Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-02 / 8444. szám

Magyar Narancs, 1993.márc.25. kertiből lehelne következtetni. Politikai lehetőségeik behatároltak; a továbbiakban még inkább azok lesznek a magyar nem­zeti kisebbséggel szemben. A piszkos munka nagy részét már elvégezték: a szél­rózsa minden irányába szétzavarták a ma­gvar Fiatalságot. Egyelőre ennyivel is be fogja érni a szerb nacionalista érdek. Most többre nem képes. MN: Hogyan jelentkezik a kisebbségi kérdés a merőben új politikai körülmé­nyek között? MK Kétségtelen, hogy a szerb nép soha többé nem fog egy államban élni. Kinek ne fájna ez, amikor idáig egy államban élt? Nekünk, magyaroknak nem fáj ugyan­ez évtizedek óta? Egyetlenegy szerbiai po­litikai erőnek sem lesz könnyű beismerni, hogy a valamikori Jugoszlávia helyett a szerbek több államban fognak élni - ki­sebbségben. Ha a szerb nemzet képes lesz beismerni, hogy a szerbek is lehetnek nemzeti kisebbség, úgy bizton várható, hogy a Jugoszláviában élő magyaroknak is javulni fog a helyzete. Nyilvánvaló, hogy Szerbia semmiképpen sem maradhat meg a nemzeti kisebbségek asszimilációjának a mostani legerőszakosabb és legembertele­nebb formái mellett. Ha ez az állapot to­vább tartana, az állam szétesésének veszé­lyével kellene számolni. Nem hiszem, hogy a háború befejezése és a határok meghúzása után Szerbia rögtön képes lesz demokratikus állammá átalakulni. A há­ború után közvetlenül inkább arra számít­hatunk, hogy ismét megkísérlik működés­be hozni a titói rendszerben már sokszor kipróbált és kifinomult manipulativ asszi­milációs módszereket. Azonban ezek a tö­rekvések többé már nem maradhatnak észrevétlenek. A nemzeti kisebbségek a jö­vőben élvezni fogják a nemzetközi közös­ség aküv támogatását. MN: Identitásuk kinyilvánításakor a ki­sebbségek rendszerint a nemzetállam kor­látaiba ütköznek. Meddig? MK: A balkáni, a dészláv népek nemzeti tudata a XVIII. és a XIX. század epikus­mitikus, középkori monarchisztikus, feu­dális nagyhatalmi nosztalgia szintjén re­kedt meg. A háború ebben a fázisában már mindenekelőtt az asszimiláció jogáért folyik. Gazdasági érdekek nem fűződnek hozzá. Az a leglényegesebb, hogy ki mennyit asszimilálhat a másik népből. Bármennyire is hihetetlen, de ez minden szerbiai politikai erő tudatosan megfogal­mazott, kimondott vagy agyonhallgatott célkitűzése. A nyugati hatalmak és Orosz­ország jól tudják, hogy az elkövetett politi­kai melléfogásaik nyomán elhatalmasodó vérengzések és kegyetlenségek miatt Hor­vátországban és Boszniában száz év múlva annyi szerb sem marad, mint ahány ma­gyar él ma Jugoszláviában. A nyugati nagyhatalmak és Oroszország meghagyják Szerbia nemzetállami keretét Elvégre aki ennyifveszít, annak valamit adni is kell. A szerb nemzeti éhséget és fáj­dalmat a Szerbiában élő kisebbségek ki­szolgáltatásával próbálják csillapítani. Nem adnak nekik különleges jogállású te­rületet, s ha látszólag sor is kerülne valami ilyesmire, az tartalmileg- közel sem lesz olyan, hogy tartósan megvédené a kisebb­ségeket az asszimilációtól. A nemzetisé­geknek lesz kulturális autonómiájuk, vagy ennél valamivel több, amelyet azonban a szerbek mindenkor úgy fognak tartalmat­­lanítani, ahogy nekik tetszik. Az úgyneve­zett kulturális autonómia nem elég a ki­sebbségek megmaradásához. Ez a szerbe­ket úgy-ahogv meg fogja nyugtatni. Köz­ben azon fognak dolgozni, hogy az asszi­miláció kereteit és mélységét növeljék. A kisebbségek viszont állandóan azon fog­nak fáradozni, hogy az asszimilációs ténye­zőkre rámutassanak. Kisebbségi szem­pontból csak akkor lesz igazi demokrácia, amikor a kisebbségek asszimilációja már nem lesz a szerb nemzet politikai és állami célkitűzése; amikor ezt világosan ki is mondják. Slobodan Milosevic szerb elnök az év elején adott nyilatkozatában teljesen meg­kerülte, marginalizálta a jugoszláviai ma­gyar kisebbségnek még a létezését is, majdnem tagadva a kisebbségi kérdést A lehelő legrövidebben intézte el a magya­rokat. Az .együtt kell élnünk" megállapí­tását úgy kell értelmezni, hogy a magya­roknak a szerbekkel együtt kell élniük. Úgyökeit együtlélniűk, ahogyan-a szerbeF akarják. Ez a nemzetállami törekvés riasz­tó, de ez az, ami nyűt, a törvényes kerete­ken túl nem lépő politikai harcra fogja ösztönözni a nemzeti kisebbségeket.

Next

/
Thumbnails
Contents