Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-29 / 8458. szám
INTERJÚ SAVOVIC MARGIT JUGOSZLÁV MINISZTERREL „Egyenrangú állampolgárok vagyunk” Kisebbségi és ellenzéki körökben egyaránt felkavarta a kedélyeket a tény, hogy március elejétől a jugoszláv kormány erabetjogi és kisebbségügyi minisztere Savovic Margit lett, akit az uralkodó Szerbiai Szocialista Párt javasolt erre a posztra. Mit várhatnak el az új miniszter asszonytól, aki tisztségbe lépésekor kijelentette, hogy a Milosevic-féle párt politikáját fogja megvalósítani? Kinevezése után nem múlt el egy hónap, és lemondott Józsa László VMDK-s képviselő, aki a helyettes államtitkán posztot töltötte be. A múlt héten Konstantin Obradovic távozott a miniszterhelyettesi székből, elsősorban arra a lényegi problémára hivatkozva, hogy a kisebbségi és embeijogi kérdések rendezése továbbra is Szerbia kezében van. E tények ismeretében Savovic Margit miniszter asszonyt a Pesti Hírlap számára a vajdasági magyarság helyzetével kapcsolatos nézeteiről kérdeztük. nUEDWCHMtm, ÚJVIDÉK — Hogyan minősítené a vajdasági magyarok jelenlegi helyzetéit • — A magyar nemzeti kisebbség osztozik a többiek sorsában. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági zárlat miatt mindannyian igen nagy megpróbáltatásnak vagyunk kitéve. Nem hiszem, hogy ilyen szituációban bármelyik népet külön kellene említeni, mert a szankciók kivétel nélkül mindenkit érintenek. Ezért, ha a vajdasági magyarság helyzetéről esik szó, el kdl mondani, hogy részt vettek a választásokon, képviselőik vannak a szövetségi, köztársasági és tartományi parlamentekben, valamint a hdyi é* községi képvisdő-testiiletekben. Tehát egyenrangú állampolgárként osztoznak a hatalom gyakorlásában. A magyar nydv hivatalos használatban van azokban a községekben, ahol jelentősebb számban élnek magyarok, a magyar gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak óvodás kortól egyetemi tanulmányaik befejezéséig, a tájékoztatás anyanyelven folyik a sajtóban, rádióban és televízióban. A magyarok művelődési egyesületeket alapíthatnak, illetve alapítanak is a nemzeti identitás ápolása céljából, egyszóval minden fdtétde megvan a többiekkd egyenrangú, normális életvitdre és fejlődésre. A Panic-htrrmányban a kisebbségi és emberjogi minisztérium kinevezett egy szakértői csoportot, t ex kidolgozott egy kisebbségi törvényszöveget, amelyben a kisebbségi önkormányzatok ■ és autonómiák megalakításának a lehetőségét is beiktatták. Az ön minisztériuma milyen sorsot szánt ennek? — Az dőző kormány által dkészített kisebbségi törvénytervezet átalakításra szorul, és az érvényben lévő alkotmányos keretek közé lesz beépítve. Ez utóbbi nem teszi lehetővé a kisebbségi önkormányzatok és autonómiák létrehozását. A jugoszláv alkotmány két tagköztársaságot említ, a Szerb Köztársaság alkotmánya pedig két autonóm tartomány, a Vajdaság, valamint Koszovó és Metóhia létezését ismeri el. A magyar nemzeti kisebbség túlnyomórészt a Vajdaságban él, itt valósíthatja meg másokkal együtt jogait. itt születnek meg azok a határozatok, melyek egyaránt vonatkoznak az itt élő népekre, ületve nemzeti kisebbségekre. Sehol a világon nem létezik autonómia az autonómián belül. Visszatérve a kisebbségi törvényhez, tudatában vagyok a parlamenti erőviszonyoknak, azaz sem az dőző kormány által elkészített tervezet, sem az alkotmány módosítása nem találna a parlamentben támogatásra. — Mégis, mi a véleménye a kisebbségi autonómiáról Kis- Jugoszláviában mint a kisebbségi lét védelmi mechanizmusa lehetséges formájárólT — F.z a kisebbségek „karanténba” zárását jelentené, és véleményem szerint a legrosszabbul épp a kisebbségek járnának vele. lehetetlenné válna a környezetbe való integrálódás. a többiekkel való kommunikálás. Hogyan illik ez az elképzelés a „határok nélküli Európáért" való küzdelembe? A másik probléma az, hogy nehezen valósítható meg a kisebbségi autonómia egy ilyen kis területen, ahol számos kisebbség él, és nemcsak magyar. F.z technikailag kivihetetlen. A „véddmi mechanizmus” kifejezés arra utal, hogy a nemzeti kisebbségek veszélyeztetve vannak, ami egész egyszerűen nem féld meg a valóságnak. Hozzá kdl még tennem azt is, hogy én már több mint egy éve állítom, nem helyénvaló az a politika, „védekező mechanizmus”, mdy szerint a vajdasági magyar gyerekek Magyarországon járjanak iskolába, ugyanakkor az itteni magyar nyelvű iskolákat elnéptdenedés miatt be kell zárni. A napokban nagy megelégedésemre szolgált a VMDK fdhívása, mdyben kérik a szülőket, hogy ne írassák gyermekeiket Magyarországon iskolába. — ón Magyarországon született, felnőttként érkezett Jugoszláviába. Át tudja-e érezni a kisebbségi sorsot f — Valóban Magyarországon születtem, amit egyáltalán nem titkolok, s nem értem, miért zavarna ez bárkit is.Jugoszláviába a gimnázium befejezése után, 20 évesen kerültem, ma 41 éves vagyok. Az dmúlt években Szabadkán, illetve Palicson éltem és dolgoztam, s bár a magyar nemzeti kisebbség tagja vagyok, sosem kívántam csak az lenni. A jugoszláv társadalom egyenrangú polgárának tartom magam, nemzeti sajátosságommal együtt, ami azt je-Jenti, hogy nemzeti „másságom" miatt ne legyek másodrendű állampolgár, de nemzeti hovatartozásom ne legyen alapja semmilyen kiváltságnak sem. Kizárólagosan képességeim vagy azok hiánya szabjon határt lehetőségeimnek. Ez azt jdenti, hogy sohasem elégedtem volna meg a kisebbségi szerepkörbe való belenyugvásba. _ Természetszerű, hogy a magyarok Magyarország feli is tekintenek. A vajdasági magyarok és Magyarország kapcsolatában mely intézményes formákat tartja fontosnak? — A vajdasági magyaroknak fenn kell tartaniuk kapcsolataikat Magyarországgal, és én ezt nem szorítanám csak az intézményé* * formák keretei közé. A vajdasági magyarok szerepe az, hogy összekötő kapcsot alkossanak Magyarország és Jugoszlávia viszonyában, nem pedig akadályt. Itt elsősorban azokra a kijelentésekre gondolok, amelyek nem ítélhetők éppen szerencsésnek ebből a j szempontból, mert nem járultak hozzá a kapcsolatok javításához, dlenkezőleg, dmélyítették az ellentéteket. f o 42* Pesti Hírlap, 1993.ápr.24.
