Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-11 / 8464. szám

Pesti Hírlap, 1993.5.5 05 Vendégünk őfelsége, a brit uralkodó KIRÁLYNŐ HALVÁNYZÖLD KOSZTÜMBEN, ÉBENSZÍNÚ KOCSIBAN Hiszünk a demokráciában ás a nyílt társadalomban A királynő és a herceg a Ma­gyar Nemzeti Galéria előcsar­nokában négy híres magyar festményt tekintett meg: Munkácsy Mihály „Rőzse­­gyűjtő", id. Markó Károly „Visegrád”, Ferenczy Károly „Október" és Derkovits Gyula „Szőlőevők" című alkotását. Majd a vendégek átsétállak az Országos Széchenyi Könyv­tárba. Itt egy kifejezetten a ki­rályi pár látogatására összeál­lított kiállítást néztek meg, amely személyhez szöl: II. Er­­ulbft uralkodói funkcióira és magyar családi kapcsolataira utal. Az első rész magyar kirá­lyok portrőt vonultatja föl legszebb kódexeink és ős­­nyomtatványaink lapjain. Az angol királyi pár megtekintet­te — többék között — Szent István képmását a Képes Krónikában, Szent Lászlóét a Thúróczy-krónikában, Má­tyás király, Beatrix királyné és Corvin János trónörökös megjelenítéseit hat corviná­ban. Régi metszetek Angliát, Oxfordot é« a királynő által ■> különösen kedvelt windsori kastélyt idézik. A magyar álla­miság írásos dokumentumai közül az Aranybulla és a má­solatban mellehelyezett Mag­na Charta az angol és a ma­gyar jogalkotás 13. századi párhuzamosságát mutatja. A MAGYAR SZÉPANYA A kiállítás második része II. Erzsébet magyar szépanyjára, Rhédey Gaudiára emlékezik. A gyönyörű erdélyi grófnő Alexander Württemberg né­met herceg felesége lett, fiuk az angol királyi házba nősült. Rhédey Claudia unokája, Queen Mary, nagyanyja volt II. Erzsébetnek. A fiatalon, lovas baleset folytán elhunyt Rhédey Claudia életének és halálának felvillantása mellett a Rhédeyek ma follelhető írá­sos és tárgyi dokumentumai — közöttük Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem arcképe, a grófi címeres levél és egy régi női díszruha —a család törté­nelmi és múpártoló tevékeny­ségét illusztrálják. Az utolsó tárlók azt követik nyomon, hogy az angol kirá­lyi család életének egyes ese­ményei és velük párhuzamo­san Rhédey Claudia története hogyan jelenik meg a magyar sajt&ian, egészen 1910-ig, amikor V. György hitvese­ként Rhédey Claudia unokája Anglia trónjára kerül. Külön tárló hívja fel a figyelmet a walesi herceg, a későbbi VII. Edward magyarországi nép­szerűségére. (A nagyközönség május 5-e és 16-a között tekintheti meg a kiállítást az Országos Szé­chényi Könyvtár Corvina-ter­mében naponta 10—18 óra között.) Ezt követően a királyi pár sajtófogadást adott a könyv­tár nagytermében a brit és magyar újságírók számára, amelynek során a királynő és férje elbeszélgetett a magyar sajtó képviselőivel, sőt kezet is fogtak a libasorban álló újság­írókkal. GÖNCZ ÁRPÁD: FELHŐTLEN KAPCSOLAT Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap, néhány órával II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg hivatalos magyaror­szági látogatása előtt, a Hilton Szállóban a sajtó munkatársai előtt kijelentette: reméli, hogy ez a látogatás hazánk eredményeinek és a meleg és felhőtlen magyar—angol kapcsolatoknak is szól. A köz­­társasági elnök felejthetetlen emlékként tartja számon őfel­ségével való első, 1991-es ta­lálkozását, amikor is a király­nő őszinte, belülről fakadó ér­deklődést mutatott Magyar­­ország iránt. A köztársasági elnök tréfá­san megjegyezte: garantálhat­ja, hogy az utcán a királyi párt üdvözlő emberek nem azono­sak a valaha kommunista módszerekkel kivezényelt tö­megekkel. Hozzátette: „itt senki nem fog ve­zényszóra moso­lyogni, amihez a régebbi időkben hozzászoktunk”. Ezt követően Göncz Árpád a magyar—angol kapcsolatok tör­ténetére utalva kijelentette: a re­formkorban Anglia példaké­pül szolgált a ma­gyar fejlődés szá­mára. Különösen fontosnak nevez­te a II. világhá­ború középső éveit, amikor a hivatalos politi­kával ellentétben a magyar társa- i dalom rendkívüli I vonzódást érzett az angol iroda­lom fa kultúra ! iránt. F.zt még ! növelte az a mo- 1 dellértékű, akkor még szinte egyedülálló Hitler-ellenes magatartás, amelynek a ma­gyar polgári társadalom létre­jöttében is döntő szerepe volt. Személyes életére visszate­kintve a köztársasági elnök ki­jelentette: az angol nyelvnek fa kultúrának köszönheti, hogy a rendszerváltozás előtt megtalálta megélhetését és sza­badságát, s több mint 20 éven keresztül íróként, műfordító­ként tevékenykedhetett. II. ERZSÉBET POHÁRKÖSZÖNTŐJE A tegnap esti díszvacsoránál a Parlament Vadásztermében Göncz Árpád kijelentette: „a magyar—brit kapcsolatok ki­emelkedő eseménye ez a láto­gatás, mivel az Ön személyé: ben első ízben üdvözölhetünk Magyarországon angol ural­kodót”. Ezután a köztársasági elnök arról szólt, hogy ha­zánk az elmúlt években törté­nelmi, sorsfordító napokat élt, most ellenben — negyven év után — a nemzet akaratá­ból Magyarországon szaba­don fa törvényesen megvá­lasztott parlament,' valamint kormány működik. Az elnök hozzáfűzte: „célunk, hogy a magyar nép ismét foglalja el méltó helyét az európai né­pek családjában". Az elmúlt három év tapasztalataira utal­va Göncz Árpád elmondta: nem könnyű feladat a politi­kai és a gazdasági rend­szerváltozás.......Felelősségün­ket növeli, hogy nem hibáz­hatunk, hiszen a piacgazdasá­got úgy kell megteremte­nünk, hogy az átmenet során természetesen jelentkező ká­ros hatásokat minden lehetsé­ges módon csökkentsük fa

Next

/
Thumbnails
Contents