Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-07 / 8463. szám

Új Magyarország, 1993.5.4 38 Család, nemzet, ifjúság Beszélgetés Grezsa Ferenc országgyűlési képviselővel A kábítószer-fogyasztás, a különböző kábító hatású anyagokkal való visszaélés napja­ink társadalmának erősödő erkölcsi értékvesztésére utal, s a kisközösségek széthullása miatt egyre inkább terjedőben van. Ennek hátteréről kérdeztük Grezsa Ferenc MDF-es képviselőt, a Máltai Szeretetszolgálat Hódmezővásárhely és környéke szervezetének el­nökét, a Magyarországon elsőként Szegeden létrehozott ifjúsági drogambulancia alapí­tóját és vezetőjét, akinek nemrégiben a büntetőjogszabályok módosítására benyújtott törvényjavaslatait a parlament rendre elfogadta.- On pszichiáterként sokat találkozott sérült iden­­titású, „narközó", csavargó fiatalokkal. Mi a vé­leménye arról. hogyan függ össze a személyi iden­titás a nemzeti identitás kialakulásával?- Ez sokkal fontosabb kérdés, mint sokan azt gondolják. Sokesetben ugyanis a külön­bözőképpen megmutatkozó érzelmi zava­rok az identitás sérüléséből erednek. Na­gyon sok fiatal még később, évek múlva sem tudja igazán, hogy ö kicsoda, és nem tudja helyesen elkülöníteni magát a világtól, az őt körülvevő közegtől. Ebből következően nem látja azt sem, milyen jövő áll előtte. Az ilyen fiatal könnyen olyan útra téved, amely az úgynevezett álazonosság kialakulásához vezet. Jelvényekkel, kirívó öltözettel, hajvi­selettel és más módon próbálják kifejezni egyéniségüket. S mivel alapvetően általá­ban a családban szerezték sérüléseiket, te­hát abban a közegben, amely fontos nem­zeti kultúraközvetítő közeg is kellene hogy legyen, ezért nehezebb az ő esetükben egy tágabb közösséghez való helyes kötődés ér­telmezése, illetve kialakítása. Ugyanígy visszafelé is igaz a dolog: egy nemzet életé­ben döntő jelentősége lehet egy háborúnak vagy egy harc elvesztésének. A Don-ka­­nyarban százezrek haltak meg, s nyilván ez mély behatással volt a csonka családban fel­nőni kényszerülő fiatalokra. Az ötvenes évek erőszakos téeszesítései, majd a kulák­­iistázás, anyagi és kulturális értékeiből kifor­gatott családok százezreit kényszerítette az addigitól eltérő életvitelre, történelmi ha­gyományaik feladására. Nyilván ez a törés a bennük felnövekvő generáció életére is mély hatásai volt, méghozzá igen kedvezőt­len hatással. Ezért nem értek egyet azzal a minap nyilatkozó pszichológussal, aki azt ál­lította, hogy a nemzeti tragédiák nincsenek Itatással az egyén személyes életére.- Önnek egyik legkedvesebb időtöltése a nép­rajz. Van-e kedvenc területe, tájegységei- Valóban vonzódom a népművészethez, azon belül is szívesen hallgatom a népzenét és szeretem a néptáncot. Egy időben sokat jártam a vidéket, főként Erdélybe, a Mezó­­ségbe utazgattam, s ezen útjaim során fel­ejthetetlen élményekben volt részem. Bát­­rah~rnérem"Téhát egyik kedvenc- tájegysé­gemnek mondani ezt a vidéket. Mostaná­ban már sajnos nem nagyon jut időm ilyes­mire. Éppen ezért jó lenne, ha a televízióban és a rádióban több ilyen műsort készítené­nek, illetve több ilyen témájú műsort lehet­ne látni, hogy a magamfajta elfoglalt embe­rek, vagy azok, akiknek egyéb okok miatt nem adatik meg, hogy „első kézből" kapják ezeket az élményeket, azoknak is lenne fo­galmuk arról, honnan táplálkozik a szülő­föld szeretete. Mint mondtam, egyik ked­venc tájegységem Erdély, a másik azonban gyermekkorom és nagyszüleim révén a Kis­kunság, ahol tanyám is van. Ide szoktam nyaranként néhány napra elutazni, élvezni a nyugalmat, a csöndet, amit a táj kínál.- Véleménye szerint hogyan ragadható, s őriz­hető meg egy korunkbeli társadalom széttagolt­ságában élő ember számára a nemzeti kultúra, a nemzeti azonosságtudat ?- Számomra magától értetődik, hogy biz­tos nemzeti tudat nélkül nagyobb térségek­hez sem tud igazán kötődni az ember. Ezért tehát az európaiságnak is előfeltétele kell, hogy legyen a maga konkrétságában átélt nemzeti tudat A humanitás nevében létre­jött szervezeteknek is magukba kell foglal­niuk tehát a kisebb közösséghez, vagy táj­hoz való kötődést. A hazához sem lehet úgy kötődni, mint valami elvont fogalomhoz, hisz a haza is utcákból, épületekből, embe­rekből áll, s a hazaszeretet kialakításánál is rendkívül fontos szerepe van a családnak. A haza szeretetét, a nemzeti identitást azon­ban sokan csak külsőségeiben értelmezik. Leginkább az alsófokű iskolák történelem-, illetve helyismeret-, irodalom-, illetve anya­nyelvoktatásának van nagy felelőssége eb­ben a kérdésben. Szomorú azonban, hogy a mai tizen- és huszonévesek zöme már a kommunista eszmerendszerrel átitatott csa­ládban nevelkedett, ezért a fiatal generáció ebben a tekintetben is rendkívül rossz hely­zetben van. A nemzeti identitás elmélyítésé­nek ugyanis az iskolánál talán még fonto­­s*abb színtere a család. Az összetartó család­ban az anyához és az apához fűződő ki­egyensúlyozott kapcsolat által élhető meg elsődlegesen ez az érzés, amely elvezet egy tágabb közösség, majd a nemzethez való tartozás igényéhez. Ézért van hangsúlyo­zott szerepe az egyházaknak is, mert olyan értékrendet közvetítenek, amelyek segítik a családok, illetve a közösségek együvétarto­­zását. (Galgóczy)

Next

/
Thumbnails
Contents