Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-30 / 8459. szám
Magyar Hírlap, 1993.ápr.26. A Xe Szabadelvűek párbeszéde a Várban Liberális demokrácia és nemzeti jólét Péntek este Dombach Alajos nyitotta meg a budai Várban a liberális társaskörök országos találkozóját (liberátor). Az immár hagyományosnak számító rendezvény az idén megújult: míg korábban a találkozó az SZDSZ vezetőinek „sztárparádéja” volt. addig most szélesebb körben, négv parlament párt (SZDSZ. MDF. Fidesz. MSZP) vezető politikusainak részvételével vitatták meg a hazai gazdasági, társadalmi és politikai ’ élet aktuális kérdéseit. A megnyitó után Liberalizmus és hazafiság címmel rendezték meg az első pódiumvitát, ennek résztvevői Elek István (MDF). Molnár Péter (Fidesz), Jánosi György (MSZP) és Kőszeg Ferenc (SZDSZ) voltak. Szombaton gazdasági vitákkal kezdődött a program Cél vagy az álom a Közös Piac?, illetve Piacgazdaság társadalmi elfogadottság nélkül? címmel. (Minderről részletesen a 13. oldalon.) Az egyháznak a társadalom! ban betöltött szerepéről folytatott vitában Laborczi Géza evangélikus lelkész, SZDSZ-es képviselő kijelentette: a mostani helyzet lehetőséget nyújt az egyház számára, hogy megtalálja igazi szerepét a modem társadalomban. Laborczi Géza szerint szükség van az egyház és az állam teljes szétválasztására, hiszen az egyháznak kritikusnak kell lennie a mindenkori hatalommal szemben. Roszik Gábor, az MDF képviselője, evangélikus lelkipásztor számos kérdésben egyetértett Laborczi Gézával, Roszik azonban ama is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években a hitoktatás kapcsán olyan megalázó és ellenséges kampány folyt az egyház ellen Magyarországon, amelyre a múlt rendszerben sem nagyon volt példa. Ugyanebben a vitában fejtette ki véleményét a ftdeszes Sasvári Szilárd, aki szerint csak akkor beszélhetünk az egyházak függetlenségéről, ha anyagilag is függetlenné válnak. — Bízom benne, hogy az egyház nem törekszik a hatalomban való részvételre — mondta. Szombat este került sor a rendezvény záró vitájára Szabadelvűség a mai pártokban címmel, melyben Balázsi Tibor (MDF), Vitányi Iván (MSZP) és Dombach Alajos (SZDSZ) mondhatták el véleményüket. A Liberátor meghívóján a vita résztvevői között szerepelt Orbán Viktor neve is, az ő széke azonban üresen maradt, mert a Fidesz elnöke nyíregyházi elfoglaltsága miatt lemondta a részvételt. „Nemzetellenességgel senki sem vádolható” A liberalizmus és hazafiság kapcsolatáról szóló vitát élénk érdeklődés kísérte, egyebek mellett szóba került Orbán Viktornak a Fidesz kongresszusán elhangzott kijelentése, mely szerint a Fidesz nemzeti elkötelezettségű liberális néppárt. Jánosi György (MSZP) úgy vélte, hogy a magyar politikai élet három pólusán egyaránt jelen vannak a nemzeti, a szabadelvű és a szociális értékek. Csak hangsúlykülönbségekről beszélhetünk, .* nemzetellenességgel senki sem vádolható — mondta. Az MSZP alelnöke szerint a pártoknak ideológiai viták helyett arra kellene törekedniük, hogy a gyakorlatias kérdésekre pragmatikus válaszokat adjanak. Elek István (MDF) annak a véleményének adott hangot, hogy a nemzeti kérdés vitájának eldurvulásáért az ellenzéket is felelősség terheli, a nemzeti elkötelezettséget kétségbe vonó kritikákra okosabb válaszokat is adhattak volna. A legnagyobb kormányzópárt nemzeti liberális szárnyához tartozó politikus értékelése szerint Orbán Viktor fentebb idézett kijelentése kísérlet a liberálisokat ért kritikák elhárítására és a természetes nemzeti érzésekkel szembeni nagyobb megértést jelzi. Molnár Péter (Fidesz) elmondta, a nemzet jóléte leginkább a liberális demokrácia által biztosítható, így értelmetlen a liberalizmus és a hazafiság fogalmának szembeállítása. A vita közönségéből többen vitatták Orbán megfogalmazásának helyességét, mondván, ez engedmény a nemzeti demagógiának, a nemzeti elkötelezettség deklarálása pedig azt a látszatot kelti, mintha másmilyen liberális erők is léteznének. A kritika megfogalmazói szerint miután a hazai politikai erők nemzeti elkötelezettsége természetes, nincs szükség az ilyen kinyilatkoztatásokra. Molnár Péter az elmondottakra reagálva kifejtette: a szélsőjobboldali erők részéről gyakran elhangzó vádak alól valamilyen módon tisztázniuk kellett magukat, a nemzeti elkötelezettség kinyilvánításával éppen a nemzeti demagógia hatását gyengítik. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) mesterséges szembeállításnak nevezte a liberalizmus és hazafiság állítólagos ellentétét. A Beszélő főszerkesztője elmondta: amikor a nyolcvanas évek demokratikus ellenzéke kiállt az alapvető emberi jogok biztosítása mellett, akkor ezzel a nemzeti érdekeket is képviselte. Kőszeg szerint a Fidesz problémájával ^az SZDSZ is szembekerült. Ok sem tettek engedményt a nacionalizmusnak, amikor emblémának a nemzetiszínű madarakat választották, azonban azt kellett tapasztalniuk, hogy a szélsőjobbról érkező támadásokat az ilyen gesztusokkal sem lehet kivédeni. Balázsi: a nemzeti liberálisok szerepe felértékelődhet A Szabadelvűség a mai pártokban címmel rendezett vitában az MDF-es Balázsi Tibor arra kérdésre, hogy mekkora súlyuk van a nemzeti liberálisoknak az MDF-en belül, elmondta: ez a csoport elsősorban sajtóbeli megnyilvánulásainak köszönhetően politikaformáló erővé vált. A nemzeti liberálisok beszélő viszonyban vannak csaknem minden politikai erővel, így szerepük a választások közeledtével felértékelődhet. — Jelenlétünket az MDF-nek jobban ki kellene használnia — mondta Balázsi. Az MSZP-s Vitányi Iván szerint ma Magyarországon a szociáldemokraták és a liberások közelebb állnak egymáshoz, mint a konzervatívokhoz, az MSZP politikája alapvető kérdésekben azonos a liberálisokéval. — Az MSZP is liberális — mondta —, csak nálunk mindez kiegészül a szociális gondolattal. — Az SZDSZ már a kezdetektől fogva a szabadság és a szolidaritás pártjaként határozza meg önmagát — jelentette ki Dombach Alajos, az SZDSZ ügyvivője. Véleménye szerint az MSZP gyakran hajlamosnak mutatkozik a megalapozatlan ígérgetésre. A liberálisok viszont azt vallják, hogy csak a gazdasági fellendüléstől várható a szociális helyzet javulása — hallhattuk. • Szerető Szabolcs