Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-19 / 8469. szám
Magyar Hírlap, 1993. május 15 Pótlólagos forrásokat keresnek a vállalkozások számára A GDP 45 százalékát állítják elő Ki kell harcolni, hogy a vállalkozók ne legyenek gyanúsak. Tény, hogy általában az állampolgárok nem szeretik azokat, akik gazdagodnak. Könyörgök, fogadjuk el, hogy ilyen a társadalom szerkezete — mondta Szabó Iván pénzügyminiszter a Magyar Vállalkozói Kamara tegnapi küldöttgyűlésén. A kormány a kis- és középvállalkozásokat arra kívánja ösztönözni, hogy a foglalkoztatottságot bővítse — jelentette be Szabó Iván. Hozzáfűzte: azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkanélkülieket alkalmaznak, nem kizárt, hogy az első évben be nem fizetett adójukat elengedik. így a feketén alkalmazott munkanélküliek legalizált munkaerővé válhatnak. A ! kis- és középvállalkozások 1,5 millió embert foglalkoztatnak, amely létszámot meg kellene duplázni. Németországban, ebben a zónában a lakosság foglalkoztatottsági szintje a 80 százalékot is eléri. Ezek a vállalkozások Magyarországon a GDP 45 százalékát állítják elő. Szabó Iván elmondta: amíg a vagyon és az erős tőkés társadalmi réteg hiányzik, addig az állami szerepvállalás elengedhetetlen. A vállalkozók számára a kabinet továbbra is szeretne külföldi pótlólagos forrásokat biztosítani. Noha a sokak által szorgalmazott kedvezményes hitelkonstrukciókat a költségvetés rovására nem fogják létrehozni. A miniszter előadásában ismertette a mikrohitel- és PHARE-programokat, illetve a japán hitel feltételeit, az szja-, TANYA- és áfakedvezményeket. Utalt arra, hogy Németországban a starthitel újabb változatairól tárgyalt. A megbeszélések május 28-án folytatódnak hazánkban. Szabó Iván beszámolt arról, hogy a kormányzat a csőd- és felszámolási eljárás alatt lévő vállalati részek kivásárlására egy olyan hitelkonstrukciót dolgozott ki, amelynek 5-8 év a futamideje. Saját erőként 15 százalékot kell biztosítani. Kamata legfeljebb a jegybanki alapkamat 150 százaléka lesz, bár 70 százalékos kedvezményt nyújthatnak hozzá. Az ipari tárcánál készül — angol mintára — az állami beszerzésekkel kapcsolatos piacvédelmi törvény, amely 10 százalékos versenyelőnyt nyújtana a hazai vállalkozóknak külföldi társaikkal szemben. Emellett a költségvetési szervek beszerzéseit koordináló intézetet szeretnének életre hívni. Szabó Iván, a Magyar Hírlap kérdésére hangsúlyozta, hogy a nyári törvényhozói szünet előtt a kormányzat a parlament elé terjeszti a hitelkonszolidációs törvényt. Ugyanis a magyar jogrendet harmonizálni kell a világszerte elfogadott követelményekkel. A hitelkonszolidációnak ugyan fáziseltolódással, de együtt kell járnia a vállalatok reorganizációjával. A terheket a társadalom, a bankok és a hitelfelvevők között osztják el. Remények szerint az állami szerepvállalás kiváltható külföldi forrással, azaz világbanki hitellel. Az összeget a miniszter nem nevezte meg. A gondot az jelenti, hogy a Világbank olyan kérésekkel lép fel. amelyeknek a jelenlegi adatvédelmi törvény értelmében a kormány nem tehet eleget. Az a helyzet állt elő. hogy a portfolió tisztítására hitelt kérünk, de hogy ki és miért idézte elő a rossz hiteleket, annak kiszolgáltatására a banktörvény pillanatnyilag nem ad lehetőséget. Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka kijelentette: 1-1.5 év múlva a vámpolitika kiszámíthatóvá válhat, amennyiben a honatyák a vámtörvény mellett a tarifatörvényt is elfogadják. Ekkor a gazdasági szereplők a vámtételek meghatározásába már beleszólhatnak. A vámpolitikával szemben kettős igény merül fel. Egyfelől fiskálisszerepe révén a költségvetés minden ötödik forintjánál a vámbevételekre számít, másfelől, közgazdasági oldalról a termelés számára „védőpajzsot" húz. A parancsnok megpendítette azt a lehetőséget, hogy a szezonális vámot a jövőben bevezetnék. Ám. függetlenül a magas adótartalmú termékek behozatalától. a vállalkozók továbbra sem kapnak fizetési haladékot a vám befizetéséhez. • V. Nagy Gyöngyi
