Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
Magyar Nemzet, 1993.ápr.27. 38 sában is jobban pártfogolta az irodalmat, mint a televízió. Azt az intézményt mégsem nógatja a: írószövetség: változtasson az arányokon, a műsorszerkezetén!- Csak ironikusan tudok válaszolni erre a kérdésre. Mivel a televízióban amúgy is végtelenül rossz helyzetben van az irodalom, nem foglalkozunk vele. A televízió sajnos sehol a világon nem irodalmi irányultságú. Nincs is kitalálva se nálunk, se másutt, miként jelenjen meg az irodalom a képernyőn. Kivéve talán a Lyukasórát... De az, hogy hulló levelű fa alatt a színészek vagy a költők verset mondanak... Ezt látva a néző rendszerint nyomban kikapcsolja készülékét vagy valamilyen vérfagyasztó programra vált át. Ezért a helyzetért kár izgatni magunkat, nem érdemes harcba kezdeni. Ezt persze csakugyan ironikusan mondom, mert különféle terveink vannak a tévével kapcsolatban is.- Mindabból, amiről a rádió kapcsán szó esett, az 'sejlik föl, hogy az írószövetségben, nevezetesen a választmányban erős nézétellentétek uralkodnak, hogy alkalmasint még mindig meghatározóbbak a politikai elképzelések, mint az értékek. Háborgó tenger a szövetség, holott szivárványos békét remélt ott mindenki a közgyűlés után... így van ez csakugyan? Vagy csak a külső szemlélő balsejtelmei ezek? És ha így van, miként lehet ezen az állapoton segíteni?- Egyáltalán nincsen így. A szövetségen belül semmiféle hullámzást nem okoz, hogy a választmány bizonyos részének, pontosabban az írók bizonyos részének (akik közül nem is j mindenki írószövetségi tag) igen rossz I véleménye van a rádió jelenlegi veze- » léséről.- Nyugodt lélekkel kijelenthető tehát, hogy a magyar írótársadalom nem drámaian megosztott?- A szövetségen belül ez nem érzékelhető. Semmiféle olyan jelzést nem kaptam se én, se az elnökség, ami ! erre utalna. Az idei első választmányi ülés előtt néhány íróbarálom azzal jött oda hozzám, hogy Csurka-ügyben valakik lépni akarnak. Magán a választmányi ülésen azonban senkinek az eszébe sem jutott Csurka. Ki se ejtették a nevét. Igaz, én jó előre kinyilvánítottam azt a véleményemet, amivel a választmány is egyetértett, hogy kizárni csak érvényes bírói ítélet birtokában lehet valakit az írószövetségből. Politikai alapon nem. Az boszorkányüldözéshez vezetne. Nincs mód arra, hogy írótársaink politikai nézeteit felülvizsgáljuk. Az előző elnökség idején, mint elnökségi tag az írószövetségi fonna fenntartása ellen voltam. Egyesületté szerettem volna átalakítani a szövetséget. íróbarátaim azonban erősen helytelenítenék ezt az elképzelést. Most azonban látom, hogy a szövetség olyan, akár egy nagy rendező pályaudvar, ahol sok-sok szerelvényt kell összeállítani, mozdonyokat indítani, és ez a tennivaló mind az elnökhöz fut össze. Nincs főtitkár, nincs alelnöki mint az amerikai elnöki rendszer, úgy működik most az írószövetség. Mindent az elnöknek kell elindítani s lezárni. Nagy segítség, hogy március elsejétől var, gazdasági igazgatónk, Csikós Nagy István. Egység helyett egyetemesség- Rendben van, elfogadom, hogy az írószövetségen belül nem érzékelhető az írótársadalom megosztottsága. De az egysége sem! Hiszen az előbb is fenyegetésekről és bojkottról esett szó!- Ma már nem tarthatunk számot az irodalom egységére. Az irodalom egyetemességére tarthatunk csak számot. A szövetség a határainkon túli s a határok mentén élő magyar írókat is fölvette tagjai közé. A magyar írók világszövetségének is nevezhetnénk magunkat akár. Éppen most szerkesztünk egy olyan költői antológiát, aminek az az alcíme: A magyarul beszélő világ költészete. Ha a törvény módosításával eléijük, hogy a határainkon túl élők, a nem magyar állampolgárok is tisztségviselői lehetnek az író szövetségnek, jelentős lépést tettünk az irodalom egyetemességének megteremtése érdekében. Egy nagy medencében ugyanis nem lehet akkora vihart kavarni, hogy maga a medence is megsérüljön tőle. Ennek érdekében tágítottuk ki az írószövetséget a nemzetiségi írók, műfordítók és esztéták felé is. Ne kétpólusú világ legyen a miénk, hanem sokpólusú. Lőcsei Gabriella
