Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-02 / 8444. szám
__LJ__________ TT HW3, 1993.márc.27. kéne. Amennyiben egy GV a hat hónapos futamidő lejártáig nem fizette vissza a hitelt, a gabona a bank tulajdonába került, és azt az Agrimpex Külkereskedelmi Rt.-n keresztül exportálta. Ez a megoldás klasszikus értelemben nem közraktározás, hiszen a Gamszov és a termelő közé beékelődtek a GV-k, zsebre vágva az alacsony felvásárlási és a magasabb értékesítési ár közötti különbséget. A »Gamszov-konstrukció’ azt a banki magatartást példázza, amely szerint gyakran a hiteljegy mellett az árujegyet is követelik a hitelkérelmezőtől, s ezzel nagymértékben korlátozzák a közraktárjegyben rejlő pénzügyi lehetőségeket. Emögótt a banki óvatosság mögött viszont az 1875. évi kereskedelmi törvény és az 1991. évi csődtörvény közötti ellentmondás húzódik meg. Az előbbi szerint maga a közraktárban elhelyezett áru nem kerülhet felszámolás hatálya alá, csupán a zálogjegyet vagy az árujegyet lehet lefoglalni. A csődtörvény viszont a felszámolás hatálya alá tartozónak tekinti magát az árut is, és így a lassú bírósági eljárások miatt a bankok nem tekintik a közraktárjeggyel védett árut sem tökéletes fedezetnek, illetve az árujegy bekérésével kvázi tulajdonjogot szereznek maguknak a hitelfedezetként szolgáló terményre. A Földművelésügyi Minisztériumban jelenleg dolgoznak a közraktátjegy jogi összefüggéseit tisztázó kormányelóterjesztésen. E kormányzati szándék ismeretében kissé meglepte az ATI szakembereit, hogy az Állami Vagyonügynökség a közelmúltban engedélyezte a GV-knek, hogy a mintegy 500 ezer négyzetméter összterületű raktárhálózatukból a közeljövőben közraktárat alakítsanak ki. »Nem a konkurenciától félek, hanem attól, hogv különféle, a klasszikus értelemben vett közraktározási feladatoknak megfelelni képtelen szervezet lejáratja a közraktáijegyet, s ha ebben az értékpapírban megrendül a bizalom, azt igen nehéz lesz visszaállítani" - vélekedett Szász Sándor. Az ÁTI igazgatója szerint a közraktározás nem igazán nyereséges vállalkozás, Európa-szerte sok országban - például Franciaországban és Nagy-Britanniában - többé kevésbé állami tulajdonban maradt ez a tevékenység a hitelbiztonság megóvása érdekében. Az egyetlen valódi magyar közraktárnak tekinthető ÁTI ugyanakkor hat városban mindössze 60 ezer négyzetméter alapterületű fedett, zárt száraz raktárral rendelkezik, gabonatárolásra alkalmas silói pedig egyáltalán nincsenek. Ezért ha nagy tömegű gabonát kivin valamely szervezet a közraktárba helyezni, az ÁTI sokszor kényA közraktárjegy jegyei A közraktár az ott elhelyezett árukról letétkönyvet vezet, amelynek szelvényrésze a közraktárjegy. \ Ez a szelvény három részből, a zálogjegyből, az árujegyből és a rak- j tárnál maradó tőpéldányból áll. Az árujegy tulajdonjogot biztosít az árura, míg a zálogjegy a felvett | kölcsön és annak járulékai erejéig zálogjogot engedélyez. Az ! I utóbbi tehát korlátozza az árutu- ! lajdonost az áru feletti szabad | I rendelkezésben, hiszen csak ak- j kor értékesítheti elhelyezett portékáját, ha a felvett kölcsönt ka| matostól kifizette, vagv ha a köve- I telt összeget a közraktárnál le- I | tétbe helyezte. i Az áru- és a zálogjegy külón-kü- > ! lön is forgatható, így lehetőség van arra is, hogy a tulajdonos akkor is értékesítse áruját, ha az köl- j csónnel és emiatt záloggal van terhelve. Ilyenkor a vevő a hitelt , | és járulékait a vételárból levonhatja. Amikor az áru tulajdonosa ' kölcsönt vesz fel az árura, annak j j összegét, lejáratát és járulékait, illetve a hitelező nevét és címét feljegyzik a zálogjegyre, az árujegyre és bevezetik a közraktári letét- j i könyvbe is. A közraktár csak ab- , i ban az esetben adja ki az árut, ha I az árujegy tulajdonosa a zálogjeet is átnyújtja, igazolva, hogy ki- i ette tartozásait, vagy ha ki nem fizetett tartozásait a közraktárban ! letétbe helyezi. télén úgynevezett művi tárolással a megbízónál hagyni az árut Ennek megfelelően a közraktározás során számonkérhető szakszerűség sokszor megkérdőjelezhető, sőt néha az áru biztonsága is kérdésessé válhat Szász Sándor elmondta például, hogy a Nyíregyházi Gabonaforgalmi Vállalat náluk »közraktározta" gabonája egy részét 100 millió forintos nagyságrendű értékben, arra hitelt vett fel az egyik kereskedelmi banktól a kibocsátott közraktárjegy felhasználásával, majd értékesítette az árut. .Ez lopásnak számít még akkor is, ha később hiteltartozásait megfizette. Hiába jelentettük azonban az esetet háromszor is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőrkapitányságon - állította Szász Sándor, bűncselekmény hiányában mindháromszor lezárták a vizsgálatot, mivel fogalmuk sem volt a közraktátjegy lényegéről." ' FÉLIX PÉTER 1
