Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
ÍO Magyar Nemzet, 1993.márc.27. technológiái behozó nagy tőkét és a kis, kereskedelmi tőkét. Hogy milyen előnyöket tudnának nyújtani? A stratégiai beruházások esetében például nem öt, hanem tíz év adómentességet kellene biztosítani. Ingyenes közművesített telkekkel kellene csalogatni a piaci tőkét. (Japánban például ha egy város gazdálkodása fellendítésére szeretne odahívni egy céget, akkor közművesített, mindennel ellátott telket ajánl fel a számára.) Az alacsony színvonalú infrastruktúrát illetően is készséget kellene mutatniuk a helyi vagy a - központi szemkhek a probléma megoldásá-' ra. Ezek költséges dolgok, de segítségükkel nagy előnyre lehetne szert tenni. * • , - Lényeges a befektetésekhez szükséges információkhoz való hozzájutás. Hollandiában például a Gazdasági Kamara azonnal tud mutatni egy telekárlistát - ezt a magyar szervek nem tudták produkálni, amikor arra szükség volt. Az első befektetés a magvar fél feladata, enélkül mostantól kezdve Magyarország nem tud kedvezőbb feltételeket nyújtani a szomszéd országokhoz képest. Ebben a versenyben abszolút módon kellene győznie Magyarországnak a következő három-négy év során. , - Fontos a reklámtevékenység is. Mindig hangoztatják, hogy fontos a japán tőke, de a politikusok nem mennek eleget Japánba. Többször kellene Japánba látogatniuk, és nem a kormánnyal tárgyalni, hanem a jobb cégek vezetőivel. Tanulmányozni kell, melyik cégnek milyen a technológiája, mekkora a tőkeereje, és eszerint kell tárgyalni. Sokkal többet kell „udvarolni”, eddig fordítva volt, csak „udvaroltattak”.- Szubjektív feltételeink - a magyar munkaerő és a munkahelyi vezetők - mennyire felelnek meg a japán vállalkozók igényeinek?- A munkaerővel kisebb problémák vannak csak. Ilyen volt, amikor a Suzuki-gyámál a fiatalok sztrájkoltak a japán betanítás idején. Úgy látom - az én fiam is magyar gimnáziumba jár -, a magyar fiataloknak gyengébb a munkabírása. És ha megszokják a lazaságot az iskolában, az a munkahelyen is megjelenik: az oktatási probléma kihal a munkamódszerre is. Ennek ellenére tapasztalataink szerint a magyar munkaerő megfelelő. A vezetők azonban szerintem nem túl jók: nem tudnak gazdálkodni a vállalattal, nem is volt igazi menedzsment eddig. A fiatal vezetőket ezért vegyes vállalat alapításakor mindenképpen Japánba kell küldeni tanulni. A legnagyobb különbség az, hogy egy japán vezető mindennap körbejárja a munkahelyet, gondoskodik az egész gyár működéséről, alaposan megnézi, milyen problémák vannak, és nem nyakkendőben, hanem munkaruhában teszi mindezt. Az állami vezetőknek nem kellett mindennap ilyen alaposan szemmel tartaniuk a munkahelyet, ezért nem is tudják igazán, hogyan kell gazdálkodni a vállalattal. A fiatalok általában rugalmasak, ezért ez nem nagy - gond. de a régi vezetőket nem nagyon használhatjuk- Mekkora szerepe lehet a japán tőkének ' a magyar gazdaság szerkezetének átalakításában, korszerűsítésében?- A működő tőke segíthet a munkanélküliség csökkentésében, és átformálhatná az ipar szerkezetét. Előadásomban Hollandiával vetettem össze Magyarország helyzetét. Magyarországot mindig csak Csehszlovákiával és Lengyelországgal szokták összehasonlítani, de ha igazán központként szeretne működni a kelet-közép-európai térségben, akkor nem szabad ilyen kicsi világban versenyeznie, hanem keleti Hollandia kell hogy legyen ez az ország Európában. Hollandia is kis ország, ennek ellenére 1989-ben japán cégek összesen négvmilliárd dollárt fektettek be itt. Magyarország három-négy év során különböző országokból tudott ennyit összeszedni (a Magyarországon felhalmozott külföldi tőke nagysága ma 4,5 millió dollár). A két ország feltételei természetesen nem azonosak, de javaslom, hogy a kormány emberei utazzanak oda, és tanulmányozzák, miért sikerült Hollandiának megnyernie a japán tőkét. Ha a japán tőke Magyarországra is ilyen ütemben jönne, biztosan ez az ország válna a térség központjává. Határozott lépéseket!- Megítélése szerint a magyar gazdasági élet irányítói felismerték-e, mit kell tenniük azért, hogy a működő tőke beáramlása nagyobb mértékben meginduljon?- Bizonyos, hogy nem tudják jól, mik a teendők. A legfontosabb feladatokról már szóltam. Amennyiben Magyarország az említett feltételeket hat-hét év alatt teljesítené, megítélésem szerint megelőzhetné a térség országait, még Ausztriát is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a magyar kormány nagy erőfeszítéseket tegyen a külföldi tőke idecsalogatására. A magyar kivál ási politika, hogy várják a befektetőket, nem elégséges. Nagyon aktívnak kell lenni a megfelelő feltételek megteremtésében.-Össze kellene állítani például egy olyan naprakész információs gyűjteményt. amely a cégek bejegyzésének mikéntjétől kezdve a tartózkodási engedély megszerzéséig tartalmazná a mindennapi élethez nélkülözhetetlen információkat, s így számos kiábrándító kellemetlenségtől kímélné meg a külföldi üzletembereket. Ez is szolgáltatás, és ezt a zsebkönyvet nemcsak angolul, hanem németül és japánul is ki kellene adni. Sok tennivalója van még a kormánynak. A legnagyobb hiba az, hogy Magyarország még mindig eladóként viselkedik á küljoldi főké szempontjából, akár a hiánygazdaság idején. Ezen gvökere' sen változtatni kell. A magyar gazdaságban igazi kilábalásra csak lényeges ipari szerkezetátalakítás után van esély. Ez külföldi tőke nélkül nehezen képzelhető el. Minél hamarabb határozott lépésekre van szükség, mert erős versenyre kell számítani Magyarország. Csehország és Lengyelország között. Wintermantel Péter
