Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-03 / 8460. szám

A NAP INTERJÚJA Szabó Tamással Magyar Hírlap, 1993.4.29 23 A kisbefektetői résztulajdonosi program legfontosabb célja a részvény és értékpapír széles körű megvásárlási lehetőségének biztosítása — emelte ki Szabó Tamás tárca nélküli miniszter. Elismeri: vannak ugyan megérthető kényszerhelyzetek, ám szakmai s politikai meggyőződése, hogy a privatizációs bevételeket nem szabad az államháztartás hiánypótlására fordítani. — Sok támadás érte a privati­zációt, személy szerint önt, most már a koalíciós partnerek részé­ről is... —... és saját pártomból is. —A vádak egyike a nyitottság hiánya. Hogyan alakul a: infor­mációáramlás a jövőben? — A kívánság és a valóság között valóban van különbség. 1991 elején négy kifogásom volt az akkori folyamat ellen: a zárt­ság, a bennfentesség. a kínálat­szegénység s a kereslethiányos­ság. Akkor alakítottam ki a stra­tégiámat, amelybe a nyitottság is beletartozott. A bírálóknak azt kellene összehasonlítaniuk, hogy milyen volt másfél éve, s milyen most a folyamat. Elismerem: az én mércém s a lehetséges való­ság még mindig messze van egy­mástól. — Tehát nem elég nyílt a pri­vatizáció? — Ma is rossznak tartom az egész marketinget. A konkrét döntéseknél pedig törvény által előírtan kötelező a nyilvánosság. , —Nem értem. Ha ennyire elé­gedetlen, akkor miért önt érik a vádak? — Amíg egy konkrét dolog­ban a technikai kérdésekig bezá­róan nem tisztázódtak a válaszok, addig miről s minek beszéljünk. — Többször érte nyílt támadás saját pártja részéről, sőt nem elő­ször szavazták le a parlamentben. A támadás tendenciózusnak tű­nik. Milyen következtetést von le mindebből? Nem arról van szó, hogy a felmentése érik? — Igen, a támadás tendenció­zus és politikai természetű. Összefügg az ellenzék korán megkezdett választási kampá­nyával, a döntően általuk kialakí­tott lejáratásra épülő politikai stí­lussal. Összefügg az MDF-en be­lüli nyílt hatalmi harcokkal. Összefügg a koalíciós partnerünk önazonosság-keresésével. Messze el szeretném kerülni a politikai kézitusákat, mert nem tényekre, hanem indulatokra ala­poznak. Meggyőződésem- amió­ta másfél éve e terület felelőse vagyok, óriási változásokat, po­zitív változásokat értem el, s az erőfeszítéseket nem hagytuk ab­ba. mert tisztában vagyok a meg­oldandó feladatokkal ezekben a kérdésekben, amiket magam is rendkívül kritikusan szemléltem és szemlélek. De politikai ellenfelektől nem várhatok — bármilyen sajnálatos — reális értékelést. — Gyakran beszélünk az álla­mi vagyon értékesítéséről, miköz­ben nem ismerjük annak nagysá­gát. — Most jutottunk el odáig — tavaly augusztus óta tartó munká­val —, hogy lassan már elmond­hatom: tudjuk mink van. Egy né­met cég segítségével megtörtén­tek a vagyonfelmérések, ám egy számot nem érdemes mondani. Sok összetevőből áll ugyanis össze a vagyon. Vannak fizikai vagyontárgyak, leválasztható va­gyontárgyak, tulajdoni hányadok — hogy csak néhányat említsek — , ezek azonban nem összesít­hetők egy számban. A lényeg, hogy az állami vagyon végre strukturáltan átlátható, s ezáltal a vevő igényeit jobban ki tudjuk elégíteni. — Elemzők szerint az állami vagyon egy százalékát érinti csu­pán a kisbefektetői résztulajdono­si program. Gyorsulhat-e ezáltal a privatizáció? — Egyesek így. mások úgy jó­solnak. E program legfontosabb célja a részvény és értékpapír szé­les körű megvásárlási lehetőségé­nek biztosítása. A kisbefektetők bevonása szükségszerű. Fokoza­tosan fejlődnek a privatizációs technikák. Nézzünk végig a ská­lán! Itt van a szakmai, stratégiai befektető mellett a kevés tőkével rendelkező hazai befektető, aki­nek az egzisztenciahitel segít. A harmadik réteg — a valóban fel­készült vállalatvezető — számá­ra in a lízing, a negyedik megcél­zott csoportnak, az alkalmazot­taknak az MRP. A kisbefektetői résztulajdonosi programmal a széles közönség számára teremtő­dött meg a bekapcsolódási lehe­tőség a privatizációba. A lakos­ság széles rétege kihagyhatatlan. Angliában például 3-ról 25 száza­lékra ment föl a részvénytulajdo­nosok aránya, mert megcélozták a kisbefektetőket. S hogy a kérdé­sére is válaszoljak: valamelyest gyorsulni fog a privatizáció is. —Hogyan? — Gazdasági szempontból mit kell biztosítani egy cégnél? Azt, hogy legyen vezető tulajdonos, aki invesztál, aki agresszív piac­­politikát folytat, aki képes meg­újítani a menedzsmentet. Ezt a célt viszonylag kis tulajdonosi hányaddal, mondjuk a 30 száza­lékkal rendelkező is megvalósít­hatja, s a maradékon többen osz­tozhatnak. — Eszerint a kisbefektetői arány nincs 5-10 százalékra kor­látozva? — Mint ismert: a program részletein még dolgozunk. Az egyik vállalati körnél a részvé­nyek nagyobb hányadát szakmai befektetők szerezhetik meg tőké­vel, s a kisebb rész lesz a kisbe-Ne a privatizációs bevételből szanáljuk a költségvetést

Next

/
Thumbnails
Contents