Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-19 / 8469. szám
A bizonytalan választópolgárokról A bizonytalanok, passzívak összetétele (%-ot megoszlás) Sittkor szerint bizonytalanok, passzívak összes választókorúak ' [SZONDA1 ÉO IPSOS bizonytalanok, passzívak összes választókorúak 0% 25% 50% 75% 100% 4 4 likolil végzettség szerint (Folytatás az 1. oldalról) Az adatok azt mutatják, hogy a passzív választópolgárok aránya az országos átlaghoz képest nagyobb az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek, a nyugdíjasok és a falusi lakosok körében. A rájuk jellemző megoszlási arányok és az országos arányok eltérése azonban nem különösebben nagy mértékű, ami egyben azt is jelenti, hogy minden társadalmi-demográfiai csoportban jelentős számban vannak pártpreferenciáikban bizonytalanok. Még az egyébként meglehetősen határozottan állást foglaló diplomások körében is egytizednyien tartoznak ide. Ez. a választókorú népesség egyharmadát kitevő csoport egyébként háromféle érvrendszert használ tartózkodó álláspontja indoklásául. Egyrészt kategorikusan kinyilvánítják, hogy nem kívánnak elmenni szavazni (15-18 százalék), másrészt a szavazási preferenciát firtató kérdésre „nem tudom’ - mai válaszolnak (13-15 százalék), harmadrészt nem pártnevet, hanem valamiféle körül írást adnak (pl. „arra a pártra szavaznék, amelyik megnyerte a választásokat”), vagy programpontokat emelnek ki (pl. „arra a pártra, amelyik segít a szegényeken, rendbehozza a lakásokat”). A bizonytalannak, passzívnak mondható egyharmadnyi szavazóból - még az 1990-es választásokat megelőző elemzések alapján állíthatjuk - legfeljebb 10 százalék kerülhet be a valamely pártra szavazók közé. Ök is csak akkor válnak aktívvá, ha komoly, a mindennapi életet, illetve a távlati perspektívákat érintő kérdések fogalmazódnak meg a pártok programjában. Ebben az esetben e csoport pártpreferenciái nagyjából megegyeznek az országos átlaggal. E rétegnek csak egy részét alkotják a politikailag tényleg teljesen passzív állampolgárok, egy másik, jelentős részét pedig azok.' akik a napi politika hullámverésében időről-időre elbizonytalanodnak, s ekkor „visszahúzódnak” a politikai passzivitásba. A Szonda Ipsos méréséi szerint ez az ingadozás a mintegy 35 százalékos, egyéves átlaghoz képest plusz-mínusz 5 százalékos, tehát összesen 10 százaléknyi terjedelmű volt az egyes hónapok adatait tekintve. Éz a 10 százalék aktivizálódhat, ha az ide tartozók egyértelmű és személyes érdekeiket, értékeiket érintő, megszólító programokkal találkoznak. A társadalmi-területi elhelyezkedés elemzéseink szerint azonban nem kizárólagosan magyarázza a politikai bizonytalanságot, a passzivitást. Nagt' súllyal kell tekintetbe vennünk az ideológiai-értékrendbeli elemeket is. mint például a modernizáció-tradíció, az európaiság-nacionalizmus. a gazdasági individualizmus-szociális érzékenység feszülő ellentmondásait. A passzív választópolgárok jelentős része ugyanis ezeknek az ellentmondásoknak a megoldatlansága miatt menekül a politika „senki földjére".
