy oszlopnak támaszkova mégis állva marad, és morfondírozva folytatja:- Ön legfeljebb attól lehet nyugtalan, hogy a folytonos változások csak még inkább nyomasztóvá teszik a múlt súlyát! Ezen kicsit töpreng, azután újra bizakodóvá válik a hangja:- A döntő többség szerintem szüntelenül az építő megoldások felé halad. A vesztesek, kipusztulók helyébe újak jönnek, akiknek szintén megadott a választás esélye. Ezek a reményteljesnek és reménytelennek túnőpillanatok, amelyek a gondolatainkban parázs-, lónak, folyamattá teljesülnek ki. A szüntelen organizációt, a vég nélküli fejlődésünket jelentik. A megújulás, a pangás, a kiteljesedés, a hanyatlás váltakozva követik egymást, hiszen még a legmerészebb újítások is csak néhány pillanatig tűnnek forradalminak az emberiség történeti fejlődésének tükrében. A vörös gömbök, kék rombuszok mintha megnyugtatóan mozdulnának felém. Már nem idegesítik érzékeimet csaló, folytonos mozgásukkal. Inkább szórakoztat a jelenség, a fejem legkisebb mozdítására is reagáló színjáték, amely nyilván csak akkor szakadna meg, ha az ember szoborrá dermedne. A Mester a franciák által is pártolt szándékról, Európa népeinek egyesítéséről beszél. Azt reméli, hogy az országhatárok lassú, kö- I vetkezetes megszüntetésével a gyűlölj ködés is megszűnik, amely már annyi I bajt okozott. j - Háromszázötven-négyszázmillió em\ bért késztethetnénk közös gondolkodásra - lelkesedik, s állítja: - Európa népei egyébként is egy közös életnívó felé haladnak, attól függetlenül, hogy a nemzetek fiai más-más kultúrában születtek. Erősen remélem, hogy a háború egészséges versengéssé, a nagyravágyásunkpedig éltető alkalmazkodássá szelídül.- És a sokféle nép nemzeti identitása, kultúrája? Ezeket nem fenyegeti a közös európai ház gondolata és a technika növekvő mindenhatósága?- Én nem látok veszélyt. Tapasztalhatta, hogy Magyarországon is újraéledtek például a népi művészetek önmegvalósító formái, és valóságos mozgalommá izmosodtak az ápolásukra, terjesztésükre irányuló törekvések Másrészt a technikai civilizációnak sem az a célja, hogy elnyomjon más alkotó folyamatokat, hogy a személyiség és ezen keresztül a nemzeti identitástudat pusztulását okozza. Semmi mást nem tesz, mint egy másik folklórt hív életre, amely az egyetemességen, a szerszámok, eszközök és a tudományos eredmények közös hasznosításán alapul. Ilyenformán segíti az egyedit, az egyéni sajátosságok kiteljesedését is. Victor Vasarely nem az ihletettség pillanatában dolgozik. Nem a feltörő extázisra vár, még csak nem is az isteni sugallatokra. Ezek helyett évtizedek mun- I kájával rendszerezte-programozta I összes festői tapasztalatát. A színek és a I fonnák nála algoritmust képeznek. ! Pontos terv szerint alkotja „multiplikáit", szőnyegeit, plexidobozait, szerigráfiáit. Ugyanígy fürdőszobacsempéit, épületeit. Meggyőződése, hogy a művészi alkotó folyamat integrálható az iparba.-A kép nálam nem végcél, hanem kiindulópont - vallja. - Elődeim tájképeket, akto- i kát, csendéleteket festettek évszázadokon át. 1 Ha ezeket látom, halálos unalom vesz erőt rajtam. Számomra egyetlen Michelangelokép sem meríti ki az alkotás fogalmát. Sokkal inkább rajongok például az egyiptomi, afrikaifolklór névtelen mestereinek munkájáért. Az egész planéta folklórja érdekel! Ezek az ismeretek fantasztikus méretekben gazdagítják lehetőségeimet. Máris sikerült bebizonyítanom, hogy néhány egyszerű ötlettel szí- I nessé, érdekfeszítővé, kulturálttá lehet formálni a nagyvárosok betonrengetegét Párizsban és Moszkvában, Pekingben és Chichagóban egyaránt. Szerintem elérjük, hogy az egész földünket behálózó épületszövevények ne törjék meg a bioszféra harmóniáját. Mindössze arra kell törekednünk, hogy az adott természeti táj jellegének megfelelő horizontális esztétikában fogjuk össze az egész épített környezetünket.- Persze, az uniformizálódás veszélyét az ön elképzelései sem zárják ki, hi-I szén egyetlen alkotó tervez és irányít...- Számítottam erre az ellenvetésre. Csakhogy én annyira ellene vagyok a zsenikultusznak, a mű szignálásával halhatatlanná avanzsáló művész imádatának, hogy egy egész csapatra való tehetséges fiatal alkotót meghívtam: dolgozzunk együtt! Ők is gondolkodó lények, továbbfejlesztik elképzeléseimet a maguk módján. En csak egy vagyok a sok közül, a kollektív varázslat egyik cselekvő részese... Csupán kitaláltam egy új festészeti rendszert, egyfajta algoritmust, amely éppen úgy továbbfejleszthető, mint a hangjegy vagy a számrendszer. Remélem, nem tagadja, hogy a muzsika és a matematika folyton fejlődik, amíg csak ember él a földön. Kivár. Szórakozottan meglengeti a markában tartott négy-öt színskála csíkjait. Mintha lesné, vajon sikerült-e meggyőznie. Aztán a biztonság kedvéért még hozzáteszi:- Gordes-i alapítványomban felépítettem ! I egy háromszor három méteres, hatszázhuszonöt rekeszes képernyőt, belsejében a színes fény formákkal. A betérőknek csupán egy gombot kell megnyomniuk, máris végigpróbálhatják az egész színskálát, mielőtt döntenének szűkebb vagy tágabb környezetük átalakításáról. Ha teljesülnek elképzeléseim, a század gyermekének mondhatom magam. Munkacsoportunk minden esetben tovább variálja terveinket, és valamennyit sokszorosítja az eredetivel azonos minőségben. Az emberek a hagyományos burkolóanyagok áráért vehetik meg szerigráfiáimat, amelyeket tetszésük szerint módosítva díszíthetik lakásukat. Az én szín- és formarendszerem csak annyira uniformizál, amennyire szükséges. Társas lények vagyunk, közölni akarjuk egy mással a gondolatainkat. Ehhez pedig közös kódrendszerre van szükségünk, amely együtt fejlődik velünk, akár a számrendszerék. Az etnikai sajátosságok tiszteletben tartását, a személyiség tulajdonságainak megőrzését nem gátolom. Csupán segítek meghatározni a képzelet világának lehetséges ’ kapcsolatait századunk tudományos, intellektuális és emberi fejlődésével. Mivel abszt-