Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
iMagyar Nemzet, 1993.ápr.27. i) h.r; Az ideológiák kora lejárt, pragmatikus pártra van szükség- mondja Veér András a „köztársaságiaktól” A legutóbb lezajlott, kivételesen eredményes időközi választásoknak több nyertese is volt. A legfőbb nyertes maga a demokrácia - ezt nem győzte eléggé hangoztatni egy másik, magát szintén nyertesnek mondó párt, az MSZP -, hiszen Kunszentmiidós választókörzete, élve törvény adta jogával, szép számban járult az urnákhoz. A másik az immáron szó szerint nyertes, vagy inkább győztes, az Agrárszövetség-jelöltje a befutott Nagy Tamás -, valamint a vele választási koalícióban lévő Köztársaság Párt lett. Ügyvezető alelnöke dr. Veér András pszichiáter, az országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet igazgatója.- Orvosok ritkán szoktak közéleti, politikai szerepet vállalni. Milyen okok késztették arra, hogy egy pártban vezető tisztséget töltsön be?- Korábban is aktív ember voltam, mindig szerettem az egyéni érdekszférán túlmutató, közösségi tevékenységet, így például a nyolcvanas évek elején még mint az intézet munkatársa kezdtem el kollégáimmal együtt megszervezni azt a ma már orvostörténeti ritkaságnak számító múzeumot, amely öszszegyűjti intézetünk betegeinek rajzait. Ekkor ismerkedtem meg Antall Józseffel, aki az Orvostörténeti Múzeum igazgatója volt, és támogatta kezdeményezésünket. Ez a gyűjtemény könyv alakban is napvilágot látott azóta. A rendszerváltással bekövetkezett társadalmi és politikai változások során sok honfitársammal együtt úgy éreztem, hogy végre kezünkbe vehetjük a sorsunkat. Figyelmem egyre jobban kezdett a politika felé fordulni. Egy időben rendszeresen publikáltam is különböző lapokban, de az utóbbi időben a gyakorlati tennivalók kötik le az időm nagy részét a munkám mellett, ezért már nem érek rá publicisztikával foglalkozni.- Miért döntött éppen a Köztársaság Párt mellett?- Ha nagyon tömören akarnék fogalmazni, azért, mert ez az egyetlen valóban pragmatikus és nem ideologikus párt. Természetesen tudom, hogy ez így I talán túlzásnak hat, ezért kicsit bővebben is beszélnék erről. Úgy látom, hogy a pártalakulatok ma Magyarországon anakronisztikusak. Mindegyik valamely ideológia mentén jött létre. Az ellenzék egyik meghatározó ereje, az SZDSZ a nyolcvanas évek politikai műhelygyakorlata nyomán jött létre. Az MSZMP ideológiáját tekintve akár tetszik, akár nem, mégiscsak utódpárt, baloldali elkötelezettséggel. Az ellenzékben még a Fidesz a legkevésbé ideologikus, legalábbis ami a politikai lépéseit illeti. A koalíció pártjait viszont egy anakronisztikusnak mondható, a háború előtti idők iránti nosztalgia határozza meg. A Köztársaság Párt - miként ezt a választási kampányunk során be is bizonyítottuk - kizárólag pragmatikus, gyakorlatias kérdésekkel, az azokra adandó megoldásokkal kíván foglalkozni. Programunk mentes bármiféle ideológiai töltéstől.- Miért olyan nagy baj az, ha egy pártnak van ideológiája? Manapság szokás értékekre hivatkozni. Ezeket az értékeket éppen az ideológia közvetíti, vagy inkább hordozza. A politika, mint tudjuk, elsősorban érzelmi elkötelezettséget jelent, és csak azután racionális. Az érzelmek hordozója szintén az ideológia. Ha kérhetném, részletesebben mondja el, hogy mi kifogásolnivalója van az ideológiával szemben.- Részben igaza van, de csak részben. Ha megnézzük azt a világot, ahonnan demokráciánk mintáját vesszük, akkor azt látjuk, hogy on éppen ellenkező folyamat játszódott le, mint nálunk. Ott már egy régen kiforrott társadalmi rendszer jött létre, a polgárosodás megtörtént. Ennek megfelelően a társadalmi rend politikai vetülete, vagyis a pártélet szintén beállt egy viszonylag homogénnek mondható nívóra, azaz ma már minden párt liberálisnak mondható, kivéve persze a szélsőségeket. így például a német kereszténydemokraták el is akarják hagyni nevükből a keresztény jelzőt, mivel alig különböznek a liberálisoktól. Az állam és az egyház szétválasztása is megtörtént. Az állam Nyugaton nem vállalkozik, gazdasági hatalmát leépítette, ezt a tevékenységet teljes egészében átengedte a polgárságnak. Pusztán a gazdaság működésének feltételrendszerét teremti meg, és őrködik felette. Nálunk mindezen körülmény nemhogy nem adott, hanem éppen az ellenkezője figyelhető meg. A gazdaság problémáját ideológiai módon közelítik meg, és ilyen alapon próbálják inkább kevesebb, mint több sikerrel megoldani. Ha az ideológia belefolyik a gazdaság- i ba, akkor az tönkreteszi. Például itt van a privatizáció, amely botrányról botrányra történik azért, mert nem a pragmatikus elvek szerint bonyolítják le, hanem ideologikusán. Azután itt vannak az alapítványi botrányok és a Duna tv ügye. Felháborítónak találom, hogy ilyen titkos alapítványokra van pénz, ugyanakkor a nyugdíjak tisztességes emelésére nincs.- Véleményem szerint az ilyen ügyek miatt törékeny a demokrácia nálunk, és nem a szélsőségek miatt. A szélsőségek valójában senkit nem érdekelnek, vagy csak nagyon keveseket. De a gazdaság, az már egy komolyabb kérdés, az már vérre megy. A munkanélküliek és nyugdíjasok tűrőképességük határán vannak, félő, hogy egyszer elfogy a türelmük, és kimennek az utcára. így hat vissza az anakronisztikus ideológia - amiről beszéltem - társadalmi életünkre, és teszi tönkre. A Köztársaság Párt tehát ilyen értelemben ideológiamentes, és csak a gyakorlati problémák megoldásával kíván , foglalkozni pragmatikus alapon. Ez jelent meg a kampány stílusunkban is.- Kunszcntmiklósra gondol? Milyen volt a kampánystílusuk?- Érdekes próba történt ott. Kiderült, hogy mocskolódások és harsányság nélkül is lehet választásokat nyerni, ámbár az is lehetséges, hogy csak így lehet. Az emberek megcsömörlöttek már a politikától. Őket csak a kis hétköznapi problémák érdeklik. Erre vezethetők vissza az időközi választások nehézségei is. Egyfajta polgári engedetlenséggel viseltetnek az emberek ezek iránt a választások iránt, mert azt mondják, úgyis az lesz, amit a hatalom akar, nincs beleszólásunk a dolgok menetébe. Ebből az apáüából sikerült felráznunk az ottani lakosságot egyrészt politikamentes stílusunkkal, másrészt pedig azzal, hogy a helyi problémákra koncentráltunk, ráadásul egy mindenki számára érthető nyelven. A parasztokat az érdekli, hogy miért mézgásodik a gyümölcsfa, és erről Bálint György tartott rövid előadást nekik. Erre odafigyeltek. Abba pedig nem voltunk hajlandók belemenni, hogy bármelyik pártról vagy politikusról véleményt mondjunk Ez szigorúan tilos volt - nekünk. Persze voltak ilyen irányú próbálkozások, de mindig a hallgatóság hunogta le a hangoskodókat, akik megjuhászodva hallgatták végig előadásainkat. Úgy látszik, hogy ezt a fajta visszafogott stílust sikerült kiteijeszteni, úgymond „ráerőszakolni” a többi pártra, mert ők is visszafogták magukat. Nem volt mocskolódás, komcsizás, zöldbárózás és hasonlók. * - Milyen következtetéseket von le a kunszentmiklósi választásokból?- Véleményem szerint Kunszentmiklós egy érdekes, új helyzetet teremtett, de azt is hozzá kell tennem, hogy azért egy fecske nem csinál nyarat, nem váltja meg a világot. Érdekes volt például az egyes pártok hozzáállása. Általában nem vették komolyan ezt a választást. A Fidesz visszalépett, mint
