Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-06 / 8462. szám

Magyar Nemzet, 1993.5.3 42 Húszmillióba kerül az eddig ingyenes pénzelosztás Bíróság döntsön az alapítványról Az ügyészség kezdeményezésére indított per során bí­róság mondja ki a Művészeti és Szabadművelődési Alapít­vány megsemmisítését - nyújtott be indítványt a Fővárosi Főügyészségnek a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. Sajtótájékoztatójukon Vadász János ügyvivő leszögezte: nem politikai ügyről van szó. A beadványban foglaltak szerint az Alapítvány létreho­zója téves - a bejegyző bíróságot megtévesztő - adatot kö­zöl, amikor az Alapítvány vagyonaként „az éves költségve­tési törvényben az Alapítvány támogatására biztosított pénzösszegként" tünteti fel a szóban forgó 533,2 millió fo­rintot, mintha azt a költségvetési törvény-az Alapítvány tá­mogatására - egyenes úton biztosítani A költségvetésről szóló törvény azonban nem ezt tartalmazza. Továbbá: az Országgyűlés által a közművelődési céltámogatásokra biz­tosított 13,4; 5,7; 213,7 millió forintot, illetve a munkahelyi­­területi közművelődés céltámogatásra előirányzott 300,4 millió forintot használta fel alapítványi vagyonként, azzal a bíróságot ugyancsak megtévesztő valótlan tényállítással, mintha azt a költségvetési törvény az alapítvány számára rendelte volna, s azt a későbbiekben is - rendszeresen - megadni Ez pedig „megvalósítani látszik” a Btk. több ren­delkezésébe ütköző cselekményt. A KKDSZ szerint az Ala­pítvány létrehozója csalás elkövetésével gyanúsítható, mi­vel „az Országgyűlés állal célra rendelt pénzeszközök elvo­násával kárt okozott azon intézményeknek és munkaválla­lóknak, melyek körének a költségvetési forrást és a források költségvetési jellegéből fakadó garanciákat biztosították”. A szakszervezet vezetői - a Mádl Ferenc kultuszminiszter­rel folytatott tárgyalásaik során - kompromisszumos megol­dásként ajánlották fel: az 5332 millió forint kerüljön vissza a minisztériumba, s a tárca hozzon létre a pályázatokról dönteni jogosult kuratóriumokat. Csak miután a miniszter részéről a várt szakmai döntés helyett - politikai okokkal magyarázható - elzárkózást tapasztaltak, javasolták az ■ügyészségnek a polgári-és büntetőjogi utat. Vadász János szerint a nyilvánosságnak köszönhető, hogy a támogatásokat ez idáig azok kapták meg, akiket az megillet. A közpénzeknek országgyűlési szándék szerinti felhasználása azonban továbbra sem garantált. így a szakszervezeti könyvtárak, művelődési házak dolgozói­nak bérére és a kistelepülésen működő kulturális „végvá­rak" céltámogatására meglévő források sorsáról még nem mondatott ki az utolsó szó. A tarthatatlan helyzetet súlyosbítja, hogy az alapítvány­nak - a még oly jóhiszemű - pénzosztáshoz sincs joga, az alapító okirat hibás szövegezéséből kifolyólag. Az Alapít­vány vagyonát gazdagító ingatlanok az államháztartási tör­vény mellőzésével jutottak az Alapítvány tulajdonába. Va­dász János Mádl miniszter egyik népszerű érvelésére rea­gálva - miszerint az Alapítvány létrehozása a minisztérium „apparátustalanítását szolgálná” - kijelentene: bürokrácia­mentesítés címén a minisztériumi apparátus tagjai kerültek át az alapínányba. Lapunk kérdésére a KKDSZ képviselői elmondták: Kovács Sándor - Andrásfaly Bertalan egykori kabinetfőnöke - mellett több adminisztrátor és tisztviselő ejtőernyőzött át az Alapítványhoz. A kuratóriumot koránt­sem demokratikus módon hozták létre. Az apparátus műkö­désére rendelkezések szerint 20 millió forint fordítható, szemben a közpénzek eddigi társadalmi munkában, meglé­vő technikával és gazdasági-műszaki apparátussal, külön költségek nélküli elosztási módjával. A KKDSZ felhívással fordult az Alkotmánybírósághoz a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénymódosítások kapcsán. Kéri a bírákat, vegyék elő a majd egy éve náluk porosodó szakszervezeti beadványt. Ez a most követelt mó­dosítási irat egyik sarokpontját is tartalmazza, hiszen a tör­vény 39. paragrafusának 2. bekezdése értelmében („a közal­kalmazott munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotti jogviszonyhoz, a munkaköréhez és beosztásához méltó ma­gatartást tanúsítani”) az érintettek munkahelyükön kívüli magatartásukért, viselt dolgaikért állásvesztéssel sújiha­­lóak. A kormány 30 paragrafusból álló módosító csomagja véleményük szerint még csak nem is érint olyan koncepcio­nális kérdéseket, mint a törvényben rögzített többletkiadá­sok anyagi hátterének megteremtése vagy a valódi munkál­tató néven nevezése. Nem sikerüli a kormánnyal dűlőre jut­niuk a munkavállalói érdekképviseleti jogosultságok tisztá­zását illetően sem. A munkahelyi érdek védelme - könyv­tárban, iskolában, egészségügyi intézményben, szociális el­látó-rendszerben - szorosan összekapcsolódik a lakossági érdekekkel. A KKDSZ 17 pontos módosító csomagját el­juttatta a kormányzat képviselőihez. (haller)

Next

/
Thumbnails
Contents