Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-07 / 8463. szám
Új Magyarország, 1993.5.4 38 Család, nemzet, ifjúság Beszélgetés Grezsa Ferenc országgyűlési képviselővel A kábítószer-fogyasztás, a különböző kábító hatású anyagokkal való visszaélés napjaink társadalmának erősödő erkölcsi értékvesztésére utal, s a kisközösségek széthullása miatt egyre inkább terjedőben van. Ennek hátteréről kérdeztük Grezsa Ferenc MDF-es képviselőt, a Máltai Szeretetszolgálat Hódmezővásárhely és környéke szervezetének elnökét, a Magyarországon elsőként Szegeden létrehozott ifjúsági drogambulancia alapítóját és vezetőjét, akinek nemrégiben a büntetőjogszabályok módosítására benyújtott törvényjavaslatait a parlament rendre elfogadta.- On pszichiáterként sokat találkozott sérült identitású, „narközó", csavargó fiatalokkal. Mi a véleménye arról. hogyan függ össze a személyi identitás a nemzeti identitás kialakulásával?- Ez sokkal fontosabb kérdés, mint sokan azt gondolják. Sokesetben ugyanis a különbözőképpen megmutatkozó érzelmi zavarok az identitás sérüléséből erednek. Nagyon sok fiatal még később, évek múlva sem tudja igazán, hogy ö kicsoda, és nem tudja helyesen elkülöníteni magát a világtól, az őt körülvevő közegtől. Ebből következően nem látja azt sem, milyen jövő áll előtte. Az ilyen fiatal könnyen olyan útra téved, amely az úgynevezett álazonosság kialakulásához vezet. Jelvényekkel, kirívó öltözettel, hajviselettel és más módon próbálják kifejezni egyéniségüket. S mivel alapvetően általában a családban szerezték sérüléseiket, tehát abban a közegben, amely fontos nemzeti kultúraközvetítő közeg is kellene hogy legyen, ezért nehezebb az ő esetükben egy tágabb közösséghez való helyes kötődés értelmezése, illetve kialakítása. Ugyanígy visszafelé is igaz a dolog: egy nemzet életében döntő jelentősége lehet egy háborúnak vagy egy harc elvesztésének. A Don-kanyarban százezrek haltak meg, s nyilván ez mély behatással volt a csonka családban felnőni kényszerülő fiatalokra. Az ötvenes évek erőszakos téeszesítései, majd a kulákiistázás, anyagi és kulturális értékeiből kiforgatott családok százezreit kényszerítette az addigitól eltérő életvitelre, történelmi hagyományaik feladására. Nyilván ez a törés a bennük felnövekvő generáció életére is mély hatásai volt, méghozzá igen kedvezőtlen hatással. Ezért nem értek egyet azzal a minap nyilatkozó pszichológussal, aki azt állította, hogy a nemzeti tragédiák nincsenek Itatással az egyén személyes életére.- Önnek egyik legkedvesebb időtöltése a néprajz. Van-e kedvenc területe, tájegységei- Valóban vonzódom a népművészethez, azon belül is szívesen hallgatom a népzenét és szeretem a néptáncot. Egy időben sokat jártam a vidéket, főként Erdélybe, a Mezóségbe utazgattam, s ezen útjaim során felejthetetlen élményekben volt részem. Bátrah~rnérem"Téhát egyik kedvenc- tájegységemnek mondani ezt a vidéket. Mostanában már sajnos nem nagyon jut időm ilyesmire. Éppen ezért jó lenne, ha a televízióban és a rádióban több ilyen műsort készítenének, illetve több ilyen témájú műsort lehetne látni, hogy a magamfajta elfoglalt emberek, vagy azok, akiknek egyéb okok miatt nem adatik meg, hogy „első kézből" kapják ezeket az élményeket, azoknak is lenne fogalmuk arról, honnan táplálkozik a szülőföld szeretete. Mint mondtam, egyik kedvenc tájegységem Erdély, a másik azonban gyermekkorom és nagyszüleim révén a Kiskunság, ahol tanyám is van. Ide szoktam nyaranként néhány napra elutazni, élvezni a nyugalmat, a csöndet, amit a táj kínál.- Véleménye szerint hogyan ragadható, s őrizhető meg egy korunkbeli társadalom széttagoltságában élő ember számára a nemzeti kultúra, a nemzeti azonosságtudat ?- Számomra magától értetődik, hogy biztos nemzeti tudat nélkül nagyobb térségekhez sem tud igazán kötődni az ember. Ezért tehát az európaiságnak is előfeltétele kell, hogy legyen a maga konkrétságában átélt nemzeti tudat A humanitás nevében létrejött szervezeteknek is magukba kell foglalniuk tehát a kisebb közösséghez, vagy tájhoz való kötődést. A hazához sem lehet úgy kötődni, mint valami elvont fogalomhoz, hisz a haza is utcákból, épületekből, emberekből áll, s a hazaszeretet kialakításánál is rendkívül fontos szerepe van a családnak. A haza szeretetét, a nemzeti identitást azonban sokan csak külsőségeiben értelmezik. Leginkább az alsófokű iskolák történelem-, illetve helyismeret-, irodalom-, illetve anyanyelvoktatásának van nagy felelőssége ebben a kérdésben. Szomorú azonban, hogy a mai tizen- és huszonévesek zöme már a kommunista eszmerendszerrel átitatott családban nevelkedett, ezért a fiatal generáció ebben a tekintetben is rendkívül rossz helyzetben van. A nemzeti identitás elmélyítésének ugyanis az iskolánál talán még fontos*abb színtere a család. Az összetartó családban az anyához és az apához fűződő kiegyensúlyozott kapcsolat által élhető meg elsődlegesen ez az érzés, amely elvezet egy tágabb közösség, majd a nemzethez való tartozás igényéhez. Ézért van hangsúlyozott szerepe az egyházaknak is, mert olyan értékrendet közvetítenek, amelyek segítik a családok, illetve a közösségek együvétartozását. (Galgóczy)
