Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-06 / 8445. szám

Népszabadság, iyy3.i.iárc.30

BESZÉLGETÉS THOMAS KLESTIL OSZTRÁK ÁLLAMFŐVEL

Becsen át vezet az út az EK-ba- Ausztria - Magyarországgal egyetemben - igen nagy érdeklődést tanúsít az európai közösségi csatlakozás iránt. A különbség az. hogy a brüsszeli EK-központ mar hivatalosan is megkezdte a tagfelvételi tárgyalásokat a becsi kormánnyal. Vajon ez a nyugati orientáció nem szoritja-e hattérbe Ausztria egyébkent hagy ományosán nagyon fontos magyar kapcsolatait?- Erről olyannyira nincs szó, hogy én csakis a Magyarországgal való még szorosabb együttműködésben látom a jövőt. Ezt egyrészt szomszédságunk, illetve közös történelmi hagyományaink indokolják, másrészt az. hogy az Osztrák Köztársaság csakis nyugodt és stabil nemzetközi környezetben tud megfelelni az EK elvárásainak Ausztria és a Európai Közösség biztonsága épp annyira összefügg egymással, mint országom és keleti szomszédainak biztonsága. Térségünk stabilitása és biztonsága szempontjából csak hasznos lehet egy olyan Magyarországgal való együttműködés, amely lenyűgözően rövid idő alatt tudta megvalósítani külgazdasági kapcsolatainak strukturális átalakítását, s igy gyorsan növelni tudta devizakészleteit. Megítélésem szerint hasonlóan igen jó ütemben folyik a magyar piacgazdaság kiépítése is.

Az osztrák gazdaság számára nagyon is hasznos lehet a magyarországi fejlődés s természetesen az is, hogy az ausztriai cégek ezt a fejlődést elő is segíthetik. Hadd idézzem Göncz Árpád elnök urat, akivel teljes mértékben egyetértek: „Magyarország útja az Európai Közösségbe Ausztrián keresztül vezet".- S hasonlóan pozitívan értékeli biztonsági szempontból Ausztria kapcsolatait a többi kelet-európai országgal is? Elég ha csak a Moszkvában folyó és beláthatatlan kimenetelű hatalmi harcot említjük, amely kerdesesse teszi a kozep-europai stabilitást.- Szerintem a demokratikus erők fognak gvózni Oroszországban. Nagyon remélem továbbá. hogy a 24 legfejlettebb tőkés állam hathatós támogatást képes ehhez nyújtani - természetesen gazdasági és politikai értelemben is.- De azért „biztos, ami biztos" alapon Ausztria igyekszik erősíteni keleti hatarainak védelmét. Külső megfigyelőnek az a benyomása, hogy új vasfüggöny épül a régi helyén az esetleges Keletről Nyugatra tartó népvándorlást megakadalvozando.- Ezzel semmiképpen sem értek egyet. Hiszen mi a gyakorlatban a határok átjárhatóságának a politikáját folytatjuk, például most is a vasűti, a ■ vizi közlekedés, illetve szállítás további fejlesztését előirányzó j szerződésekről tárgyalunk, j Ezen megállapodások egvűttal az Európai Közösség érdekeit is szolgálják. A minap Koppenhágában az EK soros elnöki posztját ellátó Dánok vezető politikusai hangsúlyozták előttem, mennyire nagyra tartják azt az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudásanyagot és tapasztalatot, amivel mi osztrákok rendelkezünk keleti kapcsolatainkban.- Amennyiben Ausztria valóban teljes jogú tagja lesz a Közösségnek, mennyire lesz még értelme az osztrák semlegességnek?- A csatlakozási tárgyalásokat azon az alapon kezdtük meg, hogy Ausztria semleges katonai vonatkozásban. Vagyis nem tagja védelmi szövetségeknek és nem enged területére idegen csapatokat. Ezt a felfogást elfogadták nyugat-európai partnereink is. Ugyanakkor előttük - ahogy mindenki más előtt is - a szolidaritás jelentőségét hangsúlyoztuk az elmúlt időben. Konkrétan ez azt jelenti, hogy például az Öböl-háború idején a szövetségesek nyolcezer átrepülést hajthattak végre az osztrák

i légtéren át. Ez a politika maj rad a következő időszakban I iránymutatóként: Ausztria a I jövőben is igent fog mondani a közös fellépésre agressziók elhárítására, megfékezésére és az ennek kereteket nyújtó átfogó európai biztonsági rendszer megteremtésére. Sőt, tevékenyen részt kívánunk venni e rendszer kidolgozásában - s amennyiben az napirendre kerül - készek vagyaink felülvizsgálni semlegességünk értelmét is. Nyomatékosítani szeretném a biztonság az én felfogásomban nem csak katonai kérdéseket jelent, hanem például környezeti problémákat éppúgy, mint az országhatárokat nem ismerő szervezett bűnözés elleni harcot.- Egyelőre azonban nem hogy biztonsági rendszerről nincs szó. de hathatos együttműködésről sem. A délszláv válság alatt az európai államok szinte teljesen tehetetlennek bizonyultak, ahogy az ENSZ sincs a helyzet magaslatán. Nem gondolja-e elnök ur, hogy a világszervezetben átfogó strukturális változtatásokra lenne szükség, mondjuk a Biztonsági Tanács kibővítésére Németországgal. Japannal, esetleg magasai az Európai Közösséggel...?- El kell ismernem, hogy megújulásra szorulnak a korábban bevált biztonsági gépesetek'. Azt hittük, hogy az

.Öböl-háborúban sikeresen tudott vizsgázni a világszervezet, j ugyanez következik majd be j Jugoszláviával kapcsolatban is. Ám nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy másfajta szituáció, az Európai Közösségnek nincs védelmi szervezete. Külön-külön az európai államok nem mernek 1 lépni, együttesen pedig nem tudnak Éközben egesz Európában fölélednek a halottnak hitt nacionalizmusok és más politikai szélsőségek Osztom a magyar kormányzat véleményét, hogy tudniillik mindenekelőtt a nemzeti, vallási kisebbségek gondjaira kell orvoslást találni. Ez a kérdés a délszláv válság kulcsa is. A Kozép-Európai Kezdeményezés a kisebbségi témákról külön tanácskozást tart majd, júniusban Bécsben lesz az ENSZ emberi jogi értekezlete, amely ér| telemszerúen foglalkozik majd e témával. Ezzel csak érzékeltetni akarom, hogy előkészületben vannak derűlátásra okot adó ügyek is. Vagy említhetném a dél-tiroli kérdést is. amelyet Ausztria és Olaszor-