Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-02 / 8444. szám
HVG, 1993.márc.27. Felméréstechnika A felmérési a pártok, politikusok népszerűségéről 1993. március 3. és 10. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet; kérdezőbiztosai 1200 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt állampolgárt kerestek fel személyesen. Az úgynevezett véletlen mintavételből adódó, elkerülhetetlen kisebb torzulásokat matematikai eljárással korrigálták, ami azt jelenti, hogv az elemzéskor viszonylag nagvobb súllyal.vették számításba azoknak a társadalmi csoportoknak a válaszait, amelyek a mintába ténvleges - KSH szerinti - arámiknál kisebb számban kerültek be. E korrekció révén a megkérdezettek társadalmi összetétele pontosan tükrözi a hazai szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét, s így azokban az esetekben, amikor egy kérdésre minden megkérdezett válaszolt, az adatok hibahatára nem haladja meg a plusz-mínusz 3 százalékot, ha csak a felük, akkor az 5 százalékot (például ha a megkérdezetteknek csak körülbelül a fele ismert egv politikust, akkor az ő népszerűségi adatának változása csak akkor szignifikáns - értékelhető -, ha meghaladja az 5 százalékpontot). Hogv az eredmények összevethetők legyenek a legutóbbi, decemberi felmérés adataival, most azokat is - visszamenőleg - súly ozva közöljük. Ezért az akkori (HVG, 1992. december 19.) adatoktól az itt szereplő decemberiek maximum 2 százalékponttal eltérhetnek. Futottak még A márciusi felmérésben a Medián kérdezőbiztosai 33 sokat szereplő politikusról kének véleményt, de a népszerűségi rangsort bemutató ábrán ezúttal is csak a 20 legismertebb személyiség szerepel. A lista összetételében a decemberihez képest az egvetlen változás, hogy a mostanában gyakran megnyilvánuló Katona Tamás annyival ismertebbé vált, hogy kiszorította az utóbbi időben háttérbe vonult s jelenleg 78 százalékos ismertségű Tölgvessy Pétert. Az SZDSZ volt elnöke egyébként 45 százalékos tetszési indexével a népszerűségi rangsor középmezőnyében foglalna helyet- A Fidesz két frontembere, Deutsch Tamás és Fodor. Gábor ugyancsak nem tartozik a 20 legismertebb politikus közé, de népszerűségük - ha az elmúlt negyedévben valamelyest csökkent is - még mindig elég magas (69, illetve 73 százaléj kos). A húszas rangsorban nem szereplő kormánytagok közül háromnak a népszerűsége növekedett számottevően: az eltelt három hónap alatt Boross Péter 25-ről 38 százalékra. Szabó Iván 35-ről 40 százalékra, Kádár Béla pedig 39-ről 44 százalékra „javított’, amivel a rokonszenviistán ők is a középmezőnybe kerülnének, ha ismertségük ezt lehetővé tenné. Az ellenzéki politikusok közül még két frakcióvezetőről kell szót ejtenünk, akiknek eddig nem sikerült igazán közis• mértté válniuk: az MSZP-s Gál Zoltánt az emberek 43 százaléka ismeri, és ezek 44 százaléka látja szívesen a politikában, i a parlamenti frakcióvezetőnek nemrég megválasztott SZDSZ-es Kuncze Gábor ismertsége 30 százalékos, tetszési indexe pedig 27. konszenv. Változatlanul igaz azonban, hogv a választók alapvetően egv dimenzióban, a kormánypártok-ellenzék tengelyen hely ezik el a pártokat, s az előbbieket jóval kedvezőtlenebbül minősítik, mint az utóbbiakat (lásd idevágó ábránkat). Ebből a szempontból a két tábor között helyezkedik el a még viszonylag kevéssé ismert Köztársaság Pán (átlaga 39 pont). Figyelemre méltó, hogy míg a választási szándékokat tekintve az MSZP a második helyen áll, a rokonszenvosztályzatokból kiderül, hogv a szocialisták továbbra is eléggé megosztják a közvéleményt, és amikor a válaszadók mindegvik pártról véleményt nyilvánítanak, az átlagosztályzatokból kirajzolódó rangsorban az SZDSZ kerül a második helyre. A politikai irányultságban kimutathatók némi regionális különbségek. Az ország fejlettebb nyugati és középső részein, valamint a válságtól leginkább sújtott északi ipari körzetekben jelenleg jóval nagyobb az ellenzék előnye a kormánvpár-Polltikusok népszerűsége 1993. márciusban (fekete számokkal a népszerűség, alatta zárójelben annak változása az 1992. decemberihez képest; a politikusok ismertségét, illetve annak változását decemberről márciusra az oszlopok alján látható, piros számok mutatják). A népszerűséget a közvélemény-kutatók azzal a kérdéssel mérték, hogy a válaszadó a következő években szívesen iátná-e fontos politikai szerepben' az adott politikust. A változás Jeszenszky Géza, Kupa Mihály, Orbán Viktor, Pető Iván, Surján László és Szabad György esetében szignifikáns, vagyis nem származhat a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből (lásd Felméréstechnika című keretes írásunkat)
