Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-03 / 8460. szám

Pesti Hírlap, 1993.4.28 16 SZÁZMILLIÓ DOLLÁROS HITELKERET A MEZŐGAZDASÁGNAK Miért késik EBRD? Az Európai .Újjáépítési és Fejlesztési Bank rendkívül fiatal intézmény; természetes, hogy át kellett esnie bi­zonyos gyermekbetegségeken. Az azonban bizonyos, hogy a rendelkezésükre álló két év alatt rendkívül sok eredményt könyvelhettek el — jelentette ki la­punknak adott interjújában Tarafás Imre. A Magyar Nemzeti Bank alelnökével az EBRD közgyűlése alatt folytatott tárgyalásairól beszélgettünk. CSERMELY PÉTER, LONDON — Főleg azok a témák kerül­tek napirendre, amelyek rész­letes kidolgozása már koráb­ban megkezdődött. Első he­lyen azt a mezőgazdasági hi­telkeretet említeném, amely a magyar agrárszféra szövetke­zeteinek átalakulását segítené elő. Ebben a konstrukcióban az az egyedi vonás, hogy lehe­tőséget ad a termelőszövetke­zetek használt eszközeinek megvásárlására is. Erre más bank hitelkonstrukcióiban nem volt mód. A kölcsönt — amely az előzetes felmérések alapján mintegy 100 millió dollárra rúgna — hazai keres­kedelmi bankok vennék fel és adnák tovább a hiteligénylők­nek. A kockázat tehát a ma­gyar bankoknál jelentkezne. — Az EBRD már egy éve be­jelentette, hogy forintkötvényeket kíván kibocsátani Magyarorszá­gon. Ez a mai napig nem történt meg. — Igen," a forintkötvények ügyében éppen egy éve kez­dődtek meg a tárgyalások Bu­dapesten. Felvetődött, hogy a nem exportra termelő ma­gyar vállalatok számára fo­rintban kellene hitelt felaján­lani, így az esetleges árfo­lyamváltozások egyik felet sem terhelik. Emellett egy AAA hitelbesorolású pénzin­tézet megjelenése a kötvény­­kibocsátók között nagyban hozzájárulna a hazai tőkepiac fellendüléséhez. Hónapokig tartó tárgyalások után meg­született a megegyezés, ame­lyet a bank vezetése is jóváha­gyott. Azóta azonban nem történt semmi. 1 — Mi lehet a késlekedés oka * — Valószínűi eg az, hogy eddig nem hagytak jóvá olyan projektet, amit a forintkötvé­nyek kibocsátásával lehetne tá­mogatni. Meg aztán a magyar kötvénypiac sem ugyanaz már, mint egy vagy akár fél évvel ezelőtt. A kibocsátott államköt­vények ugyanié meghatároztak egy irányadó kamatszintet. • • • Az Európa Bank hitelezési politikájának gyökeres válto­zását mindenképpen pozití­van kell értékelni'— véleke­dett lapunknak adott interjú­jában Pongrácz Tibori a priva­tizációs folyamatért felelős ál­lamtitkár. Az új stratégia, amely kis és középvállalkozá­sok egész sorát állítaná talpra és finanszírozná a térségben — már a bank számára jelen­tős kockázatnövekedést jelent —, előnyösen kell hogy befo­lyásolja a fiatal demokráciák 0 gazdasági erőfeszítéseit. Az államtitkár elmondta, hogy az Állami Vagyonügy­nökség képviselői elsősorban a reorganizáció kérdésköré­ben folytattak megbeszélése­ket az EBRD közgyűlésén. Pongrácz Tibor szerint a leg­fontosabb téma annak az úgy­nevezett feljavító holding­­rendszernek a megszervezése volt, amelybe az ÁVÜ a pályá­zatokon eladhataüannak bi­zonyult hazai cégeket vonná be. A holdingok számára az EBRD friss tőkét és menedzs­mentet biztosítana. Lapunk kérdésére, hogy Pongrácz Ti­bor is osztja-e Csépi Lajosnak, az ÁVÜ ügyvezető igazgatójá­nak véleményét, mely szerint a privatizáció jövőre akár be is fejeződhet Magyarorszá­gon, az államtitkár elmondta: ő nem látja ilyen optimistán a helyzetet. Rengeteg olyan cég van még, ahol nagyon ke­mény és hosszadalmas mun­kát kell végezni pusztán azért, hogy ezek a vállalatok felkelt­sék a vevők érdeklődését. Tudótítlsunlc i kenigyobfc magyar Üti biztosító, az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rl támogatói támogatásával káizült.

Next

/
Thumbnails
Contents