Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-03 / 8460. szám

Magyar Hírlap, 1993.4.29 32 védelemnek ez is feladata. Am ha intézeti gyermekről van szó, a helyzet különös ellentmondá­sa, hogy oda kell őt visszakény­­szerítne, ahol — esetleg telje­sen indokoltan — nem érezte jól magát. Ilyen esetben a neve­lőotthon feladata lenne a szökés indítékának feltárása, illetve a szükséges konzekvenciák levo­nása. de félő. hogy ez esetleg elmarad. Ám a rendőrség mindezek dacára sem lehet a folyamatok tétlen szemlélője, s nem várhat arra. mikor találkozik már bűn­elkövetőként a deviáns fiatallal. Egyfajta lehetőség az alkoholi­záláshoz. illetve a kábítószer­fogyasztáshoz kapcsolódó kri­minalitás elleni fellépés, a fiata­lok által látogatott szórakozó­helyek fokozott ellenőrzése, esetleg a deviáns kortársi cso­portok bomlasztása. A rendőr­nek pontosan tudnia kell. me­lyek azok a helyek, ahol fiata­lok tömegesen megjelennek, ezek közül hol várható deviáns csoportok fellépése, s az ilyen területeket folyamatosan ellen­őrizni kell. kivételesen akár tit­kosszolgálati eszközökkel is — hangsúlyozza Kacziba Antal. Ugyanakkor át kellene gon­dolni a büntető igazságszolgál­tatás szerepét a gyermek- és if­júságvédelemben. A mai rend­szer ugyanis alapjaiban rossz, mert a kisebb jogsértések meg­ítélését is bírósági útra tereli, de csak súlytalan és meglehetősen késve, gyakran több hónap. esetleg egy év múlva megho­zott szankciókkal fenyeget. Ez­zel -szemben olyan gyors eljá­rásra lenne szükség, amely kel­lően érzékelteti a fiatallal a tár­sadalom rosszallását, de nem zárja ki a közösségből, s nem ,teszi eleve lehetetlenné a beil­leszkedést. A fiatalkorúk börtöne vagy egy javítóintézet viszont ma ( sokkal inkább a bűnözővé válás iskolája, mintsem a reszociali­­záció intézményes formája. S különösen igaz ez az előzetes letartóztatás intézményére, hi­szen ma a fiatalt csak a felnőt­tekkel együtt lehet elhelyezni, ami különösen szerencsétlen megoldásnak tűnik. Az első bűntényesekkel szemben tehát nem kellene feltétlenül érvé­nyesíteni az állam büntetőjogi igényét, hiszen más módszerek nagyobb sikerrel kecsegtethet­nének. A büntetőjog ugyanis nem lehet a nevelés eszköze — szögezték le szakértők már ko­rábban is: a Btk. ugyanis nem a személyiséget mérlegeli, csu­pán a cselekmény súlyát, illetve az adott esetben figyelembe ve­hető enyhítő és súlyosító körül­ményeket. • Lencsés Károly

Next

/
Thumbnails
Contents