Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-17 / 8467. szám

Magyar Nemzet, 1993.5.12

•f G± *

j

Az Alkotmánybíróság sohä nem esett ki - I; semleges szerepéből ^

Sólyom László ajagállainépltésril,a kétharmados törvényekről, a médiaügyről és az egyházak önmeghatározásáról

Ma már sem törvényt hozni, sem jogot alkalmazni nem lehet az alkotmánybírósági döntések behatóbb ismerete nélkül. A kárpótlási, igazságlételi vagy épp a médiügybcn hozott határozatok viharos fogadtatása azonban jelzi, hogy e sajátos hatalmi ág csak éles konfliktusok árán épülhet be a rendszerváltás formálódó intézményrendszerébe. Dr. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság nemrég újjáválasztott elnökével az ítéletekben testet öltő szakmai törekvésekről, a politikai közéletet felkavaró határozatok értelmezéséről s az alkotmánybírák kötelező semlegességéről beszélgettem. Olyan időpontban, amikor az Alkotmánybíróság szerepének átértékelése - a készülő alkotmánybírósági törvényre tekintettel - talán ismét politikai alku tárgya lesz.- Alkotmány értelmezi döntéseik sora lassan beépül a jogrendbe, s egyfajta általános kép is kialakult az Alkotmánybíróságról. Megítélése szerint elsősorban mely határozatajk fémjelzik tudatos jogállamépítő törekvéseik fő irányát, s alakítják az Alkotmánybíróság portréját?- Több mint három év után világosan kirajzolódik, hogy ezek a döntések rendkívül sűrűn szőtt szövetet alkotnak, összefüggő rendszert képeznek E rendszeren belül persze vannak különböző vonulatok. Az egyik az állampolgári jogok védelme. Mindenekelőtt két klasszikus ítéletre utalnék, amely az élethez való jog magyarázatával függ össze. Az egyik a halálbüntetés eltörlése, a másik az első abortuszítélet (Újabb is lesz, hiszen megtámadták az abortusztörvényt) Az emberi méltósághoz és az élethez való joggal függ össze, hogy az Alkotmánybíróság kimondta; az alkotmány biztosítja .> vérségi leszármazás ismeretéhez való jogot is. Nagyon fontosnak tartom a véleménynyilvánítási szabadságról hozott döntéseinket Ezek egyrészt nagyon tágan húzták meg a véleménynyilvánítás határát, még a gyalázkodás megbüntetését is visszaszorították (Szent Korona-ügy.) Másrészt kimondták: az államnak főszabályként a véleménynyilvánítás lehetőségét a vélemény tartalmára tekintet nélkül biztosítania kell. Itt kell megemlíteni a roédiahatározatokat és a vallásszabadságra vonatkozó ítéleteket Mostanában kezd megindulni a szociális jogokkal kapcsolatos ítélkezés is.

.«■' — Az ügyek másik jelentős csoportja az államszervezet kérdéseit öleli fel. In elsősorban a köztársasági elnöki pozíció következetes és szilárd magyarázatára gondolok. Végül nagy vonulat a tipikusan rendszerváltó ügyek csoportja Immár nyolc ítélete van az Alkotmánybíróságnak kárpóllásügyben, s nem zárultak le az igazságtétellel kapcsolatos ügyek. A rendszerváltó ítéletek közé sorolnám a kinevezési kérdéseket értelmező, valamint a volt párt- és szakszervezeti vagyon sorsát rendező döntéseket- Véget ért-e ezzel a jogállam bársonyos forradalma, a jogrendszerváltás? Jönnek az Alkotmánybíróságon is a jogállam szürke hétköznapjai?- Az Alkotmánybíróság kifejtette az elévülési ügyben, bogy a jogállam deklarálása az Alkotmányban egyrészt ténymegállapítás, másrészt program. Egy program megvalósítása állandó fo. iyamak De azt hangsúlyozni kell: nem akkor lesz jogállam, ha befejeződött mondjuk egyfajta tisztogatás, hanem attól a perctől kezdve, hogy az új Alkotmány hatályba lépett, már tisztogatni is csak a jogállam követelményeivel összhangban Miét

A jogállamot nem lehet ugyanis a jogállammal ellentétes eszközökkel felépíteni.- Mi az Alkotmánybíróság álláspontja a sokat vitatott kétharmados törvényekről?- A vallásszabadságról szóló határozatában t az Alkotmánybíróság szűkítő értelmezését adta a

kétharmados törvények alkalmazásának. Szabaddá tette ugyanakkor az utal ahhoz, hogy az illető alapjoggal kapcsolatos, de nem alapvető kérdésekben kétharmados többség nélkül is dönteni

lehessen. Minősített többség csak akkor szükséges, ha az alapjog érvényesítésének és védelmének alapvető irányát határozza meg.- Az Alkotmánybíróság erősen kormányzáspárti. Már a tekintetben, hogy kormányozhatóság szempontjait döntéseinél előtérbe helyezi. Ennek látványos példája a népszavazási határozat Azzal, hogy a népszavazás sem rövidítheti meg a parlament mandátumát, a nép és a választott képviselői közötti hatalommegosztásban a hangsúlyt az utóbbira helyezte...- Igen, de mielőtt a kormányzáspárti szót mások esetleg kormánypártinak értenék, szeretném hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság a parlament és a kormány működőképességét - mint igen fontos érvet - mindig együtt értékelte. Sőt, az ön által említeti ügyben csakis az Országgyűlésről volt szó.-Nehéz leckéje volt az alkotmánybíráknak a médiaúgy, amit talán nem is oldottak meg kitűnőre. Hiszen mégiscsak fenntartották az alkotmányellenes állapotot, holott az alkotmányellenes helyzetek megszüntetésére szól a jogosítványuk, erre kötelezi az alkotmánybírót az esküje. Nem gondolja, bogy a sajtószabadság oltárán esetleg túl nagy áldozatot kell hozni az Alkotmánybíróság konstruktiv hallgatásáért?- Itt az alkotmányellenes állapotot a parlament tartja fenn. Hiszen megállapítottuk a mulasztását, és köteleztük, hogy múlt év november 30-ig alkossa meg a médiatörvényt. Továbbá nem hallgatunk. Mind a köztársasági elnök kinevezési jogát illetően, mind a médiatörvénnyel kapcsolatban kénytelenek voltunk háromszor megismételni azt, amit az alaphatározatokban lefektettünk. Az első médiadöntésben világosan kimondtuk: a 74-es kormányhatározat egyrészt formai okok miatt vált alkotmányellenessé, másrészt azért, mert a parlament elmulasztotta megalkotni az alkotmányban

1 megkövetelt garanciális szabályokat i Óriási tévedés azt hinni, hogyha hatá| lyon kívül helyezi az Alkotmánybíróság a régi kormányhatározatot azzal orvosolhatja az alkotmányossági hibát Az említett első határozat szerint ugyan- * olyan alkotmányellenes lenne, ha az Országgyűlés vagy a hat politikai párt konszenzussal felügyelné a rádiót és a televíziót. Sőt azt is tartalmazza ez a határozat hogy az is alkotmányellenes, és a véleménynyilvánítás szabadsága ellen hat ha a médiumok felügyelet nélkül maradva ki lennének szolgáltatva a pártharcoknak és a bennük működő érdekcsoportok hatalmi harcának.-Talán nem Inognak meg a jogállam alapjai, ha senki nem felügyeli a médiákat ha teljes autó-