Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-06 / 8462. szám
Magyar Nemzet, 1993.5.3 42 Húszmillióba kerül az eddig ingyenes pénzelosztás Bíróság döntsön az alapítványról Az ügyészség kezdeményezésére indított per során bíróság mondja ki a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány megsemmisítését - nyújtott be indítványt a Fővárosi Főügyészségnek a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. Sajtótájékoztatójukon Vadász János ügyvivő leszögezte: nem politikai ügyről van szó. A beadványban foglaltak szerint az Alapítvány létrehozója téves - a bejegyző bíróságot megtévesztő - adatot közöl, amikor az Alapítvány vagyonaként „az éves költségvetési törvényben az Alapítvány támogatására biztosított pénzösszegként" tünteti fel a szóban forgó 533,2 millió forintot, mintha azt a költségvetési törvény-az Alapítvány támogatására - egyenes úton biztosítani A költségvetésről szóló törvény azonban nem ezt tartalmazza. Továbbá: az Országgyűlés által a közművelődési céltámogatásokra biztosított 13,4; 5,7; 213,7 millió forintot, illetve a munkahelyiterületi közművelődés céltámogatásra előirányzott 300,4 millió forintot használta fel alapítványi vagyonként, azzal a bíróságot ugyancsak megtévesztő valótlan tényállítással, mintha azt a költségvetési törvény az alapítvány számára rendelte volna, s azt a későbbiekben is - rendszeresen - megadni Ez pedig „megvalósítani látszik” a Btk. több rendelkezésébe ütköző cselekményt. A KKDSZ szerint az Alapítvány létrehozója csalás elkövetésével gyanúsítható, mivel „az Országgyűlés állal célra rendelt pénzeszközök elvonásával kárt okozott azon intézményeknek és munkavállalóknak, melyek körének a költségvetési forrást és a források költségvetési jellegéből fakadó garanciákat biztosították”. A szakszervezet vezetői - a Mádl Ferenc kultuszminiszterrel folytatott tárgyalásaik során - kompromisszumos megoldásként ajánlották fel: az 5332 millió forint kerüljön vissza a minisztériumba, s a tárca hozzon létre a pályázatokról dönteni jogosult kuratóriumokat. Csak miután a miniszter részéről a várt szakmai döntés helyett - politikai okokkal magyarázható - elzárkózást tapasztaltak, javasolták az ■ügyészségnek a polgári-és büntetőjogi utat. Vadász János szerint a nyilvánosságnak köszönhető, hogy a támogatásokat ez idáig azok kapták meg, akiket az megillet. A közpénzeknek országgyűlési szándék szerinti felhasználása azonban továbbra sem garantált. így a szakszervezeti könyvtárak, művelődési házak dolgozóinak bérére és a kistelepülésen működő kulturális „végvárak" céltámogatására meglévő források sorsáról még nem mondatott ki az utolsó szó. A tarthatatlan helyzetet súlyosbítja, hogy az alapítványnak - a még oly jóhiszemű - pénzosztáshoz sincs joga, az alapító okirat hibás szövegezéséből kifolyólag. Az Alapítvány vagyonát gazdagító ingatlanok az államháztartási törvény mellőzésével jutottak az Alapítvány tulajdonába. Vadász János Mádl miniszter egyik népszerű érvelésére reagálva - miszerint az Alapítvány létrehozása a minisztérium „apparátustalanítását szolgálná” - kijelentene: bürokráciamentesítés címén a minisztériumi apparátus tagjai kerültek át az alapínányba. Lapunk kérdésére a KKDSZ képviselői elmondták: Kovács Sándor - Andrásfaly Bertalan egykori kabinetfőnöke - mellett több adminisztrátor és tisztviselő ejtőernyőzött át az Alapítványhoz. A kuratóriumot korántsem demokratikus módon hozták létre. Az apparátus működésére rendelkezések szerint 20 millió forint fordítható, szemben a közpénzek eddigi társadalmi munkában, meglévő technikával és gazdasági-műszaki apparátussal, külön költségek nélküli elosztási módjával. A KKDSZ felhívással fordult az Alkotmánybírósághoz a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénymódosítások kapcsán. Kéri a bírákat, vegyék elő a majd egy éve náluk porosodó szakszervezeti beadványt. Ez a most követelt módosítási irat egyik sarokpontját is tartalmazza, hiszen a törvény 39. paragrafusának 2. bekezdése értelmében („a közalkalmazott munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotti jogviszonyhoz, a munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani”) az érintettek munkahelyükön kívüli magatartásukért, viselt dolgaikért állásvesztéssel sújihalóak. A kormány 30 paragrafusból álló módosító csomagja véleményük szerint még csak nem is érint olyan koncepcionális kérdéseket, mint a törvényben rögzített többletkiadások anyagi hátterének megteremtése vagy a valódi munkáltató néven nevezése. Nem sikerüli a kormánnyal dűlőre jutniuk a munkavállalói érdekképviseleti jogosultságok tisztázását illetően sem. A munkahelyi érdek védelme - könyvtárban, iskolában, egészségügyi intézményben, szociális ellátó-rendszerben - szorosan összekapcsolódik a lakossági érdekekkel. A KKDSZ 17 pontos módosító csomagját eljuttatta a kormányzat képviselőihez. (haller)
