Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-29 / 8458. szám

Pesti Hírlap, 1993.ápr.24. 31 Vallásszabadság és demokrácia • Az igazságosság demokratikus elviből következik, hogy állami támogatásra csak adófizető tagságuk arányában lehetnek jogosultak az egyházi közösségek. Ellenkező esetben nem egyhiztag vagy történelmi egy­háztag pénzét-adójáí fordítja a parlament olyan vallási csoportok támogatására, akiket az adófizető nem kíván támogatni. Az arányosság érdekében az egyházhoz„pár-,, torás minimál»« ismérvei könnyen megállapíthatók: va­lamennyi egyház regisztrálja a keresztiég (bemerítés), illetve a temetés egyházi szolgálatát NÉMETH lí Iá * 1 Az egyházi és állami anya­könyvezés összevetésből könnyen megállapítható, hogy Magyarországon melyik egyháznak mekkora vonzás­köre van. Nyilvánvaló, hogy pár száz vagy ezer lélekszámú vallási közösségek az igazsá­gosság elve alapján sem köve­telhetik, hogy őket a hozzájuk nem tartozó állampolgárok támogassák, hanem fenntar­tásukról maguknak kell gon­doskodni. A dokumentált arányosság elvének követke­zetes érvényesítésével mind a demokrácia, mind a vallássza­badság elve érvényesül. Ezt az elvet azért is sürgősen törvé­nyileg kell érvényesítem, mert ellenkező esetben a kö­zömbös vagy más vallású ál­lampolgárok terhére rövid Időn belül sokszorosára növe­kedik a hazai vagy külföldi hátterű „egyházak” száma. 1 A demokrácia elvéből az is jcővetkezik, hogy az állampol­gároknak éppen az általuk választott önkormányzatokon keresztül joguk van a nem kí­vánatos szektákat, vallási cso­portokat lakóhelyűk közterei­ből, művelődési házaiból, köz­­intézményeitől, iskoláitól tá­vol tartani. Éppen a demok­rácia elve biztosítja, hogy val­lási téren is a többség akarata érvényesüljön, illetve az ará­nyosság elve következetesen legyen megvalósítva. Ha egy városban valamely szektának iharoknyi híve van, nem jogo­sultak arra, hogy a város kő-" zömböi vagy más vallású ál­lampolgárainak szándéka el­lenére közintézményekben agitádót folytassanak. A vá­lasztott önkormányzatoknak kötelessége megvizsgálni, hogy a területükön a közintéz­ményekben a lakosság vallási értékrendjével ellentétes pro­pagandát bérleti címen se folytassanak. Ugyanez az elv érvényesül a közszolgálati médiáknál. Bár számos szekta dörömböl a rádió és a televízió músor­­szerkesztóségeinek ajtaján műsoridőért — az arányosság elvét követve a szerkesztők éppen a többségi szempont alapján el kell zárkózzanak at­tól, hogy esetleg több száz szekta publikádós igényét ki­elégítsék. Hasonlóképpen a kórházak igazgatóságai, - a börtönök, menekülttáborok, állami nevelőotthonok veze­tői tekintetbe kell vegyék az ország vallási megoszlásának tényleges térképét, illetve a gondozottak vallási hátterét, s csupán ebben az arányban biztosíthatnak szabad bejárást a rábízottakhoz. Ellenkező esetben kiszolgáltatott embe­reket teszünk ki annak, hogy válsághelyzetben ellenőrizhe­tetlen csoportok őket mani­pulálják. Vallásszabadság sohasem lehet ürügy a vallás címén folytatott nyűt üzletelésre vagy a bűnözésre. Számos, Magyarországon. . működő szekta tevékenysége egyérd­­müen üd«inek-ií minősíthet tő, s ha nem védené az „egy­házi cégér”, adók ötéi a lenne. Más destruktív kultuszok — amdyek a jelenlegi törvény hiányossága miatt sajnálato­san bejegyzést nyertek Ma­gyarországon — sem egyesü­letként, sem vallási közösség­ként, semmi módon működé­si engedélyt országunkban ne kapjanak. Miért járjuk végig ugyanazt a botránytörténetet, amit a nyugati országok már végigcsináltak? Hogy mdyek ezek a destruktív kultuszok, annak eldöntésében nem ön­kényes véleményekre kell tá­maszkodjunk, hanem a nyu­gati államok igazságszolgálta­tása, a szektavédelmi nyugati társadalmi csoportok, vala­mint a tiltakozó, károsult ma­gyar állampolgárok doku­mentálható nyilatkozatai ad­nak egyértelmű támpontot. Természetesen a destruk­tív kultuszokat nagy hiba len­ne összekeverni azokkal a kis­­egyházakkal, amelyeknek működése dien társadalmi méretű panasz nem tapasz­talható. Am ezek a kisegyhá­­zak sem követdhetik az ál­lamtól, hogy tényleges adófize­tő tagságuk arányán túl kap­janak állami támogatást. Mű­ködésüket a közelmúltban be­nyújtott törvényjavaslat nem kívánja korlátozni, mivel a százéves múlt vagy tízezres tagság csupán az állami támo­gatás szempontjából kíván meghatározó lenni, ami az adófizetők szempontjából de­mokratikus igényű javaslat. A százéves régiség dve azt is biztosítja, hogy nemzetiségi egyházaink — így pddául a román, szerb és a többi ortho-.. dox egyház — is nemzetiségi alapon pozitív diszkrimmáa-. óban részesüljenek. (Bárcsak hasonló djárást tapasz­talnánk Romániában és Szer­biában a magyar egyházak irányába!) Ami a világvallások működési szabadságát illeti, azt a törvényjavaslat nem aka­dályozza, ám a méltányosság dvét gondolom ök is respek­tálják: Iránban sem támogatja az állam a keresztyén misszió­kat, valamint buddhista, hin­du többségű államok sem épí­tenek közpénzen keresztyén templomokat Bárcsak ugyanolyan szabadságuk len­ne az iszlám országokban a keresztyén egyházaknak, mint amit a mohamedán hí­vők Magyarországon övez­nek! De keresztény és közöm­bös állampolgárok adópénzé-

Next

/
Thumbnails
Contents