Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-02 / 8444. szám
Magyar Narancs, 1993.márc.25. kertiből lehelne következtetni. Politikai lehetőségeik behatároltak; a továbbiakban még inkább azok lesznek a magyar nemzeti kisebbséggel szemben. A piszkos munka nagy részét már elvégezték: a szélrózsa minden irányába szétzavarták a magvar Fiatalságot. Egyelőre ennyivel is be fogja érni a szerb nacionalista érdek. Most többre nem képes. MN: Hogyan jelentkezik a kisebbségi kérdés a merőben új politikai körülmények között? MK Kétségtelen, hogy a szerb nép soha többé nem fog egy államban élni. Kinek ne fájna ez, amikor idáig egy államban élt? Nekünk, magyaroknak nem fáj ugyanez évtizedek óta? Egyetlenegy szerbiai politikai erőnek sem lesz könnyű beismerni, hogy a valamikori Jugoszlávia helyett a szerbek több államban fognak élni - kisebbségben. Ha a szerb nemzet képes lesz beismerni, hogy a szerbek is lehetnek nemzeti kisebbség, úgy bizton várható, hogy a Jugoszláviában élő magyaroknak is javulni fog a helyzete. Nyilvánvaló, hogy Szerbia semmiképpen sem maradhat meg a nemzeti kisebbségek asszimilációjának a mostani legerőszakosabb és legembertelenebb formái mellett. Ha ez az állapot tovább tartana, az állam szétesésének veszélyével kellene számolni. Nem hiszem, hogy a háború befejezése és a határok meghúzása után Szerbia rögtön képes lesz demokratikus állammá átalakulni. A háború után közvetlenül inkább arra számíthatunk, hogy ismét megkísérlik működésbe hozni a titói rendszerben már sokszor kipróbált és kifinomult manipulativ asszimilációs módszereket. Azonban ezek a törekvések többé már nem maradhatnak észrevétlenek. A nemzeti kisebbségek a jövőben élvezni fogják a nemzetközi közösség aküv támogatását. MN: Identitásuk kinyilvánításakor a kisebbségek rendszerint a nemzetállam korlátaiba ütköznek. Meddig? MK: A balkáni, a dészláv népek nemzeti tudata a XVIII. és a XIX. század epikusmitikus, középkori monarchisztikus, feudális nagyhatalmi nosztalgia szintjén rekedt meg. A háború ebben a fázisában már mindenekelőtt az asszimiláció jogáért folyik. Gazdasági érdekek nem fűződnek hozzá. Az a leglényegesebb, hogy ki mennyit asszimilálhat a másik népből. Bármennyire is hihetetlen, de ez minden szerbiai politikai erő tudatosan megfogalmazott, kimondott vagy agyonhallgatott célkitűzése. A nyugati hatalmak és Oroszország jól tudják, hogy az elkövetett politikai melléfogásaik nyomán elhatalmasodó vérengzések és kegyetlenségek miatt Horvátországban és Boszniában száz év múlva annyi szerb sem marad, mint ahány magyar él ma Jugoszláviában. A nyugati nagyhatalmak és Oroszország meghagyják Szerbia nemzetállami keretét Elvégre aki ennyifveszít, annak valamit adni is kell. A szerb nemzeti éhséget és fájdalmat a Szerbiában élő kisebbségek kiszolgáltatásával próbálják csillapítani. Nem adnak nekik különleges jogállású területet, s ha látszólag sor is kerülne valami ilyesmire, az tartalmileg- közel sem lesz olyan, hogy tartósan megvédené a kisebbségeket az asszimilációtól. A nemzetiségeknek lesz kulturális autonómiájuk, vagy ennél valamivel több, amelyet azonban a szerbek mindenkor úgy fognak tartalmatlanítani, ahogy nekik tetszik. Az úgynevezett kulturális autonómia nem elég a kisebbségek megmaradásához. Ez a szerbeket úgy-ahogv meg fogja nyugtatni. Közben azon fognak dolgozni, hogy az asszimiláció kereteit és mélységét növeljék. A kisebbségek viszont állandóan azon fognak fáradozni, hogy az asszimilációs tényezőkre rámutassanak. Kisebbségi szempontból csak akkor lesz igazi demokrácia, amikor a kisebbségek asszimilációja már nem lesz a szerb nemzet politikai és állami célkitűzése; amikor ezt világosan ki is mondják. Slobodan Milosevic szerb elnök az év elején adott nyilatkozatában teljesen megkerülte, marginalizálta a jugoszláviai magyar kisebbségnek még a létezését is, majdnem tagadva a kisebbségi kérdést A lehelő legrövidebben intézte el a magyarokat. Az .együtt kell élnünk" megállapítását úgy kell értelmezni, hogy a magyaroknak a szerbekkel együtt kell élniük. Úgyökeit együtlélniűk, ahogyan-a szerbeF akarják. Ez a nemzetállami törekvés riasztó, de ez az, ami nyűt, a törvényes kereteken túl nem lépő politikai harcra fogja ösztönözni a nemzeti kisebbségeket.