Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-29 / 8458. szám

Szabó Iván az IMF-tárgyalásokról Elvi megállapodásra van remény Elvi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal közel­gő washingtoni tárgyalásain, nem pedig tételesre — derült ki Szabó Iván szavaiból. Olyan tisztessé­ges megegyezést szeretne, amely nem tartalmaz szociális feszültsé­geket szító, teljesíthetetlen felté­teleket. A pénzügyminiszter elu­tazása előtt azt is kifejtette: ha az IMF a szociális jóléti kiadások el­fogadhatatlan mértékű megfara­gását követeli, akkor inkább vál­lalja a megegyezés elmaradását, s az abból fakadó drágább hitelfel­vételt. Ugyanakkor reményét fe­jezte ki, hogy sikerül meggyőzni a nemzetközi pénzügyi szervezet vezetőit arról, nem lehet a mát büntetni a tegnapért. Mint kifejtette: az IMF-et nem igazán a deficit abszolút összege izgatja, hanem az, miből tevődik össze s milyen trendeket takar. Szabó Iván szerint — habár csa­lódások mindig érhetik az embert — reális alapokon tárgyalva sike­rülhet dűlőre jutni a kormány — immár sokadik változatban ké­szült — középtávú konszolidá­ciós programjának elfogadtatásá­ban, s így elvi megegyezés szü­lethet az IMF-vel a hitelmegálla­podás ügyében. Ezt követően folytatódhatnak a szakértői tár­gyalások — feltehetően Budapes­ten — a részletekről, s talán jú­niusban már alá lehet írni a végle­ges megállapodást. Igazából nem maga az IMF-hitel az érdekes, hanem annak megléte, s ez. alap­ján hitelképességünk megerősíté­se a fontos. így ugyanis viszony­lag kedvezőbb feltételekkel jutha­tunk hitelekhez a Világbanktól, az EBRD-től, pénzintézetektől. Az IMF-vel inkább egy három­éves, előrementi megállapodásra lenne szükség — tette hozzá Sza­bó Iván, hozzáfűzve: visszame­nőlegesen, a korábban függőben maradt, majdnem egyéves meg­szakítás után a harmadik évet ab­szolválni nem volna reális. Az esetleges megegyezés része lehet­ne egyébként egy készenléti hitel arra az időre, ami megelőzné egy 1994. január elsejével induló há­roméves megállapodást. De csak mint közbülső, kiegészítő meg­állapodás. Ám csakis abban Ma­gyarország nem érdekelt, mert az azt az üzenetet tartalmazná, hogy a választásokig hitelképesek va­gyunk, de utána ki tudja, mi lesz. Szahó Iván tegnap utazott el Lon­donba. az EBRD hétfőn kezdődő éves közgyűlésére. Látogatása alatt kétoldalú megbeszéléseket is folytat, a többi között Jacques At­­talival, az. EBRD vezetőjével, il­letve több ország szakminiszteré­vel. London után, 28-án Wa­shingtonba utazik tovább, ahol — Bőd Péter Ákos MNB-elnök­­kel együtt — részt vesz. az IMF Közbülső Bizottságának és a Vi­lágbank Fejlesztési Bizottságának az ülésén. Május 2-ától a Valuta­alap- és a Világbank-vezetővel folytatnak megbeszéléseket az. 1990-ben kötött hitclmcgállapo­­dás folytatásának a lehetőségéi­ről, az. esedékes 400 millió dollá­ros részlet folyósításáról, aminek kérdésében már kétszer megsza­kadtak a tárgyalások hazánk és az. IMF között. Szabó Iván emellett találkozik az. amerikai pénzügy- és külügyminiszterrel, illetve az üzleti élet vezetőivel is. • N. V. Zs. Megkérd*ZTÜK Szabó Ivánt Mit visz magával Washingtonba? — Washingtoni útja előtt he­­igazolódni látszanak azok a gaz­dasági előrejelzések, amelyek a költségvetési deficitet 185 mil­liárd forint helyett 240-260 mil­liárd forintnyira becsülték 199.1- ra, nem kis mértékben egyes be­vételek elmaradása miatt. Nem fontolgatnak-e egy pótköltségve­tést? — Ezt a kérdést majd akkor tudjuk pontosítani, amikor vissza­jöttem. Meglátjuk, mire megyünk Washintonban az IMF-fel folyta­tott tárgyalásokon. Akkorra az is kiderüli, hogy milyen toleran­ciahatárai vannak ebben az. 1MF- nck. — Akkor úgy kérdeznék: mi­lyen csomagot visz magával Wa­­shintonba? — Amely tartalmazza, hogy a következő három évben az. állam­­igazgatás reformjának, konszoli­dációjának a kérdésében milyen lépések tehetők meg, illetve, hogy ezekből mi az, amit még el­fogadhat a hosszabb távú hitele­zési konstrukcióhoz. Többvariá­ciós, tói—ig határokat tartalmazó csomagol viszünk magunkkal. — Szóba kerül-e ön szerint a tárgyalásokon a GDP kiigazítá­sa? Mintán egyes számok szerint a tavalyi GDP magasabb lett a len ézettnél, nem várható-e, hogy a hároméves konszolidációs program újabb változatában az eddiginél magasabb GDP-vel számolnak, különösen, hogy az IMF nem abszolút számokban méri a költségvetési deficit még megengedhető mértékét, hanem a GDP 5 százalékában? — Végleges számot ebben a kérdéskörben én még nem viszek magammal. Tekintettel arra, hogy a KSH-nak még nincsenek végle­ges, hitelt érdemlő adatai. Előze­tes jelzésekkel én nem szívesen tárgyalok, a tényeket szeretem. — Ami a bevételeket illeti: ön a közelmúltban egy beszédében utalt rá, hogy kiigazításra kerül­het az áfa. — Nem titkolom, hogy koráb­bi pozíciómban sem tetszett az áfának ez. a mértéke. Kétségtelen, hogy ha nem most, akkor a vá­lasztások után elkerülhetetlen, hogy erről a szétszakadt áfáról egy normális arányúra ne jöjjünk le. Nem az. áfa-kulcs az érdekes, hanem az, hogy mikor, milyen mértékben cs milyen rétegeket le­het kompenzálni. Nagyon sok fog azon múlni, hogyan tudjuk meg­nyugtató módon felmérni: 1-5 százalékos áfa-változás az alsó zónában a fogyasztói rétegeket hogyan fogja érinteni. —Nem várható tehát egy álta­lános 10 százalékos kulcs beveze­tése? — A 10 százalékos áfa 1995- ig elkerülhetetlen, szerintem mi­nél hamarabb, annál jobb. de igazságosan. Ha megtörténik, na­gyon radikális kompenzációnak kell kísérnie. • N. Vadász Zsuzsa r • Magyar Hírlap, 1993.ápr.24.

Next

/
Thumbnails
Contents