Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-03 / 8460. szám
Magyar Hírlap, 1993.4.28 21 MSZP: jogalkotási moratórium A Magyar Szocialista Párt tegnapi sajtótájékoztatóján Vastagh Pál, Horn Gyula, Lakos László képviselők hivatalosan is bejelentették önálló indítványukat, amely a kárpótlással és a mezőgazdaság átalakulásával kapcsolatos törvényjavaslatokra jogalkotási moratóriumot hirdetne meg. A moratórium szerint az Országgyűlésnek határoznia kellene arról, hogy 1993. december 31-éig a folyamatban lévő kárpótlásokat, valamint a mezőgazdaság átalakulását érintő törvényjavaslatokat nem tárgyalna. A frakció felkéri az Országgyűlést, hogy hozzon létre egy ad hoch bizottságot. A bizottság feladata lenne, hogy megvizsgálja a mezőgazdaság szempontjából fontos tulajdoni, használati és gazdálkodási viszonyokat érintő, egymással összefüggő jogszabályokat. íly módon a bizottság a javaslatát a még szükséges új törvények megalkotására az Országgyűlés 1994. évi tavaszi ülésszakára terjesztené elő. A S2 ocialista frakció javaslata szerint a bizottság a parlamenti pártok két-két képviselőjéből, valamint a kormány kijelölt képviselőiből, illetve a bizottság által felkért agrárszakmai, tudományos, oktatási és érdek-képviseleti szervezetek képviselőiből állna. A jogalkotási moratórium nem vonatkozna a témával kapcsolatban az 1994. évi központi költségvetésre és az ahhoz szorosan kapcsolódó kormányzati indítványokra. A szocialista képviselők indítványukat azzal indokolták, hogy eddig három éves fennállása alatt agrártémában az Országgyűléshez 76 előterjesztés érkezett. Ebből 21-et a kormány, míg a többit képviselők, illetve az Országgyűlés bizottságai nyújtottak be. Eddig 28 törvényjavaslatot fogadtak el és 19 beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása van folyamatban. Mindez bizonyítja, hogy a jogbizonytalanság a mezőgazdaság folyamatos termelését veszélyezteti. Ami nem lehet érdeke sem a kormánynak, sem az ellenzéknek. Az indítvánnyal kapcsolatban megkérdeztük Galttfelder Béla (Fidesz) és Kiss Zoltán (SZDSZ) agrárszakértők véleményét. Glattfelder Béla sajnálatosnak tartotta, hogy a szocialista frakció a Fidesz egyik javaslatára alapozva nyújtotta be indítványát. Nevezetesen legutóbbi baranyai lakossági fórumukon Orbán Viktorral egyetemben jelentették be: úgy vélik, a meglévő szövetkezeti törvények módosításához már nem szabad hozzányúlni, annak korrekciója az új kormányra vár a választások után. A képviselő alkotmányellenesnek minősítene a szocialisták indítványát a jogalkotási moratórium szempontjából, hiszen megfeledkeztek az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről. Az Alkotmánybíróság nemrég ugyanis határozatban szólította fel a parlamentet, hogy az első kárpótlási törvény 24. paragrafusát módosítsa, mert azt alkotmányellenesnek találta. Erre szeptemberig írt ki határidőt. Glattfelder szerint, ha ezt nem korrigálná az Országgyűlés, akkor az Alkotmánybíróság elmarasztalná a parlamentet a mulasztás miatt. Azt mindenesetre leszögezte, hogy a Fidesz továbbra sem támogatja a már meglévő és elfogadott szövetkezeti törvényeknek ebben a parlamenti ciklusban történő módosítását. Kiss Zoltán, az SZDSZ agrárszakértője a szövetkezeti törvények módosításával kapcsolatban elmondta, bár a frakciója a Fidesszel ellentétben támogatja számos ponton azok módosítását, hiszen például a kívülálló üzletrész tulajdonosok problémájára mielőbb megoldást kell találni. A szocialisták indítványát pusztán választási kampánynak minősítette, hiszen az indítvány arra szólítja fel a törvényhozásért felelős és választott parlamentet, hogy hagyja abba a törvénykezést. A szabaddemokrata képviselő megítélése szerint nemcsak e téren, hanem például a privatizációs törvények esetében is nehézkes a törvényalkotás, de semmi nem indokolja annak felfüggesztését. •P.S. Habverés a privatizáció körül? Négyszáz visszaélés, 25 bűnvádi eljárás — Nem fordulhat elő, hogy egy bejelentést ne vizsgáljunk Id — mondta Szabó Tamás a privatizációs visszaélésekről szóló tegnapi sajtótájékoztatón. A tárca nélküli miniszter reményei szerint csökken az „ügyek” száma, ha az elkövetők neve nyilvánosságra kerül. Természetesnek tartja a privatizáció körüli izgalmat, ám — mint fogalmazott — ,mesterséges habverés” folyik. Máshol a törvények be nem tartását vizsgálják, nálunk viszont „felpuhult” az állami vagyonra vonatkozó jogi szabályozás — mondta Hatvani Szabó János ellenőrzési igazgató. Hiányzott a spontán privatizáció s a pályáztatás egyértelmű eljárási elve — ismerte el. Ugyanakkor sok vezető úgy bánt az állami vagyonnal, mintha a sajátja lett volna. Mindezek következtében gyakran tűnt el úgy állami vagyon, hogy senki sem követett el jogszabályba ütközőt, csupán etikai vétséget. Ily módon nem ritkán kerül az állami vagyon eredményesen működő része olyan kft.-kbe. ahol a vállalat vezetője vagy rokona a tulajdonos. Persze mindezek kiderítése hosszadalmas vizsgálatot igényel. Gyakori a vagyonvédelmi törvény figyelmen kívül hagyása is, azaz az ÁVÜ engedélye nélkül adnak el vagyont. Bár a jogszabály szerint semmisnek kell tekinteni az ilyen ügyletet, ám az eredeti állapot visszaállítása nehézségekbe ütközik, különösen ha az új tulajdonos külföldi. A 12 fős ellenőrzési igazgatóság s a mellette működő 20 külső szakértő ellenőrzi az állami vállalatokat, a társaságokat, a privatizációt s az ÁVÜ-t. A tavaly indított 220 vizsgálatból 142 zárult le, 12 eset folytatódott büntetőeljárással, 54 kártérítéssel. 3 privatizációs szakértő céget zártak ki. Az idei 200 vizsgálatból 57-et zártak le, 13 büntetőeljárás indult, 7 céget vontak államigazgatási felügyelet alá, 9 vezetőt mentettek fel. Az ÁVÜ saját munkatársa ellen is indított bűnvádi eljárást. Kollégájuk olyan társaságban szerzett tulajdont, amelynek a privatizálását az ő cége vezette. Három fegyelmi vizsgálat közül 1 végződött azonnali felmondással, s 3 munkatársukat fegyelmin kívül bocsátottak el. •N. I.