Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-11 / 8464. szám
Tárgyalni kell a magyar—szlovák kapcsolatokról Magyarország üdvözli az athéni „igent” A délszláv válságban hosszú idő óta az első reménysugár, hogy immár mind a három érintett fél aláírta a boszniai rendezést célzó Vance—Owen-béketervet. Magyarország üdvözli Radovan Karadzic boszniai szerb vezér athéni igenjét, de tisztában vagyunk azzal is, hogy a lépés valódi jelentőségét a boszniai szerb parlament döntése és a terv gyakorlati megvalósítása adja majd meg — közölte szokásos keddi sajtókonferenciáján Herman János. A külügyi szóvivő egyben emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kis-Jugoszlávia ellen hozott szankcióira a döntés nincs hatással, azok egészen addig érvényben maradnak, míg a BT másképp nem dönt. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Külügyminisztérium diplomáciai úton nem tett lépéseket annak a két eltűnt illocskai férfinak az ügyében, akik a múlt hét csütörtökén csigagyűjtésre indultak, és valószínűleg áttévedtek a szomszédos, szerb ellenőrzés alatt álló horvát területre. A szóban forgó terület megszállás alatt áll, s a jogilag egyébként illetékes Horvátországnak nincs lehetősége az eset kivizsgálására, hangsúlyozta a szóvivő. Ha a belgrádi hatóságokhoz fordulnánk információért, az ugyan nem jelentené, hogy elismerjük a joghatóságukat a kérdéses terület felett, de némelyek, akiknek ez érdekük, esetleg így állíthatnák be a dolgot. A határőrség viszont kért tájékoztatást partnerszervezetétől, tette hozzá. Herman János véleménye szerint nincs szó arról, hogy Antall József bármilyen feltételhez kötné találkozóját Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökkel. A kétoldalú kapcsolatokról általában kellene megbeszélést folytatni, nem csupán egy-egy kérdésről, mondta a szóvivő, aki hangsúlyozta azt is, hogy több magas szintű találkozót is tervbe vettek. A lehetőségek és a konkrét ügyek alakulása dönti majd el, melyikre mikor logikus sort keríteni, mondta. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy — miként arról lapunk már hírt adott — három ügyvéd, James Crawford a cambridge-i, Alexandre Charles Kiss a strasbourgi és Pierre-Marie Dupuy, a Párizs II. Egyetem jogászprofesszora képviseli hazánkat a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a bősi kérdés rendezését szolgáló perben. A magyar—ukrán alapszerződés, illetve annak a határok megváltoztathatatlanságát kimondó kitétele körül kialakult vitát a szóvivő nem óhajtotta kommentálni. Mint egy kérdésre válaszolva közölte: országgyűlési polémiával kapcsolatban a Külügyminisztériumnak nem szükséges állást foglalnia. Bejelentette azt is, hogy hazánk elismeri az eritreai népszavazás eredményét, és lépéseket tesz a diplomáciai kapcsolatok felvételére a két ország között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több más országhoz hasonlóan Budapest is elismeri az új állam függetlenségét, erősítette meg válaszul a Magyar Hírlap kérdésére. A szóvivő beszámolt a magyar diplomácia több soron következő eseményéről is. Kelemen András államtitkár — aki egyébként a sajtótájékoztatón beszámolt közelmúltbeli középázsiai körútjáról — május 9—12. között a külügyminisztériumok közötti konzultációk keretében Lengyelországban és Fehéroroszországban tesz látogatást. Minszkben fogadja őt Sztanyiszlav Suskevics államfő is. A Külügyminisztérium másik államtitkára, Martonyi János május 10-én Párizsba utazik. Kétnapos látogatása során — amelyik az. első magas szintű magyar megbeszéléssorozat lesz az új francia vezetőkkel — találkozik többek között Alain Juppé külügyminiszterrel, Alain Lamassourc-ral, az európai ügyek miniszterével és Valéry Giscard d’Estaing-nel, az Európa Mozgalom elnökével. Emellett előadást tart a magyarországi változásokról a francia Külügyi Intézetben. • M. Cs. O co I Magyar Hírlap, 1993.5.^
