Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-28 / 8457. szám
Magyar Hírlap, 1993.ápr.23. 16 A NAP INTERJÚJA Balsai Istvánnal ,,A politikai felelősséget minden esetben meg kell állapítani” A politikai felelősséget minden esetben meg kell állapítani, akkor is. ha az adott ügy büntetőjogilag nem értékelhető, illetve a jog eszközeivel kezelhetetlen —jelentette ki Balsai István igazságügy-miniszter, akit arról kérdeztünk: • az igazságtételi törvény elfogadása, illetve egy történészekből álló bizottság felállítása után mi indokolja, hogy parlamenti különbizottság is bekapcsolódjék az elmúlt rendszerben elkövetett törvénysértések vizsgálatába. — A kormány már korábban is javasolta, hogy az elmúlt rendszerben elkövetett bűncselekmények, illetve más jogsértések, valamint az ezekhez kapcsolódó politikai felelősség feltárására alakuljon parlamenti bizottság — hangsúlyozta Balsai István —, ám a Ház akkor nem kívánt tárgyalni erről. Később azután a köztársasági elnök, de egyes frakciók és képviselők is felvetették ugyanezt, így az a véleményünk: ma már a parlament is igényli, hogy megalakuljon a különbizottság. Ám valakinek azt is vállalnia kell, hogy mindezt előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti. Egyébként úgy vélem, ezt a munkát valószínűleg a következő választási ciklus idején is folytatni kell. — A közelmúltban elfogadott igazságtételi tönény sem kínál megnyugtató megoldást? — A kormány javaslatának előkészítése során abból indultunk ki, hogy az igazságtételi törvény — amennyiben az Alkotmánybíróság nem nyilvánítja alkotmányellenesnek — az 1956-os események során elkövetett háborús bűncselekményekben teremt lehetőségei az eljárás lefolytatására, más törvénysértések elbírálására viszont nem nyújt módot. Ezzel szemben közismert, hogy azt megelőzően, illetve 1956 után is történtek törvénysértések, amelyek jórészt elévültek. Ugyanakkor a politikai felelősséget minden esetben meg kell állapítani, akkor is, ha az adott ügy büntetőjogilag nem értékelhető, illetve a jog eszközeivel kezelhetetlen. — Nem éppen ez a feladata az igazságügyi tárca kezdeményezésére életre hívott, szakértőkből álló bizottságnak? — A mi bizottságunk ugyan történészekből áll, de feladata elsősorban az, hogy a későbbi büntetőjogi eljáráshoz szolgáltasson bizonyítékokat. — Vagyis az igazságtételi törvény alapján elrendelt nyomozásokhoz nyújtanak majd segítséget? — Elsősorban erről van szó. Számos eset viszont nem tartozhat a bíróságok kompetenciájába. ám a közvélemény mégis jogosan kéri számon a felelősség megállapítását. Ezekben az ügyekben pedig a kormány által javasolt, és a parlament által felállítandó különbizottságnak kellene eljárnia. • — A parlamenti bizottságok jogköre viszont jelenleg nem terjed ki arra, hogy tanúkat hallgassanak ki, illetve hogy őket együttműködésre vagy igazmondásra kötelezzék. — A házszabályok minderre valóban nem adnak lehetőséget, hiszen a tanúkat még beidézni sem lehetne. Ezért egy szakértői csoport jelenleg azon dolgozik, hogy miként lehetne ezt a különbizottságot a nyomozóhatóság jogköréhez bizonyos mértékig hasonlatos jogosítv ányokkal felruházni. Ezt az anyagot is a kormány elé kívánjuk terjeszteni, de nem kizárt, hogy a tervezetet a frakcióknak is bemutatjuk. — A bizottság csak a politikai felelősséget állapítja meg, vagy az általuk feltárt tényeknek valamilyen jogkövetkezménye is lehet? — Ezt egyelőre nem lehet megmondani, annyi viszont bizonyos. hogy ilyen módon azokat a felelősöket is nevesíteni lehet, akiket büntetőjogi úton nem lehet felelősségre vonni. Megítélésem szerint ez sem kevés. — A különbizottság tevékenysége kiterjedhet az elmúlt rendszerben hozott egyes gazdasági döntések vizsgálatára is? — Nem tudom, hogy a bizottság mire fog vállalkozni, de mi olyan előterjesztést szeretnénk benyújtani, amely a politikai felelősséget szélesebben értelmezi. Úgy gondolom tehát, szerencsés lenne, ha a vizsgálat a gazdálkodási döntéshozatal folyamatára is kiterjedne, gondoljunk csak a sok milliárdot felemésztő eocénprogramra. — Mikorra várható, hogy a javaslatot a Ház elé viszik? — A szövegjavaslat elkészült, s legkésőbb májusra szeretnénk a nyilvánosság elé lépni elképzeléseinkkel. — A parlament ebben miként foglalhat állást? Országgyűlési határozat fog majd születni? — Azt gondolom, a jogforrás valóban országgyűlési határozat lesz. Az rögzíti majd az eljárási részt is, és intézkedik a bizottság felállítására, amelyet megítélésem szerint a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően kell létrehozni. • Lencsés Karoly
